Géza
6 °C
9 °C
Index - In English In English Eng
Mindeközben ma
új poszt érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Tekintettel arra, hogy a Shallow az utóbbi évek egyik legnagyobb slágere volt, (ami még 2020-ban is feltűnik a Spotify népszerűségi listáján), úgy tűnhet, mintha Lady Gaga nem is tűnt volna el, pedig az énekesnő utoljára 2016-ban hozott ki új albumot. A hosszú szünetnek viszont hamarosan vége lesz, ugyanis február 28-án új dallal jelentkezik az énekesnő. Ez azt jelenti, hogy az új albumra sem kell már túl sokat várni.

    A Lady Gaga főszereplésével készült Csillag születik című filmről itt írtunk, karrierjéről pedig a 2016-ban megjelent albuma kapcsán készítettünk egy podcastet, ami itt érhető el.  

  • Talán ön sem tudta, de a Fővárosi Állat- és Növénykert – a hazai állatkertek közül elsőként és mindmáig egyetlenként – 2015-ben kezdett bele a cebui disznók tartásába, csatlakozva az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által 2007-ben életre hívott tenyészprogramhoz. Ennek a tenyészprogramnak az a célja, hogy a kritikusan veszélyeztetett trópusi disznóféle természetvédelmi célú állatkerti szaporítását összehangolja, derült ki az állatkert szerdai közleményéből.

    A 2015 tavaszán Budapestre érkezett tenyészállatok közül a koca a Rotterdami Királyi Állatkertből érkezett ajándékként. A 2012. október 7-én született állat hivatalosan a Buana nevet viseli, bár a gondozók sokszor csak Pitypangnak becézik. A kan a Skót Királyi Állattani Társaság Edinburgh városában működő állatkertjéből került a magyar fővárosba, kihelyezett állatként. A kocával azonos évben, de július 11-én született, a hivatalos dokumentumokban szereplő neve pedig Bulan, egyébként a Füge becenevet kapta. A két állatot 2015 ősze óta láthatja a nagyközönség a Mérgesház mellett kialakított kifutóban.

    Érkezésekor a tenyészpár mindkét tagja épp abban a korban volt, amikorra a cebui disznók ivaréretté válnak, így az Állatkert szakemberei joggal reménykedtek abban, hogy hamarosan kismalacok is születnek majd. Erre végül a várnál is hamarabb, még a tenyészállatok érkezésének évében sor került: Buana 2015. november 16-án hozta világra első malacait.

    Az azóta eltelt öt évben többször is születtek kismalacok a cebui disznóknál: öt ellésből összesen egy tucat malac jött a világra eddig Budapesten. A felcseperedett állatok egy része azóta már más állatkert lakója, például a Pozsonyi Állatkertbe, illetve a németországi Landau állatkertjébe is kerültek budapesti születésű cebui disznók. Sőt, a tenyészprogram keretében arról is volt szó, hogy a programhoz most csatlakozó Jihlavai Állatkertbe is kerüljön itt született állat. Azok a fiatalok, akik még nem utaztak el, továbbra is a városligeti intézményben láthatók, ahol a bőséges szaporulat miatt az eredeti mellett egy újabb kifutót is létesítettek a cebui disznóknak.

    Egy kis disznóológia, és pár fontos információ konkrétan a cebui disznóról:

