Lesz-e vádemelés Zsanett-ügyben?

"Az iratok érdemi része nem tartalmazott semmit, ami a védencemre nézve terhelő lenne" – mondta Mile Attila, a bűnsegédlettel gyanúsított B. Gergely védője, aki szerint bűncselekményre utaló adat vagy információ az iratismertetés során nem áll rendelkezésre, ezért azt várják, hogy bűncselekmény hiányában megszüntetik az eljárást.

Ez hangzott el a Zsanett-ügy hétfőn kezdődött, kedden véget érő iratismertetése után. Hogy az ügy vádemeléssel vagy az eljárás megszüntetésével zárul, azt még nem lehet tudni. Amennyiben bizonyítékok hiányában megszüntetik az eljárást, akkor a lány jogi képviselője még élhet a pótmagánvád lehetőségével.

Az iratismertetés után a gyanúsítottak ügyvédei még tehetnek észrevételeket, így akár hetek is eltelhetnek az esetleges vádemelésig vagy az eljárás megszüntetéséig.

A mostani iratismertetésen a cellainformációk váltak teljesebbé, így kétséget kizáróan megállapítható, hogy Zsanett vallomása nem felel meg a valóságnak, mondta Soltészné Nagy Katalin, az erőszakos közösüléssel gyanúsított F. Zsolt védője.

Az ügyvédnő Zsanett vallomását már ismerte a katonai ügyészségről, és neki egyértelmű, hogy az eddig megismert iratokban nincs olyan adat, amelyik a rendőrök bűnösségét támasztaná alá.

Tuza Péter, Zsanett jogi képviselője elmondta: több forrásból értesült arról, hogy kollégái büntetőeljárást akarnak kezdeményezni Zsanett ellen. "Bár én nem tanácsolhatok semmit, de nagy adósságokba nem verném magam a rendőrök helyében" – mondta.

Tuza szerint a gyanúsítás ténye nem változott, jelenleg is erőszakos közösüléssel, hivatali vesztegetéssel és bűnsegédlettel gyanúsítják a rendőröket.

A Budapesti Nyomozó Ügyészségre a gyanúsítottakat és ügyvédjeiket idézték be. Hétfőn B. Gergely mellett F. Zsolt és R. Gábor, kedden pedig T. Péter és I. Tibor kerül sorra.

Iratismertetést a bizonyítási eljárások lefolytatása után szoktak tartani. A Zsanett-ügyben ez meglehetősen hosszú időt vett igénybe, mivel a lány jogi képviselője több esetben is megkérdőjelezte a hivatalos szakértői véleményeket.

Az ügyet a politika is felkapta, rendőrfőkapitányok és egy miniszter bukott meg, a Fidesz tüntetést rendezett a Rebisz előtt, Gyurcsány Ferenc napirend előtt beszélt a Zsanett-ügyről a parlamentben.

A Zsanett-ügy kronológiája:

Május 14.: A juj.hu-nak nyilatkozott először egy 21 éves lány arról, hogy rendőregyenruhát viselő férfiak egy héttel korbábban igazoltatták, majd egy elhagyott utcába vitték, ahol egyikük orális szexre kényszerítette, a másik pedig letépte róla a nadrágját és megerőszakolta. Az ügyészség úgy nyilatkozott, hogy még nem tudni, valódi vagy álrendőrök voltak-e az elkövetők.

Május 15.: A videó nyilvánosságra kerülése után a rendőrség hirtelen mindenkit ellenőrizni kezdett, aki a kérdéses éjszakán volt szolgálatban. A BRFK rendőrei szerint a történet sántít, nem életszerű, hogy öten ülnek egy rendőrautóban, boldogok lennének, ha erre volna lehetőség. Az első politikai megnyilatkozás az ügyben: Sándor Klára változtatna az erőszakos közösülés büntetőjogi szankcióján, mivel jelenleg még az áldozatnak kell bizonyítania, hogy nem magától ment bele a szituációba. A módosításokat a Fidesz is támogatta.

Május 16.: A Budapesti Nyomozó Ügyészség nem vonja kétségbe Zsanett állításait. Morvai Attila szóvivő azt mondta: a rendelkezésre álló adatok alapján nincs okuk kétségbe vonni a lány igazmondását. Az első szembesítés nem járt eredménnyel.

