Őket javasolja a bizottság az Operaház élére

Névtelen-2
2023.04.28. 10:14
Célegyenesbe érkezett a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázata, és az Index több, egymástól független forrásból megerősített információi szerint a finisben három versenyző maradt állva: Kesselyák Gergely, Miklósa Erika és Vadász Dániel. Őket javasolja a pályázatokat elbíráló bizottság az intézmény élére, de a végső döntést Csák János kulturális és innovációs miniszter hozza meg 2023. május 27-ig.

Az Index a kezdetektől nyomon követte a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára kiírt pályázat(ok) sorsát: legutóbb akkor adtunk hírt a folyamatról, amikor megírtuk, hogy a tizenegy jelölt bizottsági meghallgatására a héten kerül sor.

Ez szerdán és csütörtökön, 2023. április 26–27-én meg is történt: Aczél András rendező, Boldoghy-Kummert Péter, az Operaház zenekari művésze, a nagybőgőszóló szólamvezetője, Ertüngealp Alpaslan, Magyarországon élő törökországi görög származású karmester, Győriványi Ráth György karmester, volt fő-zeneigazgató, Horváth Ádám operaénekes, zenei producer, a Magyar Állami Operaház volt miniszteri biztosa és főigazgatója, Kesselyák Gergely, az Operaház jelenlegi első karmestere, Miklósa Erika opera-énekesnő, Molnár Levente gyergyóremetei születésű operaénekes, Ókovács Szilveszter jelenlegi megbízott főigazgató, Rost Andrea opera-énekesnő, valamint Vadász Dániel jogász, énekes, kulturális menedzser, a Coopera ügyvezető igazgatója ábécésorrendben járult a bizottság elé.

A három jelölt

A testület elő ülésén Csák János kulturális és innovációs miniszter információink szerint azzal indította útnak a grémiumot, hogy szakmai döntést vár tőlük, s hogy legalább három alkalmas jelöltet nevezzenek meg, akik közül választhat. A bizottsági meghallgatást követően, úgy tudjuk, három jelöltet javasol a bizottság, méghozzá ebben a sorrendben:

  • Az első Kesselyák Gergely, az Operaház jelenlegi első karmestere, aki az Index arútluK podcastjában elmondta: szerinte Ókovács Szilveszternek hatalmas érdemei vannak az Operaházban levezényelt rendszerváltást illetően, csak az ezt követő szakmai építkezés nem indult el. Kesselyák pályázata Mádi Zoltánt főigazgató-helyettesi pozícióra jelöli, Herczeg Tamás pedig ügyvezető igazgató lenne. A balettigazgató-jelölt Harangozó Gyula, akinek feladata lesz az is, hogy az Operaház és a Magyar Táncművészeti Egyetem között – a párhuzamos balettképzés miatt – kialakult konfliktust rendezze. Kocsár Balázs jelenlegi fő-zeneigazgató a pályázatban ugyanezen a poszton szerepel. Információink szerint egyedül ő kapta a maximális kilenc szavazatot.
  • A második Miklósa Erika opera-énekesnő. „Új aranykorát szeretném megteremteni ennek a legendás intézménynek” – írta ki a Facebookra, hozzátéve: szerinte a hazai operajátszás válságban van – szervezeti, művészeti és morális értelemben egyaránt. Popova Aleszja balettművészt, táncpedagógust balettigazgatónak, Vajda Gergely karmestert-zeneszerzőt főzeneigazgatónak, Fabio Ceresa olasz rendezőt művészeti igazgatónak, Bonecz Ervin kulturális menedzsert főigazgató-helyettesnek kérte fel.
  • A harmadik jelölt Vadász Dániel jogász, énekes, kulturális menedzser, a Co-Opera ügyvezető igazgatója, aki a fő-zeneigazgatói posztra Pier Giorgio Morandi karmestert, főrendezőnek pedig Tompa Gábort, a Kolozsvári Magyar Állami Színház igazgatóját jelölte. Információnk szerint ő kifejezetten jól szerepelt a meghallgatáson.

Elmérgesedett versengés

A bizottság tagjai – Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének elnöke, Kiss-B. Attila, a Budapesti Operettszínház főigazgatója (ő Rátóti Zoltán színművész helyére került be), Kovács János karmester, Szakály György táncművész, Rockenbauer Zoltán művészettörténész, a Wagner Társaság tagja, korábbi nemzeti kulturális örökség miniszter, Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár, Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár, Gyimesi László zenész, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke és az Operaház dolgozóit képviselő Fahidi Patrícia hegedűművész – ugyanakkor csupán javaslatot tehetnek. Csák János az általuk alkalmasnak tartott jelöltek, de a nyolc másik aspiráns közül is választhat. Előtte azonban találkozni szeretne még egyszer a bizottság tagjaival, meghallgatni az érveiket, és az általuk kiválasztott jelöltekkel is szeretne elbeszélgetni.

A Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázata Csák János miniszterségének első komolyabb „ügye”, ami nagy visszhangot váltott ki a szakmában és az Opera sorsa iránt érdeklődő tágabb közvéleményben is. Az ő javaslatára hirdették meg az először eredménytelennek nyilvánított pályázatot még egyszer, és sikerült is felkavarni az állóvizet, vagyis elérni, hogy nagyobb merítésből lehessen választani. A versengés azonban az utóbbi egy-két hétben kezdett elfajulni, egyre több érzelemmel teli nyilatkozat és válaszreakció született.

Szakmai vagy politikai döntés?

A miniszter döntését ráadásul mindenki árgus szemmel figyeli, mert ki fog derülni, hogy politikai vagy szakmai döntés születik-e. Mennyire befolyásolja például a végeredményt az, hogy Miklósa Erika a Mol-Új Európa Alapítvány kuratóriumának elnöke, amely alapítvány a Kulturális és Innovációs Minisztérium stratégiai partnere, komoly részt vállalva kulturális projektek támogatásban: a Gonzaga Szent Alajos Képmása című El Greco-festmény például 3,6 millió dollárért került a Szépművészeti Múzeumba a Mol-Új Európa Alapítvány jóvoltából. A miniszter mennyire tartja fontosnak, hogy az Operaház főigazgatója – a nemzetközi reputáció növelését is szem előtt tartva – tárgyalási szinten beszéljen angolul, vagy hogy a dolgozata innovatív választ adjon az energiaválságra, amit korábban Ókovács pályázatából hiányoltak.

Abból például már le lehet vonni némi következtetést, hogy ki mennyi ideig volt a bizottság előtt, kit mennyire faggattak. Információink szerint Kesselyák Gergely és Vadász Dániel mellett egyedül Ókovács Szilveszter töltött bent több időt, majdnem egy órát, és kapott komolyabb kérdéseket. Az eseményeket figyelemmel kísérő szakmai közvélemény azt a lehetőséget sem zárja ki, hogy Kesselyák Gergely főigazgatósága mellett Miklósa Erika – mintegy az Opera arcaként – intendánsi feladatot kapna, Vadász Dániel pedig kitűnő menedzserigazgató lehetne.

A döntést a munkáltató, vagyis a miniszter az ülést követő 30 napon belül hozza meg, tehát jó eséllyel május végére tudni fogjuk, ki vezeti majd 2023. augusztus 1-től 2028. július 31-ig a Magyar Állami Operaházat.

(Borítókép: Kesselyák Gergely, Miklósa Erika és Vadász Dániel. Fotó: Nagy Tamás / Index, Cseke Csilla, Kovács Tamás / MTI)