Kirsten örült, hogy Trier nácizása ellenére díjazták

A kritikák szerint eleve el volt rendelve Terrence Malick Aranypálma-díja a 64. cannes-i filmfesztiválon, amin nem változtatott a The Tree of Life című epikus film vegyes fogadtatása, és az sem, hogy a meditatív filmdráma világpremierjét egy évvel elhalasztották. A minimalista filmkészítők mindig is jól szerepeltek Cannes-ban, mint tavaly a Dardenne-testvédek és két éve a török Nuri Bilge Ceylan.

„A zsűri egyetértett abban, hogy ez a film kapja az Aranypálmát, nem voltak vérre menő viták, a dráma a vetítővászonra való” – mondta Robert De Niro, a zsűri elnöke az átadót követő sajtótájékoztatón. Az Index nem szerette a filmet.

A fődíjas 65 éves rendező nem vett részt az átadón, a díjat Bill Pohlad és Dede Gardner producerek vették át a vasárnap, míg a hét közepén tartott sajtótájékoztatón Brad Pitt válaszolt helyette. Bill Pohlad és Dede Gardner Malick szemérmességével indokolta a távolmaradását.

Kirsten Dunst háláját fejezte ki, hogy filmjének rendezője, Lars von Trier Hitler-szimpatizáns nyilatkozata ellenére elismerték a színészi munkáját, és így megkaphatta a legjobb színésznőnek járó díjat vasárnap. „Ez egy olyan elismerés, ami egyszer van az életben. Köszönöm a fesztiválnak, hogy engedték versenyben maradni a filmet” – mondta. Lars von Trier Melancholia című filmjében depressziós nőt alakított, akinek az esküvője a világ végével esik egybe (kritikánk itt). A filmben egyébként Stellan Skarsgard mellett fia, Alexander Skarsgard is szerepel.

"Az én megítélésem szerint Trier filmje volt az egyik legjobb” - mondta a zsűri magyar származású francia tagja, Olivier Assayas. Lars von Trier filmjének versenyben maradásáról sem vitáztak, pedig ahogy írtuk, önmagát nácinak nevező nyilatkozata miatt persona non grata-ként tiltották ki a fesztiválról.

Jude Law zsűritag elmondta, hogy komolyan számításba vették többek a legjobb filmek között Kaurismaki franciául forgatott Le Havre, illetve Pedro Almodovar The Skin I Live In című pikáns pszichothriller-komédiáját is. Az esélyesnek tartott fekete-fehér The Artist azért esett ki, mert a szabály szerint egy film csak egy díjat kaphat, és a legjobb színész díját a film szereplője kapta.

"Michel Piccoli kiváló volt a Habemus Papamban. Nanni Moretti pedig kiváló rendező" - válaszolta egy újságírói kérdésre az amerikai zsűrielnök is, de hasonló okokból egyik sem kapott díjat.

A legjobb rendező díjas Nicolas Winding Refn újabb együttműködését tervezi Ryan Goslinggal, egy igazi hollywoodi moziban, a Logan futása remake-jében. Bob Berney, a film forgalmazója másutt is díjakat vár, sőt úgy véli, Albert Brooks gonosztevő karaktere még Oscar-jelölést is hozhat.

Az este legnagyobb ovációját a legjobb színész díját elnyerő Dujardin kapta, akit Roberto Benignihez hasonlítanak, nem véletlenül: a némafilmek korszakát idéző The Artist volt a kevés vidám filmek egyike a mezőnyben. A színész elmondta, nem akarja a francia filmeket hollywoodiakra cserélni.

A második legfontosabb díj, a megosztott nagydíj (Kid With A Bike-Dardenne-testvérek, Once Upon A Time In Anatolia-Nuri Bilge Ceylan) érdekessége, hogy mindkét film rendezője nyert már Cannes-ban, sőt az Aranypálmával díjazott Malick is: 1978-ban a legjobb rendező díját kapta a Mennyei napokért.

A Dardenne-testvéreknek már két Aranypálmájuk is van, így rettegtek is attól, hogy megint kapnak. A török Nuri Bilge Ceylant nagyon meglepte, hogy egyáltalán valamilyen díjat is kapott, mert filmje háromórás, lassú tempója miatt még többnek tűnik, ráadásul szombat éjjelig tartott a premiervetítése.

Idén az eddigi nullától eltérően négy női rendező is bekerült a versenyprogramba: az ausztrál Julia Leigh (Sleeping Beauty), a japán Naomi Kawase (Hanezu No Tzuki) jó kritikákat sem kapott, A We Need To Talk About Kevin (Lynne Ramsay) című filmet már jól fogadták, de csak a francia Maiwenn Polisse című dokumentumszerű szkeccsfilmjét értékelték zsűridíjjal.