Május 17.: Robbant a bomba: Zsanett felismerte a rendőröket – pontosabban közülük kettőt –, akik a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) állományába tartoztak. A rendőröket őrizetbe vették, a parancsnokuk fegyelmit indított ellenük. Dobozi József szerint rendőrei megalapozottan gyanúsíthatók a bűncselekménnyel. "Mélységesen elítéli a teljes állomány, hogy kollégáink ilyen gyalázatos cselekményt elékövettek" – mondta. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közleménye így fogalmazott: "elfogadhatatlan és tűrhetetlen minden olyan, hivatalos személy által elkövetett visszaélés és bűncselekmény, amely megingatja a polgárok rendvédelmi szervekbe vetett bizalmát, azt a hitet, hogy baj esetén számíthatnak a rendőrök és más rendvédelmi dolgozók segítségére". Kondorosi Ferenc, az igazságügyi tárca államtitkára este azt mondta, hogy "a jelenlegi helyzetben külön válságértekezletre, a rendőri vezetők, kormánytagok rendkívüli összehívására nincs szükség".

Május 18.: Az ügyészség kezdeményezte a rendőrök előzetes letartóztatását. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter rövid sajtótájékoztatón jelenti ki, hogy a közvélemény és az ellenzék nyomása ellenére nem mond le Nem tartotta indokoltnak hazarendelni az ORFK külföldön tartózkodó vezetőjét, Bene Lászlót. Az indoklás szerint "a rendőrök által elkövetett törvénysértő cselekmény felderítésében és a megfelelő eljárások lefolytatásában minden rendőri vezető megfelelően járt el". Gyurcsány Ferenc "felháborítanak és megdöbbentenek" tartotta a nyilvánosságra került rendőri eseteket (Zsanett története mellett az autópálya-rendőrök vesztegetési ügye vagy a bankból lopó helyszínelő rendőr esete is azokban a napokban derült ki). "Együttérzésemről biztosítom e visszaélések minden áldozatát, és egyetértek azokkal, akik gyors és világos válaszokat várnak minden most napvilágra került esettel kapcsolatban, hiszen a köztársaság rendőrének lenni nem több jogot, hanem több felelősséget kell, hogy jelentsen" – írta közleményében a miniszterelnök.

Május 19.: Egy napra rá Gyurcsány Ferenc az MSZP szombat délelőtti választmányi ülésén jelentette be, hogy kirúgja Bene László országos és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt. A miniszterelnök a bejelentéssel a legmagasabb rangú párttársait is meglepte; Simon Gábor, a szocialisták választmányi elnöke közvetlenül a kormányfő felszólalása előtt még csak arról beszélt, hogy elítéli a rendőr bűnözőket, de kiáll a rendőri szervek mellett. Gergényi menesztéséhez az vezethetett, hogy kiderült: nyugdíjazása után Pintér Sándor volt belügyminiszter utazási irodájában folytatná pályafutását.

Május 20.: A rendőri vezetők menesztése után a miniszterelnök elfogadta Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter menesztését. Dobozi József, a Rebisz parancsnoka is távozik posztjáról.

Május 21.: Szabadfi Árpád az MTV reggeli műsorában biztosnak mondta, hogy a rendőrök nem jártak el az előírásoknak megfelelően, de nem válaszolt arra a kérdésre, történt-e nemi erőszak. A magas rangú rendőr kétszer is azt mondta: "akár az is kiderülhet, hogy nem úgy történt az eset, ahogy a sértett elmondta". Ettől a naptól fogva került az érdeklődés homlokterébe a DNS-vizsgálat. Szinten nem telik el úgy nap, hogy ne lenne biztos értesülés a vizsgálat elkészültének időpontjáról és annak eredményéről. A hiányos információk miatt a közvéleményben kezd olyan kép kialakulni, hogy a DNS-vizsgálat eredménye perdöntő, vagyis, ha találtak DNS-mintát, akkor a rendőrök a bűnösök, ha nem, akkor a lány hazudott.

