Egy felnőtt átlagosan 10 órát tölt naponta a képernyő előtt
A Nielsen tavalyi felmérése szerint egy felnőtt átlagosan 10,4 órát tölt el a képernyő előtt naponta, és 88 százalék tudja is, hogy ez nem feltétlenül jó a szemnek. Sajnos azonban csak 12 százalék jut el odáig, hogy tegyen is ellene.
Ismert, hogy a láthatatlan ultraibolya kék fény káros hatással van a szemre és a bőrre is, ezért kenjük magunkat napozáskor, és ezért figyelünk oda, hogy UV szűrős napszemüveget hordjunk. Azt azonban kevesen tudják, hogy a magasabb tartományban lévő, és ezáltal látható ibolyakék fény különösen káros hatású, mivel akadály nélkül hatol át a szem védőrétegén egészen hátra a retinába.
Kék fényre szükségünk van, hiszen fontos szerepe van bioritmusunk felállításában és szabályozásában, emellett kedélyjavító hatással is bír, ami különösen hasznos a téli depresszió ellen. A probléma a digitalizációnak köszönhető és annak, hogy alig vagy egyáltalán nem figyelünk oda a szemünkre. A mesterséges fény mindenütt körülvesz, hiszen mikrokörnyezetünk része. A zárt, mesterséges LED vagy egyéb hideg kék fényekkel bevilágított tér, a képernyőkből érkező kék fény és a hűtő-fűtő rendszerek mind hozzájárulnak a problémához. A gyakori szemszárazság mellett hosszú távon ráadásul makula degenerációt (retina súlyos károsodása) és szürkehályogot is okozhatnak.
A kék fény lefekvés előtt különösen káros, ugyanis felborítja a szervezet melatoninhormon-termelését, ezért állandóan fáradtak, stresszesek, kialvatlanok leszünk.
Mondjuk most hirtelen nem tudjuk, minket hogyan olvasson, de mondjuk nézze kevesebbet a hűtőt!
A kékfény-mentes életnek mozgalma és kampánya is van.
