László
21 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Bulinegyed: mindenkinek igaza van, senki sem elégedett

01
2020.07.15. 08:33
  • A 2000-es években foghíjtelkekre és romos épületekbe beköltöző romkocsmákat Belső-Erzsébetvárosban a 2010-es évekre felváltották a turistaitatók, sorra zártak be a környék emblematikus bulihelyei.
  • Erzsébetváros vezetése nemrég elfogadott egy rendeletet, amely sokak szerint az elmúlt évek legszigorúbbja, és gyakorlatilag megszünteti azt a fajta bulinegyedet, amihez szoktunk az elmúlt években.
  • A vendéglátósok szerint alapból nem a járvány kellős közepén kellene szigorítani, amikor hónapok óta nincsenek vendégek, pláne nem turisták.
  • A rendelet a nagyobb befogadóképességű, előnyösebb anyagi és infrastrukturális helyzetből induló helyeknek kedvez, a kisebb kocsmákra vagy kávézókra indokolatlanul nagy anyagi terheket ró.
  • A fiatalok pártjaként ismert Momentum politikusa a helyi képviselő ott, ahol a buliellenes rendelet megszületett. A Momentumon belül nincs egységes álláspont a bulinegyeddel kapcsolatban, a DK hatása erősnek tűnik.
  • A kerület fideszes politikusai megszavaztak volna egy még szigorúbb rendeletet, ami azért is érdekes, mert az előző, fideszes kerületvezetés volt az, amely a buliturizmust szabadjára engedte. Ellenzékbe kerülve saját politikájuk ellen mennek.
  • A jövőben talán Belső-Erzsébetvárosban szabályozottabb formában, de fennmaradhat az éjszakai élet, a lakókat kevésbé zavaró módon.

Hosszú évek óta növekszik a feszültség a közbeszédben csak bulinegyednek nevezett Belső-Erzsébetvárosban, vagyis a VII. kerület Nagykörúton belüli részén. A 2000-es években foghíjtelkekre és romos épületekbe beköltöző romkocsmákat a 2010-es évekre felváltották a turistaitatók, sorra zártak be a környék emblematikus helyei (a teljesség igénye nélkül: Wichmann, Kuplung, Ellátókert, Anker), és a környék eljutott oda, hogy a világ minden tájáról olcsó italra vágyó turisták és legénybúcsúsok hordái lepték el. A helyiek egy része elköltözött, és egyre több lakást hasznosítottak airbnb-ként, de a bulinegyed nem ürült ki teljesen – ahogy az sok nagyváros szórakozónegyedével megtörtént –, hanem a lakók helyzettel elégedetlen része civil szervezkedésbe kezdett, és elindította azt a folyamatot, amelynek a 2018-as bulinegyedes népszavazás lett a csúcspontja.

A voksolás nem változtatott semmin, de aztán jött a 2019-es önkormányzati választás, és a feje tetejére állt minden. Ahogy több megyeszékhelyen, úgy a főváros legtöbb kerületében is lecserélődött a vezetés, a Belvároson kívül mindegyik belső kerületet az ellenzék vette át, Erzsébetvárosban a Demokratikus Koalíció adott új polgármestert Niedermüller Péter személyében. Terézvárosban és Erzsébetvárosban is az élhetőbb, rendezettebb, tisztább környezet ígéretével kampányoltak az ellenzéki politikusok, így 2020 egyik legizgalmasabb kérdése az lett, hogy

mi lesz a Bulinegyeddel?

Aztán beütött a koronavírus-járvány, a vendéglátás és a turizmus különösen megsínylette a karantént és az utazási korlátozásokat, majd amikor már kezdene éledezni az iparág, Erzsébetváros vezetése elfogadott egy rendeletet, amely sokak szerint az elmúlt évek legszigorúbbja, és gyakorlatilag megszünteti azt a fajta bulinegyedet, amihez szoktunk az elmúlt években. A negyed helyi képviselője – egyben a kerület egyik alpolgármestere – a momentumos Borbélyné Bárdi Zsuzsanna is támogatja az új szabályozást. Borbélyné június elején bekerült a Momentum új, hétfős országos elnökségébe is.

