Bush tervezi az Irak elleni háborút

"Határozottan hiszem, hogy a világ sokkal biztonságosabb és békésebb hely lenne, ha rendszerváltás történne Irakban" - reagált George W. Bush amerikai elnök, miután a New York Times két lapszámában is az Irak elleni haditervek alakulásáról jelentek meg írások. "Részt veszek a katonai, diplomáciai és pénzügyi tervek elkészítésében is" - tette hozzá az elnök a CNN-nek nyilatkozva. A Pentagonra nehezedő nyomás egy Irak elleni haditerv kidolgozására a New York Times szerint azt jelzi, hogy a Szaddam Husszein iraki diktátor megbuktatására tett diplomáciai és titkosszolgálati próbálkozások kudarcot vallottak. Az Irak elleni hadműveletek új, részletes terveinek megjelenése egyben azt is jelentheti, hogy az izraeli-palesztin kérdés új megközelítése - amit Bush elnök Arafat eltávolítására szólító beszéde is jelez - már része az új, az iraki elnök leváltását célzó közel-keleti politikának.

Földön, vízen, levegőben Az amerikaiak Irak megtámadásáról szóló tervei szerint légicsapások, tengerészeti és szárazföldi csapatok támadásaira lehet számítani. A támadás három irányból - észak, dél és nyugat - indulhat meg az ország ellen. Kuvaitból több tízezer tengerészgyalogos indítana inváziót az ország déli része ellen, míg török és katari légitámaszpontokról repülők százaival mérnének csapást több ezer iraki célpont ellen. A CIA különleges alakulatai az ország belsejében hajtanának végre szabotázs jellegű támadásokat a tömegpusztító fegyverek raktárai és a célbajuttatásukra szolgáló rakéták kilövőállásai ellen. A haditervet egy, a New York Times a dokumentumot jól ismerő informátora szerint az amerikai hadsereg központi parancsnokságán dolgozták ki a floridai Tampában.

Váltás a közel-keleti politikában

Busht június 19-én tájékoztatta a haditervek pillanatnyi állásáról Tommy R. Franks tábornok. Bush régóta várt, a közel-keleti béke lehetőségeit felvázoló beszédére öt nappal ezután, június 24-én került sor. Beszédében Bush gyakorlatilag Arafat leváltására szólította fel a palesztinokat, mondván, a palesztin vezető a rendezés akadálya. Bejelentésével Bush egyértelműen elfogadta konzervatív tanácsadói - a New York Times Dick Chenney alelnököt és Donald Rumsfeld védelmi minisztert említi - véleményét: az izraeli-palesztin válság nem fenyegeti Amerika stratégiai érdekeit a Közel-Keleten, az iraki tömegpusztító fegyverek fejlesztése azonban igen.

Irakból a Nyugat szövetséges lehetne

A New York Times azért megjegyzi, hogy az iraki tömegpusztítófegyver-állomány létének bizonyítékai - legalábbis az Egyesült Államok európai szövetségesei szerint - továbbra is homályosak. Az európai szövetségesek támogatását Bushnak nem sikerült egyértelműen elnyernie, még a külön e célból rendezett európai körútja során sem. Ugyanakkor az Egyesült Államok és Izrael számos vezető politikusa - így Ariel Saron jelenlegi és Ehud Barak volt miniszterelnök - szerint Szaddam Husszein bukása után Irak demokratikus állammá formálható.

Amennyiben ez bekövetkezne, az ország komoly nyugati szövetséges is lehetne, ami egyrészt csökkentené az amerikaiak függőségét a szaúdi katonai bázisoktól, másrészt éket képezhetne a nemzetközi terrorizmus kiemelt támogatóinak tartott Irán és Szíria között. Nem számolt be azonban Bush a terv veszélyeiről és költségeiről, figyelmeztet az amerikai napilap, és a konkrét haditervek is szigorúan titkosak maradtak. A legnagyobb kockázatot a lap szerint az iraki ellenzékiek és a Husszeinnel szembenálló kurd csoportok vállalják. Husszein véres bosszút állt a kurdokon 1991-ben, miután azok az Öböl-háborúban az idősebb George Bush ösztönzésére fellázadtak az iraki diktátor ellen.

A kurdok védelmet kérnek

Mustárgázpróba A kurdoknál többet egyetlen csoport sem szenvedett Szaddam Husszein 23 éves uralma alatt. A diktátor elrendelte különböző hadjáratok során több tízezer kurd veszítette életét a 80-as, 90-es években. A legkegyetlenebb támadás során 1988-ban mustárgázzal támadták Halabja városát és a környező falvakat az ország északi részén.

Hasonló bosszúhadjárat indult a kurd városok ellen a Clinton-kormány Husszein megbuktatására tett sikertelen kísérlete nyomán, akkor a CIA-nek több ezer kurd partizánt kellett kimenekítenie az országból. Ezért most a kurd vezetők Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszter-helyettessel folytatott tárgyalásaikon bejelentették, nem nyújtanak támogatást az amerikai hadműveletekhez, amennyiben nem kapnak garanciát városaik védelmére. A kurdokat a tálibellenes harcosokhoz hasonlóan felderítési, célzási feladatokkal bíznák meg.

Bush, noha nehezen talált támogatókat Irak-ellenes terveihez, számíthat Tony Blair és az angol kormány kiállására, valamint - meglepő módon - a szovjet időkben Irak stratégiai szövetségesének számító Oroszország támogatására is. Putyin szintén figyelmeztette Husszeint, hogy már csak "egyetlen utolsó esélye" maradt az Öböl-háború befejezésekor vállalt leszerelési kötelezetségeinek teljesítésére. Számos mérsékelt arab vezető jelezte Bushnak, hogy amennyiben konszenzust szeretne teremteni Husszein leváltására, áttörést kell elérnie a palesztin-izraeli rendezésben. Ennek feltétele az arab országok szerint a palesztin államiság felajánlása. Ezt - Arafat lemondásának fejében - Bush és Colin Powell külügyminiszter is megtette.

Ukrán technika? Irak fegyverbeszerzésre szeretné kihasználni egyre gyarapodó ukrán kapcsolatait, írja szakértőkre hivatkozva hétfői számában a Financial Times. A szakértők szerint az ukrán kormány aktív szerepet játszik a kapcsolatfelvételben az ukrán vállalatok és Irak között. "Néhány éve intenzív védelmi együttműködés volt Irak és Ukrajna között, az utóbbi időben a két ország kapcsolata megújult" - nyilatkozta a Fincial Timesnak Timothy McCarthy, volt ENSZ-fegyverellenőr. A napilap birtokába került egy felvétel, amely Leonyid Kucsma ukrán elnök és Jurij Alekszej, a Juzmas vállalat, Ukrajna legnagyobb rakétagyártója igazgatójának beszélgetését tartalmazza. A két férfi Irakot és Iránt is említi a beszélgetés során, és rakétákról is szólnak. A felvételt Mikola Melnyicsenko, Kucsma elnök korábbi testőre juttatta el a szerkesztőségbe. Mind Kucsma, mind Alekszej tagadta, hogy rakétatechnológiát adtak volna el Iraknak.