Az 1936-os berlini olimpián a könnyűsúlyú (62 kilós) Harangi Imre szerezte a tizedik magyar aranyérmet, Magyarország a nemzetek között a harmadik helyre került. Harangi edzője, Steve Klaus egy nagy trükköt is bevetett a döntőben.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
A magyar kardozók olimpiai hegemóniáját Kabos Endre vitte tovább: 29 évesen, veretlenül lett olimpiai bajnok az 1936-os berlini olimpián. Gerevich Aladáré lett a bronz.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
Az Adidas és Puma mindig is rivalizált egymással. A két cipőgyártó vezérei egymást utáló fivérek voltak, és ennek a csatának egyik izgalmas incidense volt, amikor 1968-ban a Puma egy új típusú szöges cipőt, az úgynevezett kefecipőt kezdte el gyártani. A cipőben világcsúcsokat is futottak, de ezt a szögest elég gyorsan betiltották, és a rekordokat is törölték.
A vízilabda-válogatott már a szövetségi kapitány, Komjádi Béla nélkül, de talán még erősebb játékosállománnyal utazott az 1936-os berlini olimpiára. A házigazda németek elleni döntetlennel (2:2) veszni látszott minden, ám aztán a gólarányszámítás a mieinknek kedvezett. Ha a különbséget nézik, akkor a németek lettek volna jobbak. A csapat 1929 és 1939 között veretlen volt.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
Az 1932-es tekintélyes győzelem (9:2) után a magyar kardválogatott győzelmi reményekkel érkezett a berlini olimpiára. A nagy ellenfél olaszokkal szemben sokkal keményebb meccs jött, volt olyan asszó, ami csak egyórás küzdelem után dőlt el. A magyar győzelem viszont ezúttal sem maradt el.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
Csik Ferenc és Csák Ibolya olimpiai győzelmei után pár órával, 1936. augusztus 9-én este megszületett a harmadik magyar arany is a berlini olimpián. A korondi születésű Lőrincz Márton nyerte a kötöttfogású birkózás 56 kilós súlycsoportjában.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
Aki nem régebb óta, csak úgy az elmúlt ötven éve figyeli a világ futballját, annak a Bayern Münchenről az arroganciát súroló magabiztosság, a germán tökéletességre törekvés, a harsányság, a felsőbbrendűség sugározása jut leginkább eszébe. Nem volt ez mindig így. A Bayern München felemelkedéséhez a második világháború előtt a német zsidók nagymértékben hozzájárultak, a csapatot a náci időkben zsidó csapatnak gúnyolták, ellehetetlenítették.
Csák Ibolya az 1936-os olimpián megszerezte a magyar atlétikának az első női aranyat. A magasugró a harmadik helyet célozta meg, de kis szerencsével az első jött össze neki. Kilencszeres magyar bajnok volt, pályafutása alatt összesen csak egyszer nem állt a dobogó tetején, de akkor sem kapott ki.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
Csik Ferenc volt a harmadik, egyben utolsó magyar, aki a 100 méteres gyorsúszásban olimpiai bajnok lett. Már klinikai asszisztens volt bajnoki címe idején, 1945. március végén, a háborúban szolgálatot teljesítve halt meg Sopron bombázásakor. Nagy egyéniségét veszítette el akkor a magyar sport.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
A tőrvívó Elek Ilona az 1936-os olimpián történelmi aranyérmet szerzett, ő volt az első nő, aki nyerni tudott magyar színekben. Krencsey Géza vívómester azt mondta a Zeneakadémián tanuló versenyzőről, száz olyan zongorista is lesz, mint ő, de százévente születik olyan tőrvívó, mint ő. Igaza lett.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
A szabadfogású birkózó, Kárpáti Károly győzelme után egy órával a hozzá hasonló pályaívet leíró, szintén szabadfogású Zombori Ödön is olimpiai bajnok lett Berlinben, 1936-ban. Egy becsúszott vereségét három tusgyőzelemmel javította ki, ezért állhatott a dobogó tetejére.
Zombori Ödön Janicsek néven született a Somogy megyei Szentán 1906-ban, majd később családjával Budapestre költöztek, a fővárosban teljesedett ki sportolói pályafutása. Ahogy a vele egy idős Kárpáti, ő is indult az amszterdami olimpián 1928-ban, ekkor még a kötöttfogásúak között, de nem érte el a dobogót. Négy évvel később, 1932-ben viszont már a szabadfogásúak között lett ezüstérmes, ugyanúgy, ahogy Kárpáti. 1936-ban, Berlinben már mindketten olimpiai aranyat ünnepelhettek.
A MAGYAR VERSENYZŐ HIÁBA VOLT MÁR EZÜSTÉRMES NÉGY ÉVVEL KORÁBBAN, A BARÁTAI DOBTÁK NEKI ÖSSZE AZ ÚTIKÖLTSÉGET, így UTAZHATOTT KI BERLINBE,
ahol azonban kisiklással indított, mert már első nap végén legyőzték. Ezzel a pontozásos vereség után folyamatos győzelmi kényszerbe került, és mivel a tusgyőzelmek akkoriban három pontot értek, míg a pontozásosak egyet, kizárólag az segítette az aranyéremhez, ha mindhárom hátralévő csatájában két vállra fekteti ellenfelét. Ha csak simán pontozással nyer, akkor érmes lehetett volna, de az ő aranyért utazott.