Ahhoz, hogy egyáltalán képbe kerüljünk azzal, mi is ez az egész, először is nézzük át a június 25-én elfogadott önkormányzati rendelet részleteit:

  1. Az önkormányzat területén található üzletek 24 és 6 óra között nem tarthatnak nyitva, kivéve a szállodák helységeit és az alkoholt nem árusító üzleteket.
  2. A bulinegyed területén a 24 óra és 6 óra közötti nyitvatartáshoz külön engedélyt kell szerezniük a vendéglátóhelyeknek.
  3. Ugyan sokan a mostani rendelethez kötik, de valójában már 2012 óta nem lehet nyitva terasz önkormányzati területen este 10 óra után. Ez fővárosi kezelésű területen – ilyen például a Nagykörút – éjfélig érvényes.

A helyi vendéglátósok főként a külön engedély előírását sérelmezik, bár van olyan terület, ahol a teraszzárás betartatása is komoly változásokat hozhat. Ahhoz, hogy egy hely külön engedélyt kapjon, egy rakás feltételnek kell megfelelni. Hangerő-szabályozót, automatikusan becsukódó ajtót (100 főig), zsilipes kiléptetőrendszert (100 fő felett) és egy online ellenőrizhető forgalomszámlálót kell beszerelni (150 fő felett). Aki ezeknek megfelel, még magánokiratba kell foglalnia, hogy

  • 22 és 8 óra között nem végez göngyölegmozgató tevékenységet (mert az zajos); 
  • beengedi az utcáról az embereket a mosdóba ingyenesen, és erről tájékoztat a bejáratnál;
  • nem engedi, hogy a vendégei kivigyék az utcára a szeszes italt, és erről tájékoztatja őket a bejáratnál, a pultnál és a honlapján, illetve a közösségi felületén;
  • írásos beszámolót készít a közterület nyugalmának megtartásáról és a szeszes ital utcára vitelének megakadályozásáról;
  • „ajtónállót” alkalmaz, aki megakadályozza az alkohol kivitelét, és figyelmeztet, ha valakik nem megfelelően viselkednek;
  • gondoskodik a vendéglátóhely előtt található magán vagy önkormányzati járdaszakasz napi tisztításáról, ezt pedig dokumentálja;
  • hulladékszállítási szerződést köt;
  • beszünteti az egyszer használatos műanyag poharak használatát, helyette a hely nevével ellátott repoharakra vált,
  • zene csak zárt ajtónál szólhat, hiába okoz egészségügyi kockázatot is a járvány idején, hogy a nyári melegben csukott ajtónál, jobb híján légkondival kell valahogy kibírni a hőséget.

És ez a külön engedély maximum egy évre szólhat, bár Niedermüller Péter kerületi polgármester az Index adásában arról beszélt, hogy a jövőben felülvizsgálják, hogy ez az időtartam hosszabb lehessen. A határozatban azonban azt is írják, hogy akik például pénzzel tartoznak az önkormányzat felé vagy túl zajosak, azoknak nem adnak ilyen külön engedélyt, és amelyik hellyel ez kétszer is előfordul, az automatikusan kizárja magát a kedvezményezett körből, és többé nem igényelhet külön engedélyt. Egyelőre nem lehet tudni, hogy hány hely maradhat nyitva éjfél után, de a jelenleginél – vagy mondjuk inkább úgy, a járvány előttinél – biztosan kevesebb.

Az új szabályozást mindkét oldal elégedetlenkedve fogadta. A vendéglátósok szerint alapból nem a járvány kellős közepén kellene szigorítani, amikor hónapok óta nincsenek vendégek, pláne nem turisták, és egyre erősebbek azok a hangok is, miszerint a rendelet a nagyobb befogadóképességű, előnyösebb anyagi és infrastrukturális helyzetből induló helyeknek kedvez, mint a Story (korábban Tesla), a Fogasház-Instant komplexum vagy a Szimpla, miközben az ezeknél jóval kisebb kocsmákra vagy kávézókra indokolatlanul nagy anyagi terheket ró. Nem véletlenül jelentették be az elfogadás után szinte azonnal a Madách téri Hivatal nevű hely tulajdonosai, hogy inkább eladják az üzletet.

