Koronavírus adatok

2021. nov. 30.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
András, Andor
-4 °C
5 °C

Tarr Béla Ezüstmedvét kapott Berlinben

2011.02.19. 20:20
Az Aranymedvét az iráni Aszgar Farhadi kapta február 20-án, a 61. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál zárógáláján, ahol a film tucatnyi szereplőjét is díjazták. Tarr Béla a zsűri nagydíját kapta, ami azért is nagy dolog, mert magyar filmet utoljára 1992-ben ért medvével járó megtiszteltetés. A nagyjátékfilmes versenyprogramban idén 16 alkotás versengett a fődíjért.

"Egybehangzóan választottuk ki a legjobbakat a hihetetlen mezőnyből, nem volt sok vita" - jelentette be Isabella Rossellini a nemzetközi zsűri elnöke az este hétkor kezdődő díjátadó elején.

Iráni díjeső

Aszgar Farhadi iráni rendező Nader and Simin: A Separation című, csütörtökön vetített filmje kapta az Aranymedvét. A díjat a rendező anyanyelvén köszönte meg. Nemcsak azért vehette át a fődíjat, mert filmje az iráni társadalom osztálykülönbségeit és vallási hagyományait tárja fel, hanem mert az idei fesztivált Dzsafár Panahi miatt iráni Berlinaleként emlegették.

A díjátadó is az iráni filmművészet jegyében zajlott: a díjesőt megelőzően Dzsafár Panahi székét állították a színpadra tiltakozásképp, miután a rendszerellenes propagandatevékenység címén a hat év börtönre ítélt rendező nem tudott a fesztiválon zsűritagként megjelenni.

"Mikor már úgy tűnt, az iráni rendezők számára lehetetlen, hogy a cenzúra falán átlépve sokatmondóan fejezzék ki magukat, Farhadi filmje épp az ellenkezőjét bizonyítja" - írta a filmről a Hollywood Reporter.

Tarr a zsűri nagydíját kapta

A zsűri nagydíját kapta Tarr Béla A torinói ló című alkotásért, de nem mondott a színpadon beszédet, csak a mikrofon előtt elhaladva levonult. "Megköszöntem közben, szerintem ezt mindenki értette" - mondta, mikor a díjátadó után felhívtuk. Megismételte, amit a fesztivál alatt készült interjúnkban is elmondott, nem érdeklik a díjak: a filmeket az jellemzi, megérinti-e a nézőt, nem az, hogy milyen fesztiválon nyernek.

A díj a magyaroknak azért nagy dolog, mert Ezüstmedvét itt utoljára Szabó István kapott 1992-ben (Cannes-i fesztiválon a szerepléssel volt hasonló felállásuk: Szabó 1988-as szereplése után Tarr vett részt a főprogramban először A londoni férfival 2007-ben). Az idei Berlinale versenymezőnyében egyébként rajta kívül alig akadt más nagy, Cannes-ban vagy akár Berlinben díjazott rendező. Tarr eddig a Sátántangónak köszönhetően berlini Caligari-díjjal és zsűrielismeréssel rendelkezett.

Azt, hogy a magyar rendező medvében részesül, már onnan tudni lehetett, hogy péntek este visszahívták Berlinbe. Épp akkor, amikor a díjkiosztó előeseményén, a kritikusok gáláján Fred Kelemen, Berlinben élő operatőre vette át helyette a nemzetközi filmkritikusok szövetsége által megítélt Fipresci-díjat a filmért.

A Berlinalen jól fogadták a magyar filmes eddigi legradikálisabb munkáját a február 15-ei, keddi világpremiert követően. Egy apa és lánya elhagyatott életének kompromisszumok nélküli portréjaként emlegették, amiben a Tarr-filmekre jellemző elemek, a hosszú snittek és a kevés dialógus az eddiginél is erősebben jelen voltak. A Variety a hiábavalóság apokaliptikusan sivár kiáltványaként mitizálta a két és fél órás magyar-német-francia-svájci koprodukciót. Az esélylatolgatásnál pedig maximum a film zsűri és sajtóvetítésének délutáni időpontja miatt aggódott a Berliner Zeitung. A film presztízsét emelte Tarr fesztivált megelőző bejelentése is, hogy 34 év filmezés után ez az utolsó munkája. (Március 10-től vetítik a mozik a Mokép forgalmazásában.)

