Csik Ferenc volt a harmadik, egyben utolsó magyar, aki a 100 méteres gyorsúszásban olimpiai bajnok lett. Már klinikai asszisztens volt bajnoki címe idején, 1945. március végén, a háborúban szolgálatot teljesítve halt meg Sopron bombázásakor. Nagy egyéniségét veszítette el akkor a magyar sport.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
A tőrvívó Elek Ilona az 1936-os olimpián történelmi aranyérmet szerzett, ő volt az első nő, aki nyerni tudott magyar színekben. Krencsey Géza vívómester azt mondta a Zeneakadémián tanuló versenyzőről, száz olyan zongorista is lesz, mint ő, de százévente születik olyan tőrvívó, mint ő. Igaza lett.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
A szabadfogású birkózó, Kárpáti Károly győzelme után egy órával a hozzá hasonló pályaívet leíró, szintén szabadfogású Zombori Ödön is olimpiai bajnok lett Berlinben, 1936-ban. Egy becsúszott vereségét három tusgyőzelemmel javította ki, ezért állhatott a dobogó tetejére.
Zombori Ödön Janicsek néven született a Somogy megyei Szentán 1906-ban, majd később családjával Budapestre költöztek, a fővárosban teljesedett ki sportolói pályafutása. Ahogy a vele egy idős Kárpáti, ő is indult az amszterdami olimpián 1928-ban, ekkor még a kötöttfogásúak között, de nem érte el a dobogót. Négy évvel később, 1932-ben viszont már a szabadfogásúak között lett ezüstérmes, ugyanúgy, ahogy Kárpáti. 1936-ban, Berlinben már mindketten olimpiai aranyat ünnepelhettek.
A MAGYAR VERSENYZŐ HIÁBA VOLT MÁR EZÜSTÉRMES NÉGY ÉVVEL KORÁBBAN, A BARÁTAI DOBTÁK NEKI ÖSSZE AZ ÚTIKÖLTSÉGET, így UTAZHATOTT KI BERLINBE,
ahol azonban kisiklással indított, mert már első nap végén legyőzték. Ezzel a pontozásos vereség után folyamatos győzelmi kényszerbe került, és mivel a tusgyőzelmek akkoriban három pontot értek, míg a pontozásosak egyet, kizárólag az segítette az aranyéremhez, ha mindhárom hátralévő csatájában két vállra fekteti ellenfelét. Ha csak simán pontozással nyer, akkor érmes lehetett volna, de az ő aranyért utazott.
Kárpáti Károly ellenséges közegben, horogkeresztes zászlók és őrjöngő németek között nyerte meg a könnyűsúly (66 kiló) olimpiai bajnoki aranyérmét 1936-ban Berlinben. Szabadfogású birkózásban addig nem volt első helye Magyarországnak, így Kárpáti történelmi győzelmet ért el. Az övé volt a magyar sport huszonötödik olimpiai aranya.
Az amerikai sport egyik legikonikusabb pillanatának még mindig az 1980-as téli olimpián játszott Szovjetunió–USA-hokimérkőzést tartják, amin a jóval esélytelenebb amerikai válogatott háromszor is hátrányban volt, de végül fordítani tudott, majd az olimpiai aranyérmet is megszerezte. A meccs azóta is a Csoda a jégen néven ismert, nemcsak egyszerűen a játékról szólt, két világrend is összecsapott.
Kocsis Antal 1928-as olimpiai győzelme után négy évvel Énekes István volt a legjobb légsúlyban (51 kiló), és ő lett az ökölvívás második magyar olimpiai bajnoka. A döntőben a mexikói Cabanast verte meg.
Az 1932-es olimpián a kardcsapat fölényes győzelme után jöhettek az egyéni versenyek: a tízes döntőbe három magyar került. Piller György mindössze egy vereséggel állhatott a dobogó tetejére, Petschauer Attila és Kabos Endre öt győzelemmel végzett, utóbbi a harmadik helyet szerezte meg.
1928-ban olykor kibírhatatlan izgalmak közepette nyerte meg az olimpiai bajnokságot a férfi kardválogatott 9:7-re. Négy év múlva Los Angelesben valósággal elsöpörte az olaszokat, 9:2-es győzelem sohasem volt addig a fináléban.
1928-ban ugyan ezüstérmet nyert a magyar férfi vízilabda-válogatott az olimpián, de 1932-ben, Los Angelesben sikerült a visszavágás a németeknek, és meglett a sportág első olimpiai aranyérme. Akkor még nem lehetett sejteni, hogy ez az aranyérem a legsikeresebb hazai sportágat indítja útnak.
Pelle István nyerte a tornasport első magyar aranyérmét az olimpiák történetében, mindjárt kettőt is. Az összetett versenyben a második lett 1932-ben.
Az 1977-es Német Nagydíjig kell visszamennünk, hogy találkozhassunk a német Hans Heyer nevével a Forma–1-ben. Heyer sosem versenyzett a sorozatban, csak a Forma–2-ben próbálkozott pár futamon, ott is különösebb sikerek nélkül. Túraautó-pilóta volt, nem is ment rosszul neki, mert 1974-ben Európa-bajnokságot, 1975-ben és 1976-ban német bajnoki címet nyert hazájában.
Az 1928-as olimpiáig a magyar ökölvívók érmet sem szereztek, akkor robbant be a légsúlyú (51 kilós) Kocsis Antal a legjobbak közé, és senki sem tudta legyőzni. Nem őt tartották az olimpiai küldöttségből a legesélyesebbnek az éremszerzésre, de a többiek az elődöntőig sem jutottak el.
Az 1928-as olimpia kardcsapat döntőjében megismétlődött a négy évvel korábbi döntő a magyar és az olasz válogatott vívott az aranyért. Nemcsak megismétlődött a finálé, hanem kísértett is az emléke. 1924-ben az 8:8 után találataránnyal az olaszok nyertek, de ezúttal változott a sorrend.
1908 és 1912 után ismét két magyar volt érdekelt a kardvívás 1928-as olimpiai döntőjében. Tersztyánszky Ödön az utolsó csörtében 5-2-re verte Petschauer Attilát, aki addig kiegyensúlyozottabbnak tűnt. A bajnok motorbalesetben meghalt a következő nyáron, a nagy riválisok olaszok különleges emléktárgyat küldtek a sírjára.
A könnyűsúlyú (67,5 kilós) birkózó, Keresztes Lajos 1924-ben ezüstérmes volt az olimpián, de négy év múlva javított, és 28 évesen olimpiai bajnok lett. Ő volt az első székely olimpiai bajnok, és egy legenda szerint majdnem megkapta a Tarzan-film főszerepét is.
Szellemi olimpián egyetlen magyar győzelem született, dr. Mező Ferenc nyert 1928-ban, az Olimpiai játékok története című munkáját az epikai kategóriában díjazták. Nem küldték ki Amszterdamba, győzelme híréről a rádióból, családi körben értesült.
Könnyen lehet, hogy ez a bejelentkezés tovább tart, mint maga a címmeccs
– vezette fel az 1990. febuár 11-i Mike Tyson–Buster Douglas nehézsúlyú bokszmeccset Charley Steiner az ESPN-en, röviden ismertetve Tyson szerelését és meccs előtti rituáléját. A Tokióban rendezett mérkőzés csak formaságnak tűnt. Tyson is edzőmeccsnek tekintette a várva várt, Evander Holyfield ellen tervezett szupermeccs előtt, amiből aztán csak évekkel később lett valami a február 11-i meglepetés miatt. A promóterek biztosa vették Tyson sikerét, ezért Holyfieldet már le is kötötték 12 millió dollárral egy júliusi mérkőzésre azelőtt, hogy Douglas és Tyson a kötelek közé lépett volna Tokióban.
Az 1888-ban Pándon született Pósta Sándor 36 évesen jutott ki első olimpiájára, és nagy izgalmak közepette nyerte meg a kardozók döntőjét 1924-ben, Párizsban. Kiküldetéséhez Baja városa járult hozzá, ahol gimnáziumi éveit töltötte. Három éremmel tért haza, a magyar küldöttség legeredményesebb tagja volt.
1924-ig a traplövészetben az Egyesült Államok és Kanada versenyzői uralkodtak, aztán megérkezett Halasy Gyula Kisvárdáról. Világrekorddal, izgalmas szétlövés után nyert, Krúdy Gyula egyszerűen csak a legnyugodtabb magyarnak nevezte.
Az 1908-as olimpián 21 győzelem kellett Fuchs Jenő győzelméhez, a kellemetlen hideg, szeles időben vívta ki az aranyérmet. Akkor éppen csak, a nyolcadik helyen került be a magyar csapatba. Négy év múlva 35 fokos hőség várt rá Stockholmban, és akkor egy győzelemmel rögtön a nyolcas döntőbe került.
Nem tudni pontosan, melyik olimpia előtt született a mondás, hogy ha a kardozók ott lesznek, az máris két arany, de az biztos, hogy a 1912-es stockholmi olimpián is sikerült a duplázás, vagyis ez az olimpia jelentősen elősegítette a megállapítást.
A lövészektől nem várhatunk nagy eredményeket, mert talán egyetlen más ágazatban sem maradtunk el a nyugat magas nívójától, ítélkezett a magyar sajtó az 1912-es stockholmi olimpia előtt. Lehet, hogy sok szakág lemaradt az ellenfelek mögött, Prokopp Sándor tudása viszont nem.
Magyarország az olimpiák történetében 177 olimpiai aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
Az első magyar olimpiai bajnok birkózó, Weisz Richárd amilyen erős, olyan nehéz természetű volt, egyszer még Hajós Alfréddal is összeverekedett egy cikk miatt. Később, a háború után az ő lakásán alakult újjá az MTK.
Magyarország az olimpiák történetében 177 olimpiai aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
Az 1908-as londoni olimpián vívásban a kiemelkedő egyéni teljesítmények után a csapatversenyben is magyar győzelem született. A hatos döntőben öt magyar volt, és egy cseh – a legkülönösebb viszont nem is a csehek legyőzése volt, hanem az, hogy az olimpiai bajnok magyar csapat két tagja úgy összeveszett, hogy párbajig fajult az ellentét.
Magyarország eddig 177 aranyérmet szerzett az olimpiákon, a tokiói olimpia július 24-i nyitányáig minden olimpiai bajnok és győzelem történetét felelevenítjük.
Fuchs Jenő lett az olimpiák történetének első kardvívó olimpiai bajnoka, akit csak megtűrt póttagként vittek ki az 1908-as játékokra. Az aranyért különpárbajt vívott, akkor szinte természetes volt, hogy magyar ellenféllel.
Magyarország az olimpiák történetében 177 olimpiai aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
Ha nem is túl gyakran, de néha azért előjön kérdésként motorsportos kvízekben, hogy kié volt a legrövidebb Forma-1-es karrier. A legtöbb helyen Marco Apicella a megoldás, aki az 1993-as F1-szezonban volt beugró a Sasol Jordan csapatánál az Olasz Nagydíjon Thierry Boutsen szezon közbeni visszavonulása után.
Apicella ezen az egy versenyen indult, a futamon viszont már 800 méter után kiesett, miután belekerült a célegyenes végén, a sikán előtt történt balesetbe.
Az F1 Twittere is őt nevezte meg a sorozat legrövidebb pályafutású pilótájaként, de a helyzet az, hogy Apicella ezzel a 800 méterrel nagyjából 400-szorosan teljesítette túl a valódi rekordert. Ernst Loof ugyanis kettő méterig jutott az 1953-as Német Nagydíjon.
Magyarország 177 olimpiai aranyérmet nyert, a tokiói olimpia rajtjáig mind a 177 győzelmet felelevenítjük.
Az 1904-es olimpián nem remélték Halmay Zoltán sikerét, de simán verte az amerikaiakat.
Bauer Rudolf sorsa sok mindenben hasonlít a nála egy évvel idősebb, kétszeres olimpiai bajnok Hajós Alfrédéhoz. Az első olimpiai bajnokhoz hasonlóan ő is a Budapesti Torna Clubban (BTC) sportolt , és szintén futballozott. Miután aranyérmet nyert, neki sem játszották el a magyar himnuszt, mert előbb az amerikaira, majd az osztrákra zendített rá a zenekar. 21 évesen nyert a párizsi olimpia diszkoszvető számában, utána azonban nem indult több versenyen. 177 olimpiai mese.
1896. április 11-én, néhány órával azután, hogy Hajós Alfréd megnyerte első olimpiai bajnokságát 100 gyorson, az 500 méteres távot kihagyta, majd az 1200 méteres gyorsúszásnál már ott volt a rajtnál. Akkoriban még csak összesen három távon versenyeztek az úszók, ma már 17 aranyat osztanak a férfiaknak.
Rovataink a Facebookon