Nélkülük se az orvosok, se a betegek sem tudnának boldogulni. Vajon kik ők?
Elgondolkodtak már azon, hogy ha kórházba kerülnek, hányszor találkoznak orvossal és hányszor ápolónővel, szakasszisztenssel, műtőssel vagy egyéb nem orvos egészségügyissel? Nélkülük biztosan nem működne semmi egy kórházban, kevesen tudják, milyen fontos az ő szaktudásuk és emberi hozzáállásuk a gyógyításban. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara azért készíttette ezt a 15 perces kisfilmet, hogy bemutassa őket és a fiatalokat ezekre az érdemtelenül alulértékelt pályára vonzza.
A film egy fiktív történetbe ágyazva mutatja be a nélkülözhetetlen, nem orvosi, egészségügyi szakmákat, de külön érdeme, hogy a szereplők saját magukat alakítják benne. Egy ember hat méterről zuhan le, súlyos koponya-, gerinc-, medence- és hasi sérülésekkel szállítják kórházba. A szirénázó rohamkocsiban a mentőtiszt figyeli az állapotát, és szól be a sürgősségire, hogy készítsék elő a műtőt. A kórházban a sürgősségi team leader fogadja. Összehangolt munka kezdődik, de leáll a beteg szíve, és egy sürgősségi szakápoló kezdi meg az újraélesztést. A műtét elképzelhetetlen lenne a képzett műtős szakasszisztens nélkül, aki mindig a megfelelő eszközt adja az orvos kezébe, az intenzív osztályon a szakápoló nemcsak a műszereket figyeli, de ő beszél az aggódó szülőkkel is. Aztán látjuk a radiológust, a karján injekciós fecskendős tetoválást viselő ápolónőt, aki mosdatja és öltözteti a beteget, aztán a gyógytornászt, aki segít a felépülésben.
A film profi reklámfilmes eszközökkel készült, így persze kicsit megszépíti a magyar egészségügy valóságát. Biztos bele lehetne kötni itt-ott, de én most nem teszem. Maradnék a film elején olvasható mottónál:
Ha megmentesz egy életet, hős vagy, ha ezret, akkor ápoló.
