Lenke
17 °C
30 °C
Index - In English In English Eng
Mindeközben ma
új poszt érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az 1980-as évek elején nagyon úgy nézett ki, hogy a kaliforniai kondorkeselyű egyszerűen ki fog halni. Mindössze 22 vadon élő példány maradt belőle.

    Az utolsó utáni pillanatban indult viszont egy program, hogy megmentsék ezt az állatot. Először nem mindenkinek tetszett az ötlet, de úgy döntöttek, hogy akkor van a legjobb esélyük, ha befogják az összes még szabadon élő példányt. Ezek az állatok nagyon lassan szaporodnak, hatévesen válnak ivaréretté és a tojók kétévente raknak egy tojást. Szerencsére azonban, ha elveszik a madártól az első tojást, akkor rak egy másodikat, így az elsőt keltetőgéppel és egy báb segítségével nevelik fel, a másodikat pedig a tojó.

    Az igen drága program lassan ugyan, de meghozta a hatását, a 90-es évektől kezdve egyre több állatot tudnak visszatelepíteni a vadonba, mára pedig megszületett a program ezredik fiókája.

    Jelenleg már több, mint 250 kaliforniai kondor él a vadonban és még legalább ugyanennyi fogságban. Még így is a világ egyik legritkább madaráról van szó, de sokkal jobb a helyzet, mint 30 évvel ezelőtt.

    A kaliforniai kondor megőrzése pedig azért is fontos, mert majdnem dinoszauruszról van szó: közvetlen rokonait csak pleisztocénkori fossziliákból ismerjük, és alfajai sincsenek. Ha ez nem lenne elég, ezek a madarak igazán óriásiak, fesztávolságuk akár a 300 centimétert is elérheti, akár 60 évig is élhetnek, miközben egy egész életre választanak maguknak párt.

    Az 1800-as években az amerikai marhapásztorok azt hitték, hogy ezek a hatalmas madarak vadásznak a borjakra, ezért igyekeztek kiirtani őket. Pedig a kondorkeselyű soha nem vadászik, csak a dögöket eszi. Ez is hozzájárult a veszélybe kerülésükhöz, ugyanis a megmaradt vadon élő példányok jelentős része pusztult el ólommérgezésben, miután golyóval lelőtt állatok tetemét is megeszik, a söréttől viszont súlyosan megbetegedhetnek. 

  • Nem csak előnye van annak, ha az állam a maga képére formálja mások szavait a rövid pórázon tartott sajtóban. Ezzel Recep Tayyip Erdogan Kínában járva szembesült bár ettől a török sajtó ellen fellépő elnök valószínűleg nem azt szűrte le, hogy a kontroll rossz, hanem azt, hogy rossz, ha ez a kontroll másé.

    Akárhogy is, egyelőre hiába próbálja elérni a török diplomácia, hogy a július elején Pekingben járt Erdogan szavait hűen adja vissza a kínai sajtó.

    Eszerint ugyanis a török elnök azt mondta a Kínában élő rokon ujgurokról – akinek kínai állami üldöztetéséről, gyűjtőtáborokban való „átneveléséről”  egyre több  hír szivárog ki – hogy Ujgurföldön  „az emberek boldog életet élnek Kína fejlődésének köszönhetően.”

    Tekintve, hogy a muszlim ujgurok helyzete nem tűnik ennyire rózsásnak, kellemetlen, ha egy muzulmán állam vezetője ennyire telibedicséri Pekinget a kisebbségi jogok sajátos kezeléséért. (Igaz, ezzel nem lett volna egyedül, Szaúd-Arábia sem nagyon kritizálja ezért Kínát. de a közös kulturális gyökereket előszeretettel hangoztató magyar kormány sem tartja indokoltnak, hogy a külvilág vizsgálódjon.) 

    Törökország viszont korábban már megszólalt kritikusan az ügyben, februárban  az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy jelentések szerint a kínai hatóságok átnevelő táborokat működtetnek Hszincsiangban, hogy megfékezzék az ujgurok körében a szélsőséges nézetek terjedését – írta az MTI. Ráadásul Peking már az ujgurok türk eredetét is vitatja és állítja, iszlám hitük sem őshonos. (Ami, tekintettel arra, hogy ujgurok előbb voltak, mint az 1400 éves iszlám,  bár ez az arabokról,  pláne a perzsákról vagy a törökökről is elmondható.)

    De mit mondott valójában  a Hszi Csin-pinggel folytatott találkozón Erdogan?

    Hát, nem azt, hogy Ujgurföldön – pontosabban az Ujgur-Hszincsiang Autonüm Tartományban) az emberek boldog életet élnek. Hanem azt, hogy 

    Reméli, az emberek boldogan élnek, békében és jómódban.

    Erdogan szerencséjére azért van kínai nyelvű lap, amelyik megírja, mit is mondott a török elnök. Ott, ahol kevésbé irányított a sajtó: Hongkongban.

    Tanulság volna, de nincs.

  • 19 ezer jelölte be Facebookon, hogy részt vesz a Storm Loch Ness elnevezésű eseményen, ami elvileg arra szolgál, hogy most már aztán tényleg megtalálják a híres szörnyet.

    Sőt, további 40 ezren még érdeklődnek is, ez így együtt már akkora szám, hogy hiába tűnik viccnek az esemény, a The Royal National Lifeboat Institution (RNLI) figyelmeztetést tett közzé vele kapcsolatban. A vízimentők azt írják, a 230 méter mély tóban könnyen kihűl az ember (hipotermia léphet fel), így a Nessie után esetlegesen kutatók komoly veszélynek teszik ki magukat. 

    Az ötlet onnan jöhetett, hogy korábban Amerikában létrehoztak egy nagyon hasonló Facebook-eseményt, a Storm Area 51-et, ami szó szerint az ufós összeesküvés-elméletek középpontjában álló 51-es körzet megszállását jelentené, és közel 2 millión jelezték, hogy ott lesznek. A szintén viccnek látszó, de nagy érdeklődést kiváltó programra az amerikai hadsereg komolyan reagált, közölték, hogy készek megvédeni Amerikát és az állami vagyont.

    Az  RNLI vízimentői a  Storm Loch Ness-szel kapcsolatban azt írták, hogy bár a Nessie-hadművelet az amerikai hadsereg ellenállása híján talán nem tűnhet olyan nehéznek, azért így is van egy sor problematikus pontja. Kezdetnek mindjárt az, hogy a mentőhajújuk ugyan igen nagy kapacitású, de az esemény résztvevőinek elméleti létszámát azért messze alulmúlja, ezért biztosan nem tudnák kezelni, ha több száz vagy ezer ember kezdene a szörny után kutatni a tóban.

    (The Independent)

  • A Titanic egyik túlélőjének világító sétabotja 62 500 dollárért (18,1 millió forint) kelt el a Guernsey's aukciósház Rhode Island-i árverésén. Ella White egykori amerikai utas a botban lévő lámpa fényével adott vészjeleket a mentőcsónakból az 1912-ben történt hajószerencsétlenség után.

    Ella Whites sétabotja
    Ella Whites sétabotja
    Fotó: liveauctioneers.com

    A pénteken és szombaton a newporti nemzetközi hajórestaurátori iskolában tartott árverésen sokkal nagyobb összeget vártak a botért, akár 300-400 ezer dollárt is - mondta Arlan Ettinger, az aukciósház elnöke, aki a Titanic elsüllyedését túlélő dolgok közül ezt a botot tartotta az egyik legkülönlegesebbnek.

    (MTI)