Repülő embert láttak a belváros felett

Forgatási napra kaptunk meghívást: Mundruczó Kornél (Delta, Szelíd teremtés, Fehér Isten) már negyven napja készíti legújabb filmjét, a Felesleges embert. A meghívóban az állt, hogy

és pontosan ez is történt: egy kábelekkel alaposan rögzített ember lebegett a hetedik kerület felett, nagyon sok ember nagyon komoly munkájának eredményeként.

De kezdjük az elején: a Felesleges embernek öt évvel ezelőtt még A repülő ember volt a címe,  Mundruczó Kornél már abban a videóban is beszélt erről a projektről, amit akkor forgattuk vele, amikor a Fehér Istennel kijutottak a Cannes-i Filmfesztiválra, és megnyerték az Un Certain Regard kategória fődíját. Akkor a rendező egy parkolópályára került nagyköltségvetésű projektként emlegette, aminek holtidejében inkább a Fehér Istent csinálták meg mintegy 200 kutya közreműködésével. 

Most viszont már az új, nagyköltségvetésű film forgatásán vagyunk, ugyanis időközben két nagyon fontos dolog történt. Egyrészt összeállt az időközben Felesleges emberre keresztelt filmterv finanszírozása, beszálltak német filmalapok, és az Eurimages is, valamint a Filmalap is mintegy 700 millió forinttal támogatta a produkciót. És ami ennél sokkal fontosabb: elérte Európát a menekültválság: 2015 szeptemberében itt Budapesten és az ország határainál is kézzel foghatóvá vált mindaz, amiről addig csak a hírekben lehetett olvasni.

Ennek ellenére Mundruczó azt állítja, az akkor már évek óta kész forgatókönyvön jelentősen nem kellett utólag sem alakítani, azon kívül, hogy az első mondatot, hogy „Valamikor a távoli jövőben”, azt kitörölték, hiszen mindaz, amiről akkor még utópiaként írtak, egyszercsak valóság lett. A forgatókönyvet, akárcsak a legutóbbi Mundruczó-filmét is, Wéber Kata írta, és a szereplőket is ő válogatta casting directorként. Mundruczó egyébként már korábban is foglalkozott a menekültkérdéssel, a Téli utazás című Schubert-operájának hátterében egy olyan installációt vetítettek, amelynek képei a bicskei menekülttáborban készültek. 

A Felesleges emberben is lesz menekülttábor, és forgattak a Keleti pályaudvarnál is – az alkotók a tavaly őszi magyarországi eseményeket segítőként kísérték végig, és közben igyekeztek megfigyelni azt a valóságot, amiből a filmjük építkezik. „Leltárt készítettünk, fotók és filmanyag formájában, hogy minél valóságosabbak legyünk, noha én nem vagyok dokumentumfilmes, és nem is hiszek abban, hogy egy fiktív filmnek valóságosnak kellene lennie, de kerestük a krízis a képi megfogalmazásait” – magyarázta ezt az Index kérdésére a rendező a forgatáson.

Néhány menekült is szerepet kap a filmben, de nagyon nehéz volt a szereplőválogatás, Mundruczó úgy fogalmazott, hogy olyan volt, mintha homokot mertek volna, hiába találtak meg egy-egy jó szereplőt, egyszerűen kipergett az ujjaik közül, mert egy perccel később már nem voltak az országban: ezek az emberek nem Magyarországra jöttek, így nem is akartak itt maradni, és szerepelni sem nagyon volt kedvük.

A szeptemberi események után a kreatív stáb leült, és úgy döntött:

A művészetnek foglalkoznia kell ezzel a témával, és a rendező számára irreleváns, hogy a világban éppen hány menekültes film készül: ő ezt az egyet akarja megcsinálni. Egyébként is, a magyar film és úgy általában, a magyar alkotóművészet jócskán le is van maradva a nemzetközi viszonylathoz képest: míg a Cannes-i Filmfesztivált már tavaly egy menekültes film (Dheepan) nyerte meg, és a Berlinálét is az olaszok Lampedusa-filmje (Fuocoammare) tarolta le, a hazai alkotók közül csak Vranik Rolandot fogta meg a téma, igaz, ő az Állampolgár című filmjében még egy menekültválság előtti állapottal foglalkozott.

„Lehetett érezni, hogyan erősödik fel a dolog Lampedusán, a görögöknél, de azt én sem gondoltam volna, hogy ez ilyen erővel fog rázuhanni a mi európai ideánkra.” A Felesleges ember egyik központi kérdése éppen az, mit is jelent valójában ez az európai idea, de a rendező szerint a filmjének nincsen politikai olvasata.

Eredetileg a főszereplőjük is egy Németországban élő menekült fiú lett volna, de inkább lemondta a filmet, mert ezzel a menekült státuszát kockáztatta volna. Az ő helyére választották az utolsó pillanatban az SZFE-n nemrég végzett Jéger Zsombort, Mundruczó nagy elismeréssel beszélt a munkájáról. Jéger Zsombor alakítja tehát a Magyarországra érkező szír menekültet, akinek különleges képessége van: tud repülni. Mundruczó azt mondta, ő személy szerint már csak Jéger Zsombor miatt is hisz a csodában, és abban, hogy a csoda a legváratlanabb helyről is érkezhet: éppen ezért nem is tartja a filmjét egy hagyományos menekültfilmnek, a történet keretét a repülő szír fiú és egy orvos barátsága szolgáltatja.

