Lamperth lemondását követeli a TASZ
További Belföld cikkek
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
- Ellepi a karácsonyi vásárokat a TEK a magdeburgi támadás után
- Ujhelyi István: Megérintette a Fideszt a bukás szele, olyan folyamatok indultak el, amikre 30 éve nem volt példa
- Dúl a kommentháború: Menczer Tamás, Kocsis Máté és Magyar Péter esett egymásnak a magdeburgi tragédia miatt
- Hatalmas torlódásra kell számítani az M3-as és az M5-ös autópályákon, az M1-esen akár két órával is nőhet a menetidő
Összegyűjtötte Lamperth Mónika 2002 óta hozott, vitatható rendelkezéseit a Társaság a Szabadságjogokért. A jogvédő szervezet álláspontja szerint a belügyminiszter politikai célokra használja a rendőrséget, és 2002 óta számtalan esetben bizonyította, hogy nem képes az alkotmányt és a hatályos jogszabályokat tiszteletben tartva irányítani a tárcát. A TASZ ezért Lamperth lemondását követeli.
Betiltott béketüntetések, kendernap, motozás
Nehezményezi a TASZ, hogy 2003 februárjában először betiltották, majd engedélyezték a béketüntetéseket, a békedemonstrációkat pedig a "közlekedés rendjének aránytalan sérelmére" hivatkozva nem engedélyezték 2003 tavaszán.
2003 májusában a kendertüntetésen a rendőrség "tüntetőleg" nem biztosította a demonstráció zavartalanságát a TASZ szerint. 2003 nyarán dömpingszerű utcai motozássorozat kezdődött; a rendőrök "a hatályos jogszabályokat önkényesen értelmezve, jogállami rendőrökhöz méltatlan módon" pakoltatták ki a találomra kiválasztott fiatalok zsebeit, csomagjait.
Pártállami tüntetéspolitika
Sérelmezi a TASZ a paksi atomerőműnél tüntető greenpeace-esek elleni brutális rendőri fellépést is; mint írják, a 2003. júniusi demonstrációt pártállami és nem jogállami formáknak megfelelően kezelték. A szervezet álláspontja szerint törvénytelenül járt el a rendőrség akkor is, amikor nem adott engedélyt a Baumag-károsultak és a Lelkiismeret '88 csoport miniszterelnöki rezidencia elé tervezett tüntetésére, 2003 decemberében, illetve 2004 májusában.
A rendszerváltás óta példátlan a TASZ szerint, hogy a rendőrség hatályon kívül helyezett törvényre hivatkozva tiltotta be a sok vitát kiváltó nyilastüntetést 2004 őszén. A 2004. október 15-i antifasiszta tüntetésen a rendőrség a jogszabályokban nem szereplő hivatkozással akadályozott meg rendezvényeket, és korlátozta a tüntetők véleménynyilvánításhoz való jogát, amikor a demonstráción előállított néhány punkot. A Lelkiismeret '88 és a Magyar Jövő Csoport demonstrációját a rendőrség "a megváltozott törvényi szöveg cinikusan kiterjesztő értelmezésével" akadályozta meg a TASZ szerint, 2004 őszén és decemberében.
Büntetőeljárás Paizs Miklós ellen, szabadság a vagyonőröknek
A rendőrség a rendszerváltás óta először "ízlésrendőrségi funkciót gyakorolt", amikor dalszövegei miatt büntetőeljárást indított Paizs Miklós (Sickratman) ellen.
A jogvédők kifogásolják, hogy a Belügyminisztérium hibájából nem küszöbölték ki az Alkotmánybíróság által megszabott határidőre a vagyonőrökre vonatkozó mulasztásos alkotmánysértést. Mint közleményükben írják, 2005 januárjától a minisztérium az alkotmánybírósági határozatban megsemmisített törvényhely további alkalmazására biztatja a bolti vagyonőröket, így azok ezután is átkutathatják a vásárlókat.
Politikai nyomásgyakorlás
Mivel a fenti esetekben a TASZ haladéktalanul és nyilvánosan közölte kifogásait, és tiltakozásuknak soha nem lett következménye, a közlemény írói úgy fogalmaznak: "Jó okunk van azt gondolni, hogy a túlkapások nem szakszerűtlenségből, hanem a rendőrségre gyakorolt, és 1990 óta példa nélküli nyomásgyakorlásból erednek."
A Belügyminisztérium kommunikációs igazgatósága csütörtökön nem kommentálta az Indexnek a TASZ állításait. A munkatársak közleményt ígértek, ez azonban csütörtök estig nem érkezett meg.
A rendőrség visszautasítja
"A Budapesti Rendőr-főkapitányság jogalkalmazó szervként a mindenkor hatályos jogszabályok alapján jár el" - áll az MTI-hez eljuttatott közleményben, amely szerint a BRFK "a magánszemélyek és szervezetek által bejelentett rendezvényekkel kapcsolatban a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény alapján dönt a tervezett rendezvény tudomásulvételéről vagy tiltásáról".
Mint írják, a rendőrségi határozat ellen a bejelentőnek módja van jogorvoslattal élni. A felülvizsgálati kérelmek elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik, amelynek végzése kötelező érvényű mind a bejelentőre, mind a rendőrségre. "A jogvédő szervezet által kifogásolt esetek mindegyikében helyben hagyta a bíróság a Budapesti Rendőr-főkapitányság határozatát, illetve a BRFK-t elmarasztaló ítéletet nem hozott" - áll a közleményben.