1952 és 1956 után a római olimpián elmaradt a triplázás a magyar vízilabda-válogatottnak, 1964-ben viszont az utolsó meccsen egy szovjetek elleni 5:2-vel sikerült bebiztosítani az aranyérmet. Dömötör Zoltán és az ő emlékezetes gólja rettenetesen kellett a sikerhez.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

A férfi kardválogatotton kívül magyar vívócsapat nem nyert az olimpiákon aranyérmet, egészen az 1964-es tokiói olimpiáig, amikor a női tőrcsapat egy megismételhetetlen izgalmakkal teli döntőt nyert meg a szovjetekkel szemben. Azóta sem sikerült a tőrcsapatnak nyernie.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

12 év után a lövészetben ismét volt magyar olimpiai aranyérem, az akkor 22 éves orvostanhallgató, Hammerl László szerezte 1964-ben. Akkor még nem lehetett tudni, korszakos lövő lesz, akinek a neve összefonódik a sportággal. 16 éve a nemzet sportolója.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

Elek Ilona győzelme után 18 évvel Rejtő Ildikó nyerte az olimpián a női tőrözők versenyét az 1964-es olimpián. Ritka hosszú versenynap volt, 19 meccset kellett vívnia, a döntő csörtét villámgyorsan hozta.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

Az öttusázó Török Ferencnek már az 1960-as olimpiára is volt esélye kijutni, de végül Németh Ferencnek szavaztak bizalmat, aki akkor nyert is. Török négy év múlva Tokióban igazolta, klasszis lett, abban az évben nem veszített versenyt.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

A római olimpia hatodik magyar aranyát a kardválogatott szerezte, amelyik előbb az olaszokat, majd a döntőben a lengyeleket győzte le. Ez volt a 75. magyar aranyérem az olimpiák történetében. Az 1960-as olimpián Magyarország a nemzetek rangsorában a hetedik helyen végzett.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

A kardvívó Kárpáti Rudolf az 1960-as olimpián megvédte olimpiai bajnoki címét. Lényegesen nehezebb dolga volt 40 évesen, mint négy évvel korábban, de állta a sarat.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

Filmbe illő körülmények között jutott ki a 2006-os németországi világbajnokságra Elefántcsontpart válogatottja, ráadásul a sorsdöntő selejtező a polgárháború sújtotta ország történelmét is megváltoztatta. A Chelsea sztárja, Didier Drogba szenvedélyes öltözői beszédet mondott a győztes meccs után, csapattársaival fegyverszünetért könyörgött. A beszéd  hatására újra tárgyalóasztalhoz ültek a felek, hogy lezárják a véres konfliktust. 

A római volt sorrendben a hetedik olyan olimpia, amikor magyar ökölvívó a dobogó legmagasabb fokára állhatott. Az 51 kilós Török Gyula kiütéssel indított az olimpián, és a döntőben kis híján KO-val zárt. 22 évesen érte el élete legnagyobb sikerét.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

Az 1960-as olimpián az öttusázóknál Nagy Imre és Németh Ferenc nagyszerű futása után Balczó András még náluk is jobb volt. A 22 éves Balczónak így sem jutott egyéni érem, és összetettben a negyedik lett, csapatban viszont a mieinknek járt az arany. 

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

Az 1960-as olimpia egyik meglepetésaranyát az öttusázó Németh Ferenc szerezte, aki az utolsó pillanatban került a csapatba. Aztán ő volt az első a sportágban, aki nem hivatalos világcsúcsot felállítva 5000 pont fölé jutott az ötödik tusa után.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

Az elmúlt években céltáblává vált a Forma-1-ben a szebb napokat megélt Williams, miután a 2014-ben még kilenc, 2015-ben pedig négy dobogós helyet elérő csapat 2018-ban csak 7, tavaly pedig összesen 1 pontot szerzett egy teljes idény alatt. Bármilyen mélyre is csúsztak viszont, közelébe sem tudtak kerülni a Forma-1 történetének leggyengébb csapatának, az 1990-ben egyetlen szezont megélő Life Racing Teamnek.

Az 1960-as olimpián született meg az első magyar aranyérem kenuban, Parti János nagyszerű hajrával szerezte. Két ezüst után, 28 évesen ért a csúcsra Rómában.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

Már az 1952-es győzelmi mámorban arról beszélt a vízilabdázók kapitánya, Rajki Béla, hogy mennyire fontos lenne a címvédés négy év múlva. Örökre emlékezetesre sikeredett a címvédés, a csapat történetéről film is készült, a szovjeteket a forradalom elbukása után egy véres meccsen sikerült legyőzni. De még kellett egy győzelem a végső sikerhez a kellemetlen harcmodorú jugoszlávokkal. Ez volt a kilencedik magyar arany Melbourne-ben, amivel a nemzetek rangsorában a negyedik helyen végzett Magyarország. 

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

Egészen különleges aranyérmet nyert az 1956-os olimpián a női tornászválogatott. Sem előtte, sem utána nem volt első helye Magyarországnak ebben a versenyszámban. Igazi gálaelőadás olvasható ki a korabeli lapokból. Ez volt a nyolcadik magyar arany Melbourne-ben.

Nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel.

A sportélet egyik legfontosabb és legnemesebb mondását Pierre de Coubertin bárónak tulajdonítják. Szépen csengő gondolat, viszont az idők során sokat tömörült, rövidült, kapott némi ráncfelvarrást, és az idő kikoptatta azokat, akik a mondást valójában megalapozták. 

