Orsolya
7 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Gyurcsány arról szól

2005.11.14. 12:04

Azon már régen nem akadok ki, hogy az ezredforduló óta gyakorlatilag az összes közszereplő – pályaudvari hangosbemondó módjára – kettőezret mond kétezer helyett. (És hát, lássuk be, egy miniszterelnöknek – például – tényleg van valami pályaudvari hangosbemondó jellege.) De azért az még mindig felér egy durva gyomorszájba vágással, hogy „ma mintha a másiknak lett volna kettő vagy három olyan mondata, ami...”.

És ha már – hétrét görnyedve – fölkaptuk a fejünket arra a Gyurcsány-beszédre, ne hagyjuk annyiban, nézzük, miről szólt Gy. F. az ifjú baloldaliakhoz.

„Az a politika, amelyet a Száz lépés politikájának hívunk, arról szól, hogy hogyan lehet Magyarországból, ebből a fantasztikus országból egy igazságosabb országot csinálni.”

Szól a szellő, szól a víz... Meg a politika. Tizenötször. Egy három-négyezer szavas beszédben.

„De nem erről szól ez a történet! Nem arról szól egy demokratikus politikusnak az élete, hogy...”

„De nem arról szól egy demokratikus politikusnak az élete, hogy [...]. Hanem arról szól, hogy újra és újra meg kell azzal a gondolattal küzdeni[e], hogy...”

„Keressük annak az útját-módját, hogy a 15 év ne arról szóljon, hogy [...], hanem szóljon arról, hogy...”

„...amikor nem arról szól csak az egész 3,5, vagy majd 4 év, hogy várunk a revánsra, várunk a visszajövetelre, hanem szól arról is, hogy...”

„Előre kell menni! Tovább, és nem vissza. Erről szól a politikánk a következő hónapokra.”

„Van még dolgunk, hogy könnyebb legyen a kistelepüléseken élni, több lehetőséget kell nekik adni. Nem kétséges, pontosan tudjuk, hogy miről szól ez.”

„A következő évek nyilvánvalóan az oktatásról kell, hogy szóljanak 2006-ot követően.”

„Ezek nem létszámokról szólnak...”

„Erről szól a baloldal: nem tartani fenn a status quót...”

„Nem arról kell szólni[a] a történetnek, hogy mit gondolunk róluk.”

Elpirulsz ha megérted.

„Az újságnyelv és az értelmiségi zsargon újsütetű üdvöskéje ez a szókapcsolat. [...] Hihetőleg egy alkalmi ötlet sugallta valakinek kötetlen társalgás során vagy írás közben, holmi jópofaság gyanánt, hogy a kiszólást ilyen értelemben használja, aztán ez másoknak is megtetszett, és most már mondja, írja boldog és boldogtalan. Apró modorosság, remélhetőleg múló divatnak fog bizonyulni.” Ezt szegény Tótfalusi István írta a „demokrácia arról szól”-félékről a Kis magyar nyelvklinika című nyelvápoldában. Mint látjuk, hiába reménykedett.

Azt már régen sejtem, hogy a politikus nem arról szól, amiről beszél, de hogy egy egész politikai oldal szóljon (pláne a status quóról)! Rejtelmek ha zengenek.

Gyurcsánynak, kétség sem fér hozzá, kiváló retorikai képességei vannak, a magyar politikusok mezőnyéhez viszonyítva különösen, de egy amúgy rendesen összerakott szövegből szinte világítanak a stílustalanságok, a rosszul formált szerkezetek, az elcsépelt divatfordulatok. Meg a modor. Akárhogy is, valami rejtélyes okból azt gondolom, a politikus mégiscsak arról szól, ami a száján kijön. „Mert valahogyan csak el kell jutni[a] a 8 millió választópolgárhoz annak a mondanivalónak.”

„Az a politika, amelyet a Száz lépés politikájának hívunk, arról szól, hogy hogyan lehet Magyarországból, ebből a fantasztikus országból egy igazságosabb országot csinálni. Egy olyan országot, amely a XXI. század elején kellően büszke a saját teljesítményére, kellő bátorsággal, nyílt sisakkal megküzd a maga igazáért, a teljesítményével itt, Európában, ebben a világban, ebben a régióban képes egy olyan országot teremteni, amely lakható.”

Hogy van ez? Jön a politika, és elmagyarázza – legalábbis szól róla –, hogyan lehetne csinálni egy országot. Ennek az országnak az lenne a tevékenysége, hogy nyílt sisakkal küzd, és két tulajdonsággal bírna: egyrészt büszke lenne, másrészt rendelkezne az országteremtés képességével. Az nem derül ki, hogy ez az országszaporodás ivaros vagy ivartalan volna. Reménykedem, hogy miközben a politika ilyen érdekeseket szól, csinálni azalatt – mondjuk – költségvetést csinál.

És milyen jó lenne, ha az a politika gondosabban bánna azzal a költségvetéssel, mint Gyurcsány a személyragokkal:

„Legyen bátorsága [bátorságuk] a lányoknak nem lebiggyesztett szájjal járni a bevásárlóközpontokban!”
„...nektek is meg kell fogalmazni [fogalmaznotok] a magatok álláspontját.”
„Én is megszenvedek a magam igazságaiért, a magam kompromisszumaiért is. Ti is szenvedjetek meg érte [értük]! Küzdjetek meg érte [értük]!”

(Mellesleg: miért is kéne az ifjú baloldaliaknak megszenvedniük a Gyurcsány igazságaiért, kompromisszumaiért? Ti is küzdjetek meg a tieitekért! Bizony.)

Na, meg a határozatlan névelővel: „A diktatúra egy egyszerű képlet.” „Ez egy ilyen ország.” „Ez egy nagyszerű ország.”

És ott vannak a kihívások is, naná.

„A parlamentbe azért járunk, mert szeretnénk magunkat picikét rosszul érezni, azok között a kihívások között, amelyek között az ország él. És pontosan értjük, hogy ezeket a kihívásokat abban a vitában lehet jobban megérteni, amely a parlamentben, a nemzet házában zajlik.” Meg: „Magyarország ennél sokszínűbb, sokfélébb. A kihívásai összetettebbek.”

Szegény ország, mindenfelől kihíjják a hóra, egészen összetetten ráadásul. Csoda-e, ha csak kapkodja a fejét, és az urna előtt állva nem biztos, hogy észreveszi, hogy egy politikai párt – „ha, és amennyiben szabályszerűen elindult a választásokon” – „keveset és nem eleget változott”.

Én szóltam.

[Ortográf Cirkusz – Tartalom]