    • Sokan nem tudják, hogy a vaddisznón kívül egyéb vadsertések is léteznek. A sertésfélék családjába (Suidae) tartozó egzotikus fajok közül egyedül talán a varacskos disznók számítanak viszonylag ismertnek, illetve az állatkerti látogatók körében a babirussza és az ecsetfülű disznó is.
    • A cebui disznót egy francia születésű, a térítő munka mellett zoológiával is foglalkozó jezsuita, Pierre Marie Heude (1836-1902) fedezte fel 1888-ban.
    • A cebui disznó a hazai vaddisznókhoz képest viszonylag kicsiny termetű. Bár néha előfordulnak 80 kilós egyedek is, a kanok testtömege 35-40 kg, a kocáké pedig 20-35 kg között szokott lenni. Marmagasságuk is ritkán haladja meg a 60 centimétert. Mindkét nem jellegzetes sörényt visel, bár ez a kanoknál sokkal kifejezettebb, hosszabb sörtékből áll.
    • Az állatok életmódjáról elég keveset lehet tudni, ami részben a cebui disznó rejtett életére vezethető vissza. Az emberi tevékenység által zavart élőhelyeken például az állatok éjjel aktívak, de az ilyen hatásnak kevésbé kitett helyeken elképzelhető, hogy a nappali órákban is sokat mozognak. Főleg erdős területeken élnek, a tengerszinttől egészen 1600 méteres magasságig. Általában kisebb kondákban járnak táplálék után. Igazi mindenevő állatok, étlapjukon állati és növényi eredetű táplálékok egyaránt szerepelnek.
    • Egyes növények, mint például az egyik őshonos dillénia faj (Dillenia reifferscheidia), illetve a magyalfélékkel távoli rokonságban álló Platea excelsa elterjedése kifejezetten a cebui disznókhoz kötődik, mert magvaikat általában ezek az állatok hordják szét. Nem ritka, hogy a cebui disznók mezőgazdasági művelés alatt álló területekre is bemerészkednek, kárt okozva a növénytermesztőknek. Kedvenc csemegéik közé tartozik például a tárógyökér is.
    • A nőstények átlagosan 118 napnyi vemhesség után hozzák világra utódaikat, legtöbbször egy vagy két, néha három malacot. A kicsik hathónapos korukig szopnak, de már egyhetes korukban megpróbálkoznak a szilárd táplálékkal is, melynek aránya ettől kezdve lépésről lépésre növekszik a tej rovására. A fiatalok 2-3 éves korukban válnak ivaréretté, élettartamuk pedig a 18 évet is elérheti.
  • Az idei év egyik legnagyobb szórakoztatóipari bejelentése, hogy a Jóbarátok stábja újra összeáll egy rész erejéig.

    Kapcsolódó

    Tényleg újra összeáll a Jóbarátok stábja

    16 év után megtörtént a várt bejelentés. Joey hozta is a formáját.

    Ennek a hírnek a hatására nyúlt hozzá a különféle feldolgozásokban utazó Postmodern Jukebox az ikonikus főcímzenéhez, hogy megmutassa, hogyan szólt volna az I'll be there for you 1920-tól kezdve 1990-ig különféle stílusokban.

  • Az európai bölény egykor kifejezetten gyakori látvány volt a Kárpát-medencében, az 1800-as évekre viszont teljesen kihaltak. Tavaly júniusban viszont az Őrségi Nemzeti Parkban létrehoztak egy területet, ahova európai bölényeket telepítettek. Itt zavartalanuk élhetnek, miközben a park munkatársai tanulmányozhatják az állatok életét és viselkedését. Így sikerült megfigyelni azt, hogy a bölények megjelenése milyen láncreakciókat indít el a területen. 

    Az alábbi videó részletesen bemutat mindent, érdemes megnézni:

    Ha valaki nem tudná megnézni, annak összefoglaljuk a lényeget:

    A nemzeti park területén az almafák alját benőtte a kökény. Ez a szúrós növény elérhetetlenné tette a gyümölcsöket az itt élő és ezeket szívesen fogyasztó állatok számára. A kökényeket viszont a frissen érkezett bölények szépen eltakarították az útból, ezzel szabaddá téve az almákat más állatok számára is. A park munkatársai éjjeli kameracsapdákkal rögzítették, hogy milyen élet indult el az almafa alatt. Megjelent a gímszarvas és a vaddisznó, majd feltűnt a vörös róka is. Később egy erdei fülesbagoly is odaszállt a fához. Ez a bagoly nem a gyümölcsért érkezett, hanem a pockok miatt, akiket szintén idevonzott az alma. 

    A Nemzeti Park honlapján azt olvashatjuk, hogy ez egy remek példa az élővilág táplálkozási, un. trofikus hálózataiban „kaszkád” néven ismert hatásra.

    Rávilágít arra, hogy az élőlények között nem kizárólag a közismert ragadozó-zsákmány kapcsolatok léteznek. Túl ezeken, egy-egy állat táplálkozási viselkedése messze ható következményekkel lehet más, vele közvetlen kapcsolatban nem is lévő élőlények állományainak alakulására. A környezet számunkra, emberek számára megőrzendő élhetősége azon is múlik, megértjük-e ezeket a nemzeti parkokban, védett területeken még tanulmányozható összefüggéseket és sikerül-e segítségükkel környezetünk tönkretett részeit helyreállítanunk. 

    (via 24)