A gála utáni sajtótájéjoztatón Tarr kitért a magyar filmpolitikára is. Amit az Indexnek a héten már elmondott, azt most a nagy számú nemzetközi sajtóval is megosztotta: "A filmet a kormány durván, és érzéketlenül kezeli. A húsz éve kialakított demokratikus támogatási struktúrát át akarják alakítani, ennek lebonyolítására nevezték ki Andrew Vajnát kormánybiztosnak. Olyanok, mint az elefánt a porcelánboltban".

Díjak még

A nemzetközi zsűri a legjobb rendezőnek járó Ezüstmedvét Ulrich Kohlernek adta az afrikai segélycsomagok sorsát követő Sleeping Sickness című filmért. A legjobb női alakításért járó Ezüstmedvét megosztva kapták a fődíjas iráni versenyfilm női főszereplői: Farhadi Sarina, Bayat Sareh és Hatami Leila. A legjobb férfi alakításért járó díjat az iráni film összes férfiszereplője kapta együtt.

A legjobb forgatókönyv díja Joshua Marstoné és Andamion Muratajé lett a The Forgiveness of Bloodért. A legjobb első film díját Andrew Okpeaha MacLean rendező vehette át az On The Ice című thrillerért.

A fesztiválalapító emlékére létrehozott Alfred Bauer díjat, ami a leginnovatívabb alkotásnak jár, a Wer wenn nicht wir című film érdemelte ki. A legjobb díszlet Ezüstmedvéjét Barbara Enriquez kapta a mexikói El premio-filmben végzett munkájáért. A kiemelkedő művészi teljesítmény Ezüstmedvéje idén Wojciech Staron operatőrt illette ugyanennek a filmnek a fényképezéséért.

A legjobb rövidfilmnek járó Aranymedvét a Paranmanjang című dél-koreai alkotás kapta, amit az Oldboyt jegyző Chan-wook Park a testvérével együtt forgatott. Itt versenyzett 24 alkotással Kárpáti György Mór, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakos végzős hallgatója is negyedéves vizsgafilmjével, az Erdővel.

Az összes díj itt látható.

Mészáros a legelismertebb nagyjátékfilmesünk Berlinben:

Berlinben legsikeresebb nagyjátékfilmes rendezőnk Mészáros Márta: a legjobb játékfilmnek járó Aranymedvét magyarok közül először és utoljára (1975-ben) ő kapta, ekkor vehettünk részt először az akkor nyugat-berlini filmfesztiválon. Az Örökbefogadás című filmmel az első nő is lett, aki fődíjat kapott. 1987-ben még egy Ezüstmedvét is átvehetett a Napló szerelmeimnek című filmjéért, majd 2007-ben egy Aranymedve Életműdíjjal ismerték el. (Berlini interjú a rendezőnővel itt.) Szabó Istvánt díjazták Berlinben utoljára a magyarok közül: 1992-ben a zsűri díját kapta az Édes Emma, drága Böbéért, 1980-ban pedig Ezüstmedvével díjazták a Bizalom című filmjéért. Ezüstmedve díjban 1975 óta több rendezőnk részesült Szabón és Mészároson kívül. Lugossy László kettőt kapott (76-ban az Azonosításért, 85-ben a Szirmok, virágok, koszorúk-ért), Sándor Pál egyet 77-ben a Herkulesfürdői emlékért. Évek óta nem versenyzett magyar játékfilm a Berlinalen: utoljára 2005-ben Koltai Lajostól a Sorstalanság futott kint alkotói kérésre, 2002-ben a Kísértések versenyzett Kamondi Zoltántól.