Május 23.: Kiderült, hogy a rendőrök védőinek nyilatkozatai, illetve a híradásokban megjelent és kész tényként kezelt információk ellenére Zsanett nem várt három napot a feljelentéssel. A lány egy órával az eset után a rendőrségen volt, ahol "jócskán várakoztatták".

Május 24.: Nem lehetett tudni (egyébként máig sem), hogy a rendőrautó fel volt-e szerelve a nyomkövetésre alkalmas Tetra-rádióval vagy sem. Egy tévéostrom utáni, soha nem cáfolt cikk például arról számolt be, hogy a Tetra-rendszer "a készenléti szerveknél Budapesten már egy ideje működik", vagyis feltételezhető, hogy a rebiszes rendőrautók fel voltak szerelve vele. Mindennek azért van jelentősége, mert így kiderülhetne, hogy tényleg volt-e kitérő a Múzeum körúti igazoltatás és a lány hazafuvarozása között egy elhagyott mellékutcába.

Május 27.: Az érintettek védői elkezdik nyilvánosságra hozni a szakértői jelentéseket. A mobiltelefonokban tárolt cellainformációk cáfolhatják a 21 éves Zsanett megerőszakolásával gyanúsított rendőrök vallomását. A telefontársaság nyilvántartása szerint ugyanis a rendőrök mobiltelefonjai épp az ellenkező irányba mozdultak el a Múzeum körútról, mint ahogy a gyanúsítottak állították, azaz nem a XIII., hanem a IX. kerület felé. A rendőrök védői ezt később azzal magyarázzák, hogy a lány igazoltatása alatt néhányuk üldözőbe vett egy szabálytalankodó autóst.

Május 30.: A hivatalos pszichológusi szakértői vizsgálat nem találta elég élményszerűnek a lány vallomását. Más szakértők a jelentést érthetetlennek tartották, mivel a súlyos traumán átesettek vallomását éppen az hitelesíti, hogy az esemény nincs kiszínezve, mivel az átélteket el akarják tolni maguktól.

Május 31.: "A hölgy nem arról híres, amiről az angolkisasszonyok" – mondta az egyik gyanúsított védője, aki szerint az erőszakos közösüléssel kezdődő gyanúsításokról gyakran kiderül, hogy nem is volt erőszak. Magyar Györgyöt az ügyvédi kamara később megintette a kijelentéséért.

Június 2.: Sorra jelennek meg a meg nem erősített értesülések az ügyről. Most például az, hogy Zsanett felvette telefonjára a rendőrök ajánlatát. Korábban arról írtak a lapok, hogy az erőszaknak egy szemtanúja is volt, de ezt az információt sem erősítette meg senki.

Június 18.: A szembesítés után szabadon engedték a rendőröket, de az ügyészségről még mindig gyanúsítottként távoztak.

Június 19.: A május közepén még vadállatoknak beállított rendőrök a bulvármédia kedvencei lettek. A TV2 Naplójának szavazásán a többség szerint Zsanett hazudott, a gyanúsított rendőrökről meg kiderült, hogy többen esküvőjüket tervezik, és van köztük példás családapa is.

Nyilvánosságra került a DNS-vizsgálat eredménye, eszerint nem találtak biológiai anyagmaradványt a rendőröktől Zsanett ruháján, illetve a lánytól a rendőrök ruháján. A Budapesti Nyomozó Ügyészség szóvivője kacsának nevezte azt a hírt, miszerint még kedden döntenének a vádemelésről vagy a gyanúsítás megszüntetéséről. Szerinte a döntést egy-két hét alatt hozzák meg, mert értékelni kell a szembesítés eredményét, valamint még a napokban is érkezett szakértői vélemény az ügyészségre.

Június 25.: A parlamentben is téma a Zsanett-ügy. A miniszterelnök elhatárolódott egy hónappal korábbi önmagától. Mint mondta, ma úgy tűnik, hogy az ügy bonyolultabb, ellentmondásosabb, mint május közepén tűnt, és megrótta a Fideszt, hogy a Rebisz előtt tüntetett.

Június 28.: A lány ügyvédje azt kezdeményezte az ügyészségnél, hogy rendeljenek ki más hemogenetikai szakértőt az ügyben, és végezzék el újra a DNS-vizsgálatot. Az ország hat hemogenetikai szakértője közül kettő más véleményen van a 21 éves Zsanett megerőszakolási ügyében végzett DNS-vizsgálat eredményéről.

