Lehet-e Ajánból bukott sportvezető, mint Sepp Blatterből?

A 2012-es londoni olimpia után a ZDF német közszolgálati csatorna foglalkozott a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) ügyeivel. Akkor hangzott el először a vád: több millió dollár hiányzik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által átutalt pénzekből. 25 millióból nyolcnak nyoma veszett.

Akkor az IWF magyar elnökét, Aján Tamást a szteroid-világszövetség elnökének nevezték el, és élesen kritizálták átláthatóságra nem törekvő vezetési stílusát. Azzal is támadták, hogy nincs kellő szigor a doppingellenőrzéseknél, mert szezon közben, edzések idején például nem vizsgálták a kazah versenyzőket, akik taroltak a londoni olimpián. Aján azzal védekezett, 1200 mintát végeztek el, és mindegyik versenyzőt tesztelték, nem csak a helyezetteket vagy az érmeseket.

Az ARD vasárnap este megismételte a nyolc évvel ezelőtti vádat, annyi különbséggel, hogy 5,5 millió dollár sorsáról nincs információ. Új adalék viszont van: azt állította a csatornának az ukrán súlyemelés egyik korábbi vezetője, Anatolij Pisarenko, hogy készpénzben kellett fizetni a büntetéseket. 500 ezer dollárért lehetett kiváltani a doppingeseteket.

A grúz Lasa Talahadze doppingvétségét is előhozták most. Kétéves eltiltása után (még junior korában fogták meg) 2015-ben tért vissza, de kevésszer vizsgálták, és ezek után Talahadze most az ólomsúly emblematikus alakja. Ez a királykategória, a világ legerősebb emberének hívják.

Hajmeresztő számok a doppingolásról 

A nyolc évvel ezelőtti vádak idején még nem lehetett tudni, amit most már a vizelet- és vérminták új analizálásakor: Pekingben és Londonban negyvenkilenc doppingeset történt.

Egy olimpián 45 érmet osztanak ki súlyemelésben, a két olimpián a 90 érmes majdnem harmada élt tiltott szerekkel. Hajmeresztően magasak ezek a számok, és ezzel még mindig nincs vége, mert növekedhet az új tesztek és érzékenyebb eljárások bevezetésével. Könnyen elképzelhető, hogy a riói doppingminták újravizsgálásakor is kijön néhány pozitív eset.

Csak három példa:

• A spanyol Lidia Valentin úgy lett London bajnoka a 75 kilósok közt, hogy még csak a dobogóra sem állhatott fel. Az előtte lévőket egytől egyig kizárták.
• A 94 kilós Tomasz Zielinski szintén 2012-ben a kilencedik helyről jutott bronzéremhez.
• A 55 és a 105 kilósoknál a bronzot ki sem adták. 

Az atlétikában is voltak olyan versenyek, amikor nem hirdettek bajnokot. Az amerikai Marion Jones-tól 2000-ben elvették a 100 méteres síkfutásban szerzett aranyérmet. A második helyezett, a görög Ekaterini Tanou azonban nem kapta meg, mert neki is voltak később doppingvétségei. Ehelyett az ezüst lett az övé, ahogy a jamaicai Tayna Lawrence-é is, holott nem holtversenyben érkeztek be a célba. Az amerikai kerékpáros, Tyler Hamiltontól csak évekkel később vették el az egyéni időfutam aranyérmét hosszú bizonyítási eljárás végén.

Úgy tekintettek rá, mint akinek nem sikerült megtisztítania a sportágat

A fent említettek lehetnek akár elszigetelt esetek, míg a súlyemelésben 49 pozitív esetre nincs mentség. A súlyemelés a fertőzöttségéről már a nyolcvanas években is voltak kézzelfogható adatok, elég csak Csengeri Kálmán könyvére gondolni, amelyikben leírta, hogyan csempészték be a tiszta mintákat a versenyek után a kémcsövekbe. Ajánra a riói olimpia után úgy tekintettek a NOB-ban, mint egy páriára, akinek nem igazán sikerült megtisztítania a sportágat. Aztán Thomas Bach NOB-elnök fogadta őt 2018. áprilisban. Bach akkor jó példaként beszélt a szövetség elkötelezett munkájáról.

Aján szigorított, és bizottságokat hozott létre, így már nem lesz elég négy leadott minta egy évben, a legjobbak nem tűnhetnek el, hanem minden hónapban rendelkezésre kell állniuk. Ország helyett név szerinti lett a kvóta, ezzel bezártak egy kiskaput. Korábban ugyanis országok kapták a helyeket, és az utolsó pillanatban is bedobhattak egy addig jegelt versenyzőt. Kínát és Oroszországot is száműzte a nagy versenyekről, az oroszok elfogadták, egynél több helyük nem lehet Tokióban.

Azt elérte, hogy a tokiói olimpia programjában maradhatott a sportág, elmúlt az olimpiai programból való törlés veszélye, a 2024-es párizsi olimpiának viszont még nincs hivatalos műsora, és egyáltalán nem biztos az olimpiai jelenlét. Az olimpia nélkül azonban a sportág léte is veszélybe kerülne. A súlyemelés nem egyedül került a szégyenpadra, mert az ökölvívás is komoly bajokkal küszködik, bár ott más jellegűek a problémák. A birkózás is komoly figyelmeztetéseket kapott már 2016 előtt.

Hogy az ARD dokumentumokon alapuló filmet készít Ajánról, arról már augusztusban tudni lehetett. Hogy miért nem reagált ezekre érdemben az IWF vezetése, az egy fontos kérdés lesz.

A dokumentumfilm megjelenése után nem sokkal az AFP-nek egy közleményt adtak ki, ebben azt írták, hogy az állítások között több hazugság, megalapozatlan állítás és már korábban cáfolt, régi szóbeszéd szerepel, melyek közül néhány egészen 2008-ig nyúlik vissza, ugyanakkor van olyan információ, amely az IWF hasznára lehet. Elsősorban a sportág megtisztításával kapcsolatos programjuk számára. 

Az IWF nagyon gyorsan ki akarja vizsgálni a műsorban elhangzott állításokat, és már be is kérte az ehhez szükséges iratokat. Nagyon komolyan vesszük ezeket az állításokat, és amennyiben szükséges, meg fogjuk fontolni, hogy egy harmadik fél bevonását kérjük az ügy kivizsgálásában

– állapították meg a közleményben. 

Láttunk már hasonlót pár éve a futballban. A FIFA-nál történt visszaélések ügyében Sepp Blatter korábbi elnök ellen nem emeltek vádat – eltiltották a futballtól 6 évre –, de az UEFA-elnök Michel Platinit őrizetbe vették pár napra, őt négy évre tiltották el a futballtól. Konkrét vádemelésig egy 2006-os ügy jutott el, amikor a németek kenőpénzzel jutottak el vb-rendezésig. Blatter és Aján példája annyiban hasonlít, hogy mindketten sokáig be voltak betonozva szövetségük élén. 

Ötven éve a súlyemelésben

Aján Tamás január 12-én tölti be 81. életévét, és negyvenöt éve tölt be pozíciókat a nemzetközi szövetségben. A Testnevelési Főiskola elvégzése után 1965-ben került az Országos Testnevelési és Sporthivatal módszertani osztályára, egy évvel előtte pszichológiából doktorátust szerzett. 1968-ban, főtitkári rangot kapva került a hazai súlyemelőkhöz, hogy rendezze a szakmai vitát a legjobb versenyző és a kapitány között.

Hamarosan elkezdődött nemzetközi karrierje is, 1976-tól 2000-ig az IWF főtitkára volt, utána elnök lett, az osztrák Gottfried Schödlt váltotta. 2000-től ez a pozíció biztosította a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagságát is. 2013-ban az olasz Antonio Urso volt a kihívója, akkor úgy gondolta, az a négyéves ciklusa lesz az utolsó, de később meggondolta magát. Ő az egyik legrégebbi nemzetközi élvonalban lévő sportdiplomata.

1989-ben egyébként ő volt Schmitt Pál kihívója a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöki tisztségéért, de két szavazattal (54-52) alulmaradt. A MOB főtitkári posztját 2005-ig töltötte be, az athéni doppingvétségek miatt vonták meg tőle a bizalmat. Akkor három magyar súlyemelőt értek doppingvétségen.

Miért vonzó egy sportszövetséget vezetni?

Presztízst, hatalmat, pénzt, diplomata útlevelet jelent, és sok ajtót megnyit. Aján az orosz elnök Dmitrij Medvegyevtől is kapott rangos állami kitüntetést 2011-ben, Moldovában is kitüntetést kapott, a jereváni egyetem díszdoktora, és az azeri elnök is fogadta. Az általa vezetett szövetség révén tavaly Thaiföldön, előtte Türkmenisztánban volt a világbajnokság, ezekben az országokban nem igazán szoktak vb-ket rendezni. Azért is volt pikáns helyzet, mert a thaiföldi súlyemelők eltiltásukat töltötték éppen.

De mi a helyzet a szövetségen belül? A jelentős befolyású országok általában meg szokták torpedózni egymás jelöltjeit, ezért könnyebben választanak egy olyan vezetőt, aki szorosan nem kötődik a nagyhatalmakhoz. Onnantól kezdődhet az egyensúlyozás az érdekcsoportok közt. A románok többször nekimentek már Ajánnak a kitiltásuk után, a bolgárokkal sem volt egy időben jó a viszonya, az ARD anyagában megjelent ukrán vallomás viszont újdonság.

Annyi megállapítható, hogy a sok problémával küszködő, kifejezetten doppingérzékeny sportágnak egy ilyen ügy nem használ, de az olimpiai mozgalmat is befeketítheti. A NOB honlapján egyébként egyelőre nincs nyoma a történetnek, de az ügynek igazán az ügyészség adhat nyomatékot, ha alapos gyanút lát.

Az IWF tagad, a NOB bírál

Hétfőn két közleményt is kiadott a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség. Az elsőben még csak a thai súlyemelők doppingolásával kapcsolatban elrendelt vizsgálat fejleményeiről számoltak be. Ebben ugyan szó esik az ARD dokumentumfilmjéről, de csak egy megszólaltatott thai súlyemelő nyilatkozatára reagálnak, aki gyanúba keverhette magát és társait. Az ügyben vizsgálatot ígér az IWF, és azt írja, már fel is vette a kapcsolatot a thai szövetséggel.

Kora este egy másik közleményben cáfolták az ARD vádjait, egy későbbi, még részletesebb, tételes cáfolatot ígérve. A második közleményben arról írtak, hogy alaptalanok és hamisak a német tévé állításai, a szervezettől nem hiányzik pénz, az olimpiai tv-jogdíjak is bekerültek az IWF bankszámláira, és a doppingellenőrzés is mindig a WADA irányelveinek megfelelően működött.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság komolynak és aggasztónak nevezte az IWF ellen felhozott vádakat, és mielőbbi magyarázatot várnak a szövetségtől a dokumentumfilmben elhangzottakra.

(Borítókép:  Aján Tamás / Soós Lajos / MTI)