4774 napi napinapi

Orbán: Amikor elérkezik a választás, a szervezett politikai hazugsággal szemben nem tudja magát megvédeni az ország

Interjút adott az Indexnek Orbán Viktor – erre a 2010-ben kezdődött kormányzása óta nem volt példa. Igaz, előtte se nagyon: Dudás Gergely és volt kollégánk, Bogád Zoltán 2006 szeptemberében, a második elbukott parlamenti választása után beszélgetett vele. Nem sokkal voltunk az őszödi beszéd napvilágra kerülése és a budapesti utcai zavargások után, és Orbán többek között arról beszélt:

Ha összerakjuk azt, ami az elmúlt négy évben történt Magyarországon, akkor jól látható az a központilag vezényelt szándék, hogy a demokratikus kontrollt megtestesítő, a kormányzati főhatalmat ellenőrző, vagyis a demokrácia garanciáit jelentő intézményeket egyenként meggyengítsék.

És hogy még miről, ebben a cikkünkben olvashatja.

Verhetetlen a 3,60-as kenyér

Egy mai átlagbérből háromszor annyi bontott csirkére és kétszer annyi tojásra telik, mint 1978-ban – írtuk ezt 2005-ben. Míg akkor majdnem két színes tévét ért egy kereset, 27 évvel korábban 10 hónapig kellett minden fillért félrerakni egy ilyen beruházáshoz. Verhetetlen azonban 3,60-as kenyér: a '78-as árakon még több mint egy tonnát vehetett az átlagmagyar a fizetéséből, míg ma már csak a felére futja. És jobban éltünk, mint három évvel korábban. Sok érdekes statisztikát errefelé keresgéljen még.

Járai: Nagyon rossz, ha egy nemzeti bank legfontosabb testületét a miniszterelnök tudja összeállítani

Nem, ezt nem a 2010-es fülkeforradalom után, hanem 2007-ben, Gyurcsány Ferencről mondta a korábbi jegybankelnök. Dudás Gergelynek adott interjújában arról is beszélt, hogy miért sajnálta Medgyessyt még 2002 végén, hogy miért züllött el a közgazdász szakma, és hogy mitől féltette egy akkor még csak elképzelt Fidesz-kormányt.

Gyurcsány olcsóbban kapja az áramot

Ötrészes cikksorozatban mutattuk be 2008-ban, hogy az előző év végén egyeseknek lehetőségük volt a piaci ár alatt áramhoz jutni az állami MVM-től. Hét cég összesen 2 milliárd forintnyi megtakarítást ért el, a volt miniszterelnökhöz kötődő Motim néhány tízmilliót nyert az üzleten. Gyurcsány Ferenc érdemben nem reagált akkori megkeresésünkre.

A számok nem zavarnak, Gyuri?

2010 után Matolcsy György a magyar gazdaság motorjának turbófeltöltője lett, gazdasági miniszterként nem csekély szórakoztatófaktorral feltöltött közszereplésekkel kísérve, gondoljunk csak a piros pöttyös fenekekre. Még politikai pályafutása kiterebélyesedése előtt, 2010 májusában írt róla átfogó portrét Dudás Gergely, amiben leírta a Matolcsy-jelenség lényegét:

Matolcsy ért Orbán nyelvén, azt mondja és úgy, ahogy a miniszterelnök hallani akarja. (...) Az »azt mondták nekem a cégvezetők Balmazújvárosban« típusú, Orbán beszédeiben is gyakran előkerülő fordulatok egy része többek szerint a gazdasági minisztertől érkezik.

Jaksity: Letolt nadrággal állunk a csalánosban

Videóinterjút adott az Indexnek 2008 válságos őszén, a krízis első napjaiban Jaksity György, Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója, a tőzsde volt elnöke. Azt jósolta, hogy néhány év múlva mindenki elfelejti, mi volt 2008-ban, és megint mindenki csak azzal foglalkozik, hogyan érhet el negyedévről negyedévre nagyobb profitot – és szerinte ez akár tíz év múlva újabb válsághoz vezet majd. Egy év múlva kiderül, igaza volt-e, addig is videózzunk együtt!

Hogyan jutott el a Fidesz a nyugdíjak államosításáig?