A forgatást ezúttal nem 200 állat szerepeltetésével nehezítették meg, mint legutóbb a Fehér Isten esetében, most a lehető legvalósághűbb repülést akarják létrehozni. Éppen az a nagy kihívás, hogy hogyan lehet megmutatni a repülést, hogy ne a szuperhősfilmekben megszokott CGI-pardé legyen, de olyan béna sem, amit „felakasztott kabát” jelenségként foglalt össze a rendező. A hetedik kerületben mindenesetre a saját szemünkkel láthattuk, mennyire valóságosnak is szánják a repülést: riggeléssel oldották meg, amit én a magam számára lógatásnak, felfüggesztésnek fordítottam le, előbb a kaszkadőrt lógatták jó hosszan a kereszteződés felett, majd a főszereplő Jéger Zsombort emelték az utcák fölé. A jelenetben egyébként két autó ütközik össze, és azok közül ugrik a levegőbe a főszereplő, hosszan és lassan emelkedik és végül ott is marad, magasan az épületek felett.

Ahogyan a Fehér Isten esetében is valódi kutyákkal dolgoztak, úgy itt is az volt a cél, hogy

Ahogy Mundruczó fogalmazott, ezt az álmot Szabó Gáspár kaszkadőr koordinátor és Farkas Balázs főrigger fordították le kötélhosszokra és korábban nem látott megoldásokra. A szakemberek ehhez szerényen csak annyit tettek hozzá, hogy tényleg minden egyes repülés teljesen egyedi a filmben, mindig új ötletekre volt szükség. A kaszkadőr koordinátor munkája talán mindenkinek világos, a főrigger felel azért, hogy a levegőbe fellógatott ember ott is maradjon, így Farkas Balázsból a forgatáson főleg annyit lehetett látni, hogy egy walkie-talkieba adott olyan utasításokat, hogy följebb-lejjebb, lassabban-gyorsabban, és most jöhet a másik, és a kötelek, illetve az azokat irányító emberek neki engedelmeskedtek.

A legfontosabb a biztonság volt, de közben olyan esztétikai szempontokra is ügyelni kellett, hogy a kamera folyamatos mozgásban van (operatőr: Rév Marcell), és arra törekszenek, hogy lehetőleg vágás nélküli, hosszú snittekben mutassák a repüléseket. Farkas Balázs is nagyon dicsérte Jéger Zsombor munkáját, azt mondta, az ő adottságai nélkül mit sem érne az ő riggelésük, a mozgása teszi igazán élethűvé ezeket a repüléseket 50 méter magasban is.

A két másik főszereplő a Kossuth-díjas Cserhalmi György és Balsai Móni (Liza, a rókatündér, Társas játék, Válótársak), de feltűnik Haumann Péter, Egyed Brigitta, Birkás Ákos festőművész, valamint fontos szerepet kap a grúz Merab Ninidze, akit Mundruczó a Papírkatonák című filmben szúrt ki magának, és azóta várja a lehetőséget, hogy együtt dolgozzon vele. Ez egyébként egyszer már majdnem sikerült a Fehér Isten idején is, ám egyeztetési problémák miatt végül a rendező saját maga ugrott be a filmjébe afgán éttermesként.

Ez volt a negyvenedik forgatási nap, és még augusztus közepéig dolgoznak, ami igencsak hosszú forgatásnak számít, és októberben további egy hétre összeállnak majd. Mundruczó azt monda, még idén összevágják a filmet, és a tervek szerint 2017-ben láthatjuk, bármilyen Európában is élünk akkor. „Nehéz kiszámolni a jövőt, talán nincs is értelme. Nem tisztem megítélni, hogy egy tisztán fehér országban fogjuk ezt a filmet bemutatni, vagy valamennyivel színesebb ország marad Magyarország 2017-re is. De azt is remélem, hogy ennek a filmnek az alapvetései nem lesznek ennyire konkrétak. Ez a film a krízis logikájával foglalkozik, amit nap mint nap átélünk: egyszerűen nem tudjuk, hogy mi van.

Ez egy zuhanó állapot, ha kell egy mottó, akkor azt tudom mondani, hogy ez a film legalább annyira zuhan, mint repül.

Mundruczónak viszont már 2017-re is megvan a programja: a tervek szerint az év elején indul az első amerikai filmjének, a Deeper című mélytengeri sci-finek a forgatása, amelynek a legutóbbi hírek szerint Bradley Cooper lesz a főszereplője, igaz, abban a pillanatban, hogy leírtam ezt a mondatot, kijött egy hír, hogy talán mégsem tudja vállalni a filmet, amit már nálunk is el lehet olvasni. De ismét tényként írják azt, amit a rendező az Indexnek is csak mosolyogva erősített meg a forgatáson: “Ha minden jól megy, 2017 első felében elindul a Deeper forgatása.”