Ezzel szemben a kerületben leghangosabb civil szervezet, az Élhető Erzsébetváros (ÉE) túl enyhének találta a határozatot. A szervezet arca évek óta Garai Dóra, aki az elmúlt időszakban olyan ügyesen pozicionálta magát az Élhető Erzsébetváros élén, hogy a 2019-es önkormányzati választások után bekerült a képviselő-testületbe, bár csak kompenzációs listáról. Garai az egyik leghangosabb kritikusa a helyi éjszakai élet okozta kellemetlenségeknek, és az egyesülete régóta háborúban áll a kerület vezetésével és a vendéglátósokkal is. Nem véletlen, hogy a rendelettel kapcsolatban beadott egy módosító indítványt, amelyben sokkal szigorúbb feltételeket szabott volna, kötelezően bezáratott volna mindent éjfélkor sőt, kötelező zárvatartást akart a nemzeti és vallási ünnepeken is.

Ennek értelmében zárva kellett volna tartani minden helynek az alábbi dátumokon: március 15., augusztus 20., október 23., nagypéntek, húsvéthétfő, pünkösdhétfő, december 24-től 26-ig, de még pészah és a hanuka idején is.

Ezt a módosítót 4 igen, 9 nem és 2 tartózkodás mellett leszavazták, de az különösen érdekes, hogy kik szavazták meg a módosítót Garain kívül:

az ellenzékbe szorult három fideszes képviselő, köztük az előző polgármester, Vattamány zsolt.

Egy forrásunktól azt is hallottuk, hogy a rendelet kidolgozásában segítő kerületi munkacsoportban helyi képviselők és vendéglátósok mellett részt vett az ÉE is, azonban miután megtudták, hogy a tagjuk is aláírta a végül elfogadott javaslatot, az illetőt utána nem sokkal kitették a szervezetből.

A fideszes igen szavazatok azért különösen érdekesek, mert éppen a Vattamány-féle kerületvezetés volt az, amely a buliturizmust szabadjára engedte. 2013-ban ugyanis éppen a Vattamány vezette önkormányzat alakította úgy a Belső-Erzsébetvárosra vonatkozó szabályozást, hogy ott gyakorlatilag bármikor, bármennyien, bármeddig tudjanak dorbézolni, miközben a kerület többi részén éjfélkor már évek óta kötelezően zárni kell. Ez volt az az önkormányzat is, amely éveken át nem akart tudomást venni a mostanság sokat emlegetett teraszengedélyről, több vendéglátós is azt mesélte nekünk, hogy a felhördülés is azért van, mert az emberek elszoktak attól, hogy a szabályokat szigorúan betartatják velük.

Háttérbeszélgetéseink során több helyről is hallottuk, hogy a fideszes kerületvezetések között létezett egy olyan hallgatólagos megállapodás, hogy minimalizálják a környező kerületek éjszakai életét (Józsefváros például évekig vegzálta az Aurórát, Terézváros éjfél után teljesen halott), és egy kijelölt zónára koncentrálják a komplett buliturizmust. Többen is mondták, hogy ezek után nem sokkal megjelentek NER-közeli vállalkozók lakásokat felvásárolni, hogy abból Airbnb-birodalmakat építsenek ki, illetve a gombamód megszaporodó turistaitatók tulajdonosai között is találni kormányközeli embereket. Magyarul,

akik ellen az Élhető Erzsébetváros évekig tüntetett, azok most hirtelen ellenzékbe kerülve a korábbi politikájuk szöges ellentétére szavaztak.

Az elmúlt években meglehetősen agresszív kommunikációt folytató ÉE eredményessége egyébként olyan tekintetben nem meglepő, hogy az elégedetlenekkel évek óta nem folytatott érdemi kommunikációt a fideszes vezetés, és ahogy nőtt a problémák száma, úgy nőtt a feszültség is a helyi lakosokban (más kérdés, hogy az egyesület militáns hangvétele kezdettől elriasztó lehetett az önkormányzati politikusok számára).