Július 3.: Hiába ígérte az ügyészség legkésőbb keddre a nyomozás lezárását, a lány jogi képviselőjének indítványai meghosszabbítják a nyomozást. Tuza Péter legújabb javaslata az úgynevezett vendéghaj-bizonyítási indítvány. Zsanettnek április 20-án pótolták a haját. A valódi hajból készült vendéghajat a május 4-i Múzeum körúti igazoltatás után egy héttel levetette, és nem gondolta, hogy jelentősége lehet az ügyben a végül negatív eredményt hozó DNS-vizsgálatnak, és így a rendőrautóban talált hajszálaknak.

Július 5.: Elutasította az ügyészség Tuza Péter ügyvéd azon kérését, hogy készítsenek a Zsanett-ügyben új DNS-szakértői vizsgálatot. A jogász más módszert javasolt, ez a vizsgálat azonban az ügyészség szerint nem ilyen esetekben alkalmazandó. Az egészségügyi tárca módszertani ajánlására hivatkoznak.

Július 11.: Az ügyészség szerint a hajhagymák hiánya miatt egy újabb vizsgálat nem hozna az eddigiektől eltérő, egyértelmű eredményt. Azt remélik, két héten belül lezárhatják az ügyet.

Július 12.: Zsanett jogi képviselője fellebbezett a vizsgálatok elutasításáról szóló ügyészségi határozatok ellen.

Július 24.: Balogh István igazságügyi orvos szakértő E. Zsanett jogi képviselőjének kérésére elkészítette saját hivatalos véleményét, mely csak minimálisan egyezik meg az ügyészség által felkért kollégájának véleményével. Balogh szakértői álláspontja szerint, ha elfogadjuk a nőgyógyász által tett, és eddig csak a szakértői véleményből ismert nyilatkozatot, miszerint a lány a combján kékes szederjes sérülések és a kékes sárga foltok voltak, az egyértelműen arra utal, hogy a sérülések az orvosi vizsgálathoz képest mindössze néhány órával korábban keletkeztek. Vagyis szerinte a lányt megerőszakolhatták hátulról.

Július 24.: Az ügyészség úgy döntött, hogy mégiscsak megvizsgálja E. Zsanett póthaját, és összehasonlítja azt a lányt igazoltató rendőrök autójában talált hajszálakkal. Meghallgatják azokat a tanúkat is, akik szerint a lány combján lévő sérülések az eset előtti nap még nem voltak meg.

Szeptember 11.: Nem megfelelő eljárást alkalmazott az ügyészség E. Zsanett DNS-nyomainak vizsgálatára, állapította meg a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet két igazságügyi szakértője. A szakértők azt erősítik meg, hogy Zsanett vendéghaját mitokondriális vizsgálattal kellene ellenőrizni, amit az ügyészség korábban elutasított.

Szeptember 12.: Vádat emelt a Katonai Ügyészség az erőszakkal is gyanúsított öt rendőr ellen a szolgálati helyük elhagyása miatt, illetve mert nem tettek feljelentést az iratokkal nem rendelkező Zsanett ellen. Az erőszak ügyében a Budapesti Nyomozó Ügyészség folytatja az eljárást, ezzel kapcsolatban még tart a nyomozás.

Október 17.: Két, egymásnak ellentmondó orvosszakértői jelentés után az Egészségügyi Tudományos Testület szerint a lány sérülései keletkezhettek erőszaktól.

Október 27.: Olyan részleteket tud E. Zsanett mozgásáról egy fórumozó, amiket csak megfigyeléssel szerezhetett, állította a lány jogi képviselője. A fórumozó 107 néven ír, és nemcsak a fórumozók szerint azonos az ügy első számú gyanúsítottjával, T. Péter rendőrrel.

November 13.: A rendőri erőszak miatt feljelentést tett lány póthajának nyomait nem találták meg a gyanúsítottak autójában. Zsanett jogi képviselője szerint nem vizsgálták az összes hajmintát ami a kocsi ülésén volt.