A kardvívást évtizedekre meghatározó nagy hármasból (Gerevich Aladár-Kovács Pál-Kárpáti Rudolf) a legfiatalabb, az 1956-ban 36 éves Kárpáti Rudolf szerezte meg utoljára az egyéni olimpiai bajnoki aranyat. Akkor viszont veretlenül nyert.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

Működik Angliában egy vállalkozás, melynek fő profilja, hogy olyan pólókat forgalmaz, melyeken filozófiai idézetek szerepelnek. Gondolhatnánk, hogy a Philosophy Football pólómárka szellemi elődje a Monthy Python gagje, az ihlet mégis akkor pattant ki a tulajdonos fejéből, amikor megnézett egy dokumentumfilmet a kapusok és a filozófia kapcsolatáról, másnap pedig egy olyan pólót nyomtatott, melyen a francia Nobel-díjas író és filozófus, Albert Camus híres mondása állt: 

Mindent, amit az erkölcsről és a kötelességről bizonyosan tudok, a futballnak köszönhetek.

Az ősi rivális olaszok váratlanul kiestek az elődöntőben, a magyar férfi kardcsapatnak így könnyebb lett a címvédés az 1956-os olimpián. Sikerült is. A három harcedzett kardozó mellett három fiatal volt a csapatban, akik az olimpia után az Egyesült Államokban telepedtek le.

1985-ben még teljesen más korszakban járt a világ és a sportélet is: a széles körben elérhető internet, és így a villámgyorsan beszerezhető, szinte korlátlan információmennyiség még sehol nem volt, mivel 1985-ben összesen 2000 számítógép hálózatát jelentette az internet. Így az amerikai Sports Illustrated újság  könnyedén alkotta meg minden idők egyik leghíresebb áprilisi tréfáját: a hihetetlen baseballtehetség történetét, aki 270 km/h-val tudta dobni a labdát abban a korban, amikor a 170 km/h-s dobás is csodának számított. Ez Sidd Finch és az ő legendás átverése.

Keleti (Klein) Ágnes volt az 1956-os olimpia legnagyobb sztárja, és egyben az olimpia legeredményesebb versenyzője lett. Legyőzte Newton törvényeit, legyőzte az időt, írták róla utána. 35 évesen is a világ előtt járt. Az olimpia után külföldön maradt, és csak a rendszerváltás után tért haza Magyarországra.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

Első győzelme idején, 1948-ban, és az általa a legértékesebbnek tartott sikerekor, 1952-ben is öt győztes meccs kellett Papp Lászlónak az olimpiai aranyéremhez. 1956-ban, élete formájában három imponáló siker is elég volt. Zsinórban három aranyat előtte senki sem nyert, utána is csak ketten, két kubai: Teófilo Stevenson és Félix Savón. 

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

Az 1956-os olimpián a nyolcadik versenynap lett meg az első magyar aranyérem. A küldöttség a forradalom után kelt útra, az Urányi János, Fábián László kajakpáros taktikus versenyzéssel nyert 10 ezer méteren. A sportágban ez volt az első magyar aranyérem, és mivel ez a táv kikerült az olimpiai programból, 10 ezer méter párosban az utolsó is egyben.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett, a győztesekről emlékezünk meg.

1948-as olimpiai győzelme előtt még csak kevesen ismerték Papp László öklét, a következő olimpia előtt nyert két Európa-bajnokságot, ezért abszolút favoritnak számított az ökölvívó Papp László. Helsinkiben az övé lett a tizenhatodik arany, a magyarok fantasztikus szereplését ő tette teljessé.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett, a győztesekről emlékezünk meg.

Az olimpiák történetében először nyert Magyarország futballcsapata. Mágikus nap volt 1952. augusztus másodika: Gyenge Valéria győzelme után a vízilabdázók is a csúcsra értek, és a futballstadionban is lehetett ünnepelni, majd jött Papp László. Finnországban 70 ezren még soha nem néztek futballmeccset.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A győztesekről emlékezünk meg.

Az 1948-as olimpia ezüstérme után négy évvel később sikerült egy helyet előrelépnie a magyar vízilabda-válogatottnak. 1952-ben az olaszokat álomjátékkal verték, így a hollandok és a jugoszlávok elleni döntetlen is belefért. 16 év után lett ismét Magyarországé lett a vízilabda aranyérme.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett, a győztesekről emlékezünk meg.

A 19 éves Gyenge Valéria olimpiai győzelme nagy meglepetésnek számított 1952-ben. Az úszó 400 gyorson olimpiai rekorddal nyert, az utolsó 100 méteren hagyta le Novák Évát.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett, a győztesekről emlékezünk meg.

1912 után ismét csak magyar állt a dobogón, amikor a kard egyéni eredményét kihirdették az 1952-es helsinki olimpián. Kovács Pál veretlenül érte el legnagyobb sikerét, Gerevich Aladárt és Berczelly Tibort előzte meg: olyan napot fogott ki, hogy senki sem tudta legyőzni.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.

1952-ben a tizenegyedik megszerzett aranyéremmel rekordot döntött a magyar sport, mert addig olimpiákról tíz első hely volt a legtöbb. Helsinkiben a női 4x100-as gyorsúszóváltó szerezte meg az aranyat, ráadásul ezt az első helyet csak nagyhatalmak nyerték előtte is, utána is. Szimbolikus győzelem volt, négy kivételes, mégis közel azonos képességű úszóval. Azóta sem sikerült ilyen erős csapatot kiállítani.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.