A 2010-es kormányváltás utáni nyakunkba szakadt NER egyik első sokkoló intézkedése volt a magánnyugdíjrendszer felszámolása, és 3000 milliárd forintnyi nyugdíjvagyon államosítása. A választások előtte, januárban még védendő értéknek és példának mondta a Fidesz a magánnyugdíjpénztárakat, májusban már felmerült az államosítás gondolata, amit ősszel tett is követett. Ebben a cikkben szedtük össze, mi és miért és hogyan történt.

Gyurcsány vagy Orbán nyalt be jobban az oroszoknak?

Ezt a kérdést ebben a formában nem tette fel egyetlen cikkében sem, de a témáról két nagyon fontos cikket is írt Dudás Gergely az elmúlt években. 2008 februárjában azt nézte meg, hogy lefeküdt-e Gyurcsány a Gazpromnak, amikor aláírta Moszkvában azt a szerződést, amely értelmében hazánk részt vesz az orosz Déli Áramlat nevű gázvezeték építésében. Majd 2011 májusában azt nézte meg, mi értelme is volt megvásárolnia a magyar államnak az orosz Szurguttól a Mol-részvénycsomagot. Ráadásul így 80 milliárddal többet fizettünk érte, mint amennyi egy évvel korábban volt az ára, amikor a Fidesz még tiltakozott a vásárlás ellen.

Hogyan lopta ki Indonéziába Gyurcsány a magyar adófizetők pénzét?

Előbb egy magánweben jelent meg, majd emailben is világ körüli útra indult az az okfejtés, amely szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (és talán Kóka János gazdasági miniszter) lenyúlt 900 milliárd forint állami pénzt, hogy azt – baráti üzletembereken keresztül – saját épülésükre Indonéziában fektessék be. A történetnek nemhogy a fele, a tizede sem igaz, írtuk meg 2006 szeptemberében.

Amikor bizományba csapták az államot

Na jó, ilyen persze nem volt. De tény: de az első Orbán-kormány idején viharos körülmények között gazdát cserélt Bizományi Áruház Vállalat (BÁV) a 2010-es NER-születés idejére valóságos kis káderkeltető lett. A BÁV 2002 májusában (tudják, az első Orbán-kormány bukása idején) került a sokáig fideszes bizalmi embernek számító Nagy Elek érdekeltségébe – persze ki emlékszik már rá a Simicska-ügy óta? Akik nem, azoknak: ő volt az első Simicska, csak nem gecizte le Orbánt, amikor kikerült a pikszisből. Szóval a BÁV-közeg volt az egyik, ahonnan a 2010-es új Fidesz-kormány az állami menedzsmentet toborozta. És hogy még honnan, annak ebben a cikkünkben jártunk utána.

Amikor még Leisztinger volt a legény a gáton

Méghozzá nemcsak a Kopaszin – de ott is, és mi arról írtunk. Ez még 2004 májusában történt, ez volt Dudás Gergely első nagyobb lélegzetű cikke az Indexen. Arról, hogy bezárták a területen a legendás Aranyhal vendéglőt és a West Balkánt (ez még nem az a helye volt, ahol aztán a szörnyű tragédia történt), és hogy „a szeméttel, sittel borított gáton sétányt, parkot, vendéglőket építenek, a tőle északra eső területen szállodaépületeket, vízividámparkot létesítenek, az egyelőre csak ivóvízzel ellátott területet közművesítik.” A tervek persze csak részben valósultak meg, de az tény: egy ideig az MSZP-közelinek mondott Leisztinger Tamás volt a terület ura.

Dühösek vagyunk, de

És ez az utolsó: egy nappal azután írta, hogy kiderült: Spéder Zoltán érdekeltségéből egy 2014 elején, még a Simicska-Orbán összeugrás előtt megszerzett opcióval Simicska Lajos érdekeltségébe, majd onnan egy perc múlva egy alapítvány tulajdonába került az Index. „Oligarchák mocskos mancsa közötti alku tárgya lett a legjobb tudásunkkal készített független hírportál” – írta Gergő. És azt is: nem félünk, mert félelemből nem lehet újságot csinálni, de dühösek vagyunk – csak éppen dühből sem.