Ugyan az Anker köz már Terézváros (a VI. és VII. kerületet a Király utca választja el), de ott nemrég sikerült egy asztalhoz ültetni a helyieket és néhány vendéglátóst, hogy közösen beszéljenek az utcából évek óta eltűnt teraszokról. Végül egy hónapos átmeneti megoldásban egyeztek ki, miszerint a lakók megnézik, mennyire tartják be a vendéglátósok az általuk ígérteket, és ha képesek normális körülmények között teraszokat üzemeltetni, akkor maradhatnak kint a székek és asztalok. Ehhez a vendéglátósoknak különböző látványterveket kellett készíteniük, és gondoskodniuk kellett arról, hogy nemcsak kiraknak pár asztalt, hanem tényleg szebbé, zöldebbé, tisztábbá és biztonságosabbá teszik az Anker közt. Úgy tudjuk, hogy az egyeztetések során több lakó is arra panaszkodott, hogy

tíz éve nem találkoztak semmilyen kerületi képviselővel, aki meghallgatta volna a problémáikat.

Ebben a végtelenül feszült, évtizedes sebeket feltépő, pár hónappal később már járvány által is sújtott helyzetbe érkezett meg egy rakás új ellenzéki képviselő és politikus 2019-ben, amikor a belső fővárosi kerületeket elvesztette a Fidesz.

Arra azért lehetett számítani, hogy döcögősen indul majd az új kerületvezetés a legtöbb helyen, hiszen a Momentum, a DK, az MSZP, az LMP, de még a Kétfarkú Kutya Párt is jelen van a testületekben, a függetlenekről nem is beszélve. A bulinegyed és az éjszakai élet tekintetében a DK vagy az MSZP számára a szigorítás nem ellentétes a párt imázsával. Egész más a helyzet a közbeszédben a fiatalok pártjaként ismert Momentum esetében, amely a 2018-as népszavazás során a leghangosabban kiállt a bulinegyed védelmében. Ezzel szemben most

egy kvázi buliellenes rendeletet hoztak arra az erzsébetvárosi körzetre, ahol momentumos a helyi képviselő és az egyik alpolgármester.

Ezért előállt az a faramuci helyzet, hogy a fiatalos, zenei fesztivált szervező, a pesti éjszakában sem járatlan Momentum két tűz közé került. Egyrészről egy helyi képviselőnek elsősorban a szavazói, tehát a lakók érdekeit kell nézni, másrészről viszont nem éppen a legjobb PR, hogy két évvel a népszavazás után a párt 180 fokos fordulatot vesz a témában. Kíváncsiak is voltunk, hogy mi mehet a bulinegyed és a belső kerületek új vezetéseinél, milyen kilátásai vannak a környéknek, és mi lehet a Momentum álláspontja ebben a kényes kérdésben. Cikkünkhöz közel egy tucat ellenzéki területi képviselővel, szakpolitikussal és polgármesterekkel beszélgettünk, hogy tisztább képet kapjunk.

Niedermüller Péter az Indexen élőben vitázott az egyik kultikus hely, a Szimpla tulajdonosával. Ebből a beszélgetésből és a saját háttérbeszélgetéseinkből is kiderült, hogy a már hírhedté vált formájában biztosan nem maradhat fenn a bulinegyed. Abban konszenzust láttunk, hogy az összes politikus a korábbi városvezetést hibáztatja az áldatlan állapotokért, és azért is, hogy a helyi lakók annak ellenére is bizalmatlanok az új politikai vezetéssel, hogy gyakorlatilag mindenki a bulizás letekerésével kampányolt az önkormányzati választások előtt. Most pedig ezt az ígéretet elkezdték betartani.