Kárpáti Károly ellenséges közegben, horogkeresztes zászlók és őrjöngő németek között nyerte meg a könnyűsúly (66 kiló) olimpiai bajnoki aranyérmét 1936-ban Berlinben. Szabadfogású birkózásban addig nem volt első helye Magyarországnak, így Kárpáti történelmi győzelmet ért el. Az övé volt a magyar sport huszonötödik olimpiai aranya.
Az amerikai sport egyik legikonikusabb pillanatának még mindig az 1980-as téli olimpián játszott Szovjetunió–USA-hokimérkőzést tartják, amin a jóval esélytelenebb amerikai válogatott háromszor is hátrányban volt, de végül fordítani tudott, majd az olimpiai aranyérmet is megszerezte. A meccs azóta is a Csoda a jégen néven ismert, nemcsak egyszerűen a játékról szólt, két világrend is összecsapott.
Kocsis Antal 1928-as olimpiai győzelme után négy évvel Énekes István volt a legjobb légsúlyban (51 kiló), és ő lett az ökölvívás második magyar olimpiai bajnoka. A döntőben a mexikói Cabanast verte meg.
Az 1932-es olimpián a kardcsapat fölényes győzelme után jöhettek az egyéni versenyek: a tízes döntőbe három magyar került. Piller György mindössze egy vereséggel állhatott a dobogó tetejére, Petschauer Attila és Kabos Endre öt győzelemmel végzett, utóbbi a harmadik helyet szerezte meg.
1928-ban olykor kibírhatatlan izgalmak közepette nyerte meg az olimpiai bajnokságot a férfi kardválogatott 9:7-re. Négy év múlva Los Angelesben valósággal elsöpörte az olaszokat, 9:2-es győzelem sohasem volt addig a fináléban.
1928-ban ugyan ezüstérmet nyert a magyar férfi vízilabda-válogatott az olimpián, de 1932-ben, Los Angelesben sikerült a visszavágás a németeknek, és meglett a sportág első olimpiai aranyérme. Akkor még nem lehetett sejteni, hogy ez az aranyérem a legsikeresebb hazai sportágat indítja útnak.
Pelle István nyerte a tornasport első magyar aranyérmét az olimpiák történetében, mindjárt kettőt is. Az összetett versenyben a második lett 1932-ben.
Az 1977-es Német Nagydíjig kell visszamennünk, hogy találkozhassunk a német Hans Heyer nevével a Forma–1-ben. Heyer sosem versenyzett a sorozatban, csak a Forma–2-ben próbálkozott pár futamon, ott is különösebb sikerek nélkül. Túraautó-pilóta volt, nem is ment rosszul neki, mert 1974-ben Európa-bajnokságot, 1975-ben és 1976-ban német bajnoki címet nyert hazájában.
Az 1928-as olimpiáig a magyar ökölvívók érmet sem szereztek, akkor robbant be a légsúlyú (51 kilós) Kocsis Antal a legjobbak közé, és senki sem tudta legyőzni. Nem őt tartották az olimpiai küldöttségből a legesélyesebbnek az éremszerzésre, de a többiek az elődöntőig sem jutottak el.
Az 1928-as olimpia kardcsapat döntőjében megismétlődött a négy évvel korábbi döntő a magyar és az olasz válogatott vívott az aranyért. Nemcsak megismétlődött a finálé, hanem kísértett is az emléke. 1924-ben az 8:8 után találataránnyal az olaszok nyertek, de ezúttal változott a sorrend.
1908 és 1912 után ismét két magyar volt érdekelt a kardvívás 1928-as olimpiai döntőjében. Tersztyánszky Ödön az utolsó csörtében 5-2-re verte Petschauer Attilát, aki addig kiegyensúlyozottabbnak tűnt. A bajnok motorbalesetben meghalt a következő nyáron, a nagy riválisok olaszok különleges emléktárgyat küldtek a sírjára.
A könnyűsúlyú (67,5 kilós) birkózó, Keresztes Lajos 1924-ben ezüstérmes volt az olimpián, de négy év múlva javított, és 28 évesen olimpiai bajnok lett. Ő volt az első székely olimpiai bajnok, és egy legenda szerint majdnem megkapta a Tarzan-film főszerepét is.
Szellemi olimpián egyetlen magyar győzelem született, dr. Mező Ferenc nyert 1928-ban, az Olimpiai játékok története című munkáját az epikai kategóriában díjazták. Nem küldték ki Amszterdamba, győzelme híréről a rádióból, családi körben értesült.
Könnyen lehet, hogy ez a bejelentkezés tovább tart, mint maga a címmeccs
– vezette fel az 1990. febuár 11-i Mike Tyson–Buster Douglas nehézsúlyú bokszmeccset Charley Steiner az ESPN-en, röviden ismertetve Tyson szerelését és meccs előtti rituáléját. A Tokióban rendezett mérkőzés csak formaságnak tűnt. Tyson is edzőmeccsnek tekintette a várva várt, Evander Holyfield ellen tervezett szupermeccs előtt, amiből aztán csak évekkel később lett valami a február 11-i meglepetés miatt. A promóterek biztosa vették Tyson