Szénné égett a Budapest Sportcsarnok

Amikor kilenc éve kitakarították a leégett Budapest Sportcsarnokból a tűzvész utáni romokat, már voltak elképzelések az újjáépítésre, aztán persze minden másképp alakult.

Az 1982-ben átadott BS 1999. december 15-én égett le. A hivatalos vizsgálat szerint az éppen ott tartott karácsonyi vásár egyik standján égve hagyott gyertya okozta a tűzvészt. Az oltást irányító Balázs József alezredes később arról számolt be, sem tűzoltásvezetőként, sem igazságügyi szakértőként nem kérték ki a véleményét. A tűzoltók az elemzések során az okok közül nem tudták kizárni a szándékosságot, az elektromos hibát és a nyílt láng használatát sem. „Sajnos, a körülmények szerencsétlen és tökéletes együttállása ideális volt egy ekkora tűzesethez" – fogalmazott Balázs.

A leégett BS

Amikor a 2000. június 6-ai felvételen Fürjes Balázs miniszteri biztos a romok eltakarításáról beszélt, már eldőlt, a megmaradt vasbeton szerkezetet felhasználva nem a régi BS-t építik újjá, hanem teljesen új csarnokot húznak fel. Ekkor még nem lehetett tudni, ki – és pontosan mit – épít majd, de Fürjes bizakodott, hogy az ősszel megkezdődhet az építkezés, és 2002 második felében már működni is fog az új csarnok.

A 12 ezres, többfunkciós csarnok építésére kiírt pályázaton csak novemberben hirdettek győztest, meglepetésre a francia Bouygues konszern nyert. Egyetlen ellenfele a Demján Sándor-féle Arcadom volt. A francia cég azzal győzött, hogy mind sportlétesítmény-építésben, mind -üzemeltetésben (a nyertesnek ezt is vállalnia kellett) tapasztaltabb volt, és két hónappal korábbra, 2002. augusztusra vállalta a befejezést. Fürjes miniszteri biztos a végső összeget 21-23 milliárd forintra tette. A konstrukció lényege az volt, hogy az állam csak 12 év alatt szerez teljes tulajdonjogot az új Budapest Sportarénában.

Az építkezés aztán egyre többet csúszott, majd sokkal drágább is lett a vártnál. A Bouygues folyamatosan kérte az átadás határidejének módosítását, végül 2003 márciusában nyitotta meg kapuit az új épület. A 23 milliárdosra várt költség már a szerződéskötéskor 32 milliárdra nőtt, végül 40 milliárd fölé kúszott. A Bouyguestől pedig nem tizenkét év alatt vette meg az állam a Sportarénát, hanem már 2003 augusztusában kivásárolták a francia céget. A húsz évre megkapott üzemeltetésből sem lett semmi, a veszteséges működést látva ugyanis a Bouygues 2005 júniusában kiszállt.

A 2004 májusában Papp Lászlóról elnevezett Sportaréna tetszetős, rendezvényekre, koncertre jól használható, sporteseményekkor viszont hangulattalan az épület, amely a szimpatikus elképzelés ellenére sem tudott beágyazódni a Kerepesi út és a Hungária körüt kereszteződésének környékébe.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!