A beszélgetéseink során az is kiderült, a Momentum több (a kerületben nem jelen lévő tagja) nem igazán érti, mi folyik Belső-Erzsébetvárosban. Az összes általunk megkérdezett politikus vagy nemtetszését, vagy értetlenségét fejezte ki az üggyel kapcsolatban, és nagyjából minden oldalról ugyanazok a vélemények hangzottak el:

  • A más korosztályt és vérmérsékletet képviselő Borbélyné Bárdi Zsuzsannának el sem kellett volna vállalnia ezt a választókörzetet.
  • Niedermüller alapvetően nem akarja megfojtani a környéket, és jót akar,
  • de feszültség van a kerület vezetésében az alpolgármesterek és a polgármester között;
  • ezt a feszültséget pedig sokak szerint a körzet országgyűlési képviselője, a DK-s Oláh Lajos okozza;
  • és egy kicsit az is közrejátszik, hogy a 2019 előtt csak a partvonalról politizáló momentumosok most belülről is megismerték a környék árnyoldalait.

Oláhnak fontos szerepe volt abban, hogyan osszák fel a környéket a választások előtt, ami különösen macerás feladat úgy, hogy öt-hat párttal és függetlenekkel kell egyszerre egyezkedni. Oláh viszont – ahogy egy forrásunk fogalmazott – „dörzsölt vén róka” a politikában, és úgy taktikázott, hogy végül Bárdihoz került a terület, aki a Momentum ifjú titánjaival ellentétben élhetőbb, családbarát környezetben gondolkozik, és közgazdászként a vendéglátásra is nagyobb rálátása van.

Az egyöntetű vélemények szerint Oláh túlságosan be van kötve Gyurcsány Ferenchez, ráadásul sikerült alpolgármestert csinálnia a kerületben korábbi közvetlen munkatársából, Ujvári-Kövér Mónikából, valamint a szocialista Kispál Tibor alpolgármesterrel is jó viszonyt ápol (Kispál régi motoros a kerületi közéletben, annak idején Hunvald György őt szánta az utódjának). A megkérdezettek mind arról beszéltek, hogy a feszültséget az okozza, hogy Oláhnak így direkt ráhatása van a kerület ügyeire az alpolgármestereken keresztül, ezért sokszor bizonyos ügyek vagy viták sokkal feljebb kezdődnek el, és nem az önkormányzatnál. Az egyik ilyen ügy volt, amikor az adócsalás miatt rendőrségi ügybe keveredő Czeglédy Csaba irodáját bízták meg a VII. és a XI. kerület jogi képviseletével. Czeglédy a DK ügyvédje, és mindkét kerületet DK-s polgármester vezeti, de a megbízatás elég komoly feszültséget okozott az ellenzéki szövetségben, a két momentumos alpolgármester, Bárdi Zsuzsanna és Orosz Anna nyíltan tiltakozott ellene.

Miközben Niedermüllert a többség gyurcsányistának könyveli el, az őt jól ismerő forrásainknak az a véleménye, hogy jól lehet vele együtt dolgozni, csak túl sok időt és energiát vesznek el a belső villongások. Arról nem is beszélve, hogy egyik forrásunk szerint a sok kerületben először munkát vállaló, új ellenzéki képviselők még kispályások Oláhhoz képest, aki így vagy úgy, de átviszi az akaratát.

Persze az is probléma, hogy a Momentumon belül nincs egységes álláspont a bulinegyeddel kapcsolatos kérdésben, legalábbis minden megszólalónk ezt állította. „Jobb híján a háttérbe húzódunk, és kivárunk” – kommentálta a párt egyik képviselője, aki szintén azon a véleményen van, hogy hiba volt ezt a rendeletet így és ilyenkor elfogadni. Itt mintha érezhető törés lenne a párt fiatalos magja és az új elnökségi tagok között. A fiatal, agilis, a környéket aktívan használó momentumosok nem értik, hogy a saját elnökségi tagjuk mit csinál Erzsébetvárosban, eközben Bárdi kezdettől beleállt abba, hogy olyan formában nem akarja hagyni a környéket, ahogy megkapta. Ettől függetlenül az jól jön a Momentumnak, hogy a rendelet miatt kialakult balhé egyértelműen Niedermülleren csattan, ezért is fordulhat elő olyan, hogy például a Momentum egyik krisztinavárosi képviselője az Index élő adása alatt vonta felelősségre a polgármestert a kommentek között:

Számtalan bártulajdonos jó ismerősöm a hetedikben. Az új rendelet egyáltalán nem veszi figyelembe az üzemeltetők érdekeit, ezért nagymértékű a felháborodás, teljes joggal. Nem pontosan értem, mire gondolsz, amikor azt mondod, az ő érdekeik hangsúlyosak. Hol is? Ezt baromira nem így kellett volna. Teljesen out of the blue egy gazdasági zuhanás közepén hozni egy ilyen szigorú új szabályozást...

Az ellenőrzéssel nincs baj, de mi lett volna, ha megkérdezik a vendéglátósokat is? Értem, hogy para a zaj, meg a sok bulizó, és az időseket zavarja, de amikor egy több szereplőt érintő döntést hoznak, akkor nem csak az egyik szereplő szempontjait kellene figyelembe venni...

– ezt Tölcsér Borbála momentumos képviselő írta egy kommentelőnek az Index élő adása alá. Ebből is látszik, hogy a Momentum gerincét adó fiatal politikuspalánták érzelmileg is kötődnek a bulinegyedhez, és egységes pártálláspont híján értetlenkednek a jelenlegi történéseken. Pedig az a valószínűbb, hogy a többséget egyszerűen nem avatták be a belső kerületeket érintő távlati tervekbe.

Akárkivel beszéltünk a VI., VII. és VIII. kerületi vezetésből, mindenki nagyjából hasonló irányt vázolt fel a jövővel kapcsolatban:

  1. Szigorítják az Airbnb-kiadást, ami a buliturizmus és a brutálisan magas albérletárak egyik legfőbb katalizátora. És ebben kivételesen hasonló véleményen van a Fidesz és az ellenzék is, hiszen amíg az ellenzék a helyi lakóknál szerez jó pontot a szigorított airbnb-s kiadás miatt, addig fideszes vállalkozók sem feleslegesen építenek több tucat hotelt a fővárosban. Ez politikailag mindenkinek win-win szituáció. A kormány már beterjesztette az Airbnb-törvényt, ami az önkormányzatoknak jogosítványt ad, hogy rendeletben korlátozzák, egy évben hány napig lehet egy lakást rövid távra kiadni.
  2. Nemcsak Karácsony Gergely, hanem az összes belső kerületi vezetés is sokkal zöldebb jövőt képzel el a fővárosban, lehetőleg minél kevesebb autóval. A kormány által sokáig fenntartott ingyenes parkolás ugyan kicsit hátráltatta ezt az ügyet, de már Niedermüller is bejelentette az Index adásában, hogy Belső-Erzsébetváros jelentős részéről kitiltják az autókat, sőt olyan politikussal is beszéltünk, aki szerint a Nagykörút forgalmi átalakítása, az autóforgalom jelentős korlátozása sem lenne értelmetlen ötlet.
  3. Mindenkinek elege van a bulituristákból és az ezzel járó gondokból. A többség szerint igenis meg kell tartani a környék kulturális identitását, de biztosan nem egy túl szigorú rendelettel. A legtöbben azt is hozzátették, hogy ő maguk is erre a környékre járnak meginni egy sört vagy mást alkalmanként.

Abban szintén konszenzus alakult ki a különböző megkérdezettek között, hogy az éjszakai élet ilyen szintű koncentrálódása káros Belső-Erzsébetvárosra, és hosszú távon biztosan nem fenntartható. És az is elhangzott szinte mindenkitől, hogy nem a tütüs legénybúcsúsokra vágynak a kerületi vezetők, hanem annál egy fokkal kulturáltabb közegre.

Ebből kiindulva a bulinegyed jövőjével kapcsolatban egy hosszú távú jövőkép kezd kirajzolódni, ami azonban még mindig sok bizonytalanságot tartalmaz:

  • Visszatér a környező kerületekbe valamennyire az élet, hogy ezzel is tompítsák a Belső-Erzsébetvárost érő nyomást.
  • Belső-Erzsébetvárosban szabályozottabb formában, de fennmarad az éjszakai élet, különösen az emblematikus helyek, ugyanakkor a lakókat kevésbé zavaró módon.
  • De továbbra sem tudni, hogy a mi lesz a Nagykörút sorsa, amelynek teréz- és erzsébetvárosi szakasza a 2010-es évek eleje óta megtelt a főként magyar fiatalokat kiszolgáló, olcsó kocsmákkal.
  • És kérdés, hogy kialakulhat-e egy másik szórakozónegyed valahol a város kevésbé érzékeny, ritkábban lakott részén.

Ahogy az elején írtuk, a környező kerületek vezetése nagyjából 2010 óta Belső-Erzsébetvárosra tolta az éjszakai élet forgalmát, így este már szinte sehol sem volt életnek a nyoma sem a VI., VIII. és IX. kerületben. Utóbbira ez különösen igaz, az egykoron pezsgő Lónyay és Ráday utca este 9-10-től szinte teljesen kihalt, évente zárnak be újonnan nyitott helyek, és pár turistalehúzó éttermen kívül bántóan unalmas Belső-Ferencvárosnak ezen része. Ugyanez igaz a komoly változáson átesett VIII. kerületre is, ahová egyre több fiatal költözik, de itt meg azért volt nehéz bárkinek is helyet nyitni, mert – ahogyan egy forrásunk fogalmazott –

ha olyan napja volt épp a jegyzőnek, akkor kaptál engedélyt, ha rossz napja volt, akkor nem.

Ennek ellenére a Mikszáth tér környékén a Szabó Ervin Könyvtár mögött nyüzsgő egyetemi negyed alakult ki. A Pázmány beköltözése Piliscsabáról és a Károli Gáspár Református Egyetem 2017-ben elindult, és mostanra gyakorlatilag befejezett bölcsészkari beruházása a Károlyi-Csekonics-palotában ezt a környéket teljesen új pályára állította. 

És persze ott van a jóval csöndesebb VI. kerület is, ahol az Anker közben már próbálnak valami közös megoldást találni, és bőven akadnak olyan területek, amelyek elbírnak normálisabb kávézókat vagy sörözőket. Hogy mennyire téma a bulinegyed tompítása, több helyről is azt hallottuk, hogy még a II. kerületi vezetés is megkeresett egy-két ismertebb bulinegyedes helyet, hogy ha esetleg költözniük kell, akkor Buda tárt karokkal várja őket. Ez mind arra mutat, hogy megfordulni látszik egy régi alaphelyzet. Eddig az volt az általános hozzáállás, hogy ha valaki Belső-Erzsébetvárosban él, akkor adja el a lakását jó pénzért, és költözzön kijjebb.

Most inkább úgy tűnik, hogy aki Belső-Erzsébetvárosban nyitott vendéglátót, az költözzön kijjebb, ha nem tetszenek az új feltételek.

A kisebb és nagyobb helyeket üzemeltető vendéglátósok és a helyi fiatalok reakcióját látva nem úgy tűnik, hogy mindenki szívesen betagozódna az új rendszerbe, nem véletlenül hirdettek tüntetést július 29-re, amit a vigalmi negyed gyászmeneteként hirdetnek. Ha a VII. kerületi önkormányzat köti az ebet a karóhoz, és nem tudnak a kisebb vendéglátósoknak is elfogadható feltételeket szabni, akkor exodus kezdődhet a város más területeire.

Frissítés: Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros Egyesület elnöke lapunkhoz eljuttatott levelében közölte, hogy munkacsoporti delegáltjuk "végig az ÉE álláspontját képviselte a munkacsoportban, a munkájával maximálisan elégedettek voltunk, majd átadta a helyét egy másik tagunknak, önszántából, saját döntése alapján. Az egyesület a cégbírósági bejegyzésétől a mai napig egyetlen embert sem rúgott ki, vagy tett ki a szervezetből."

(Borítókép: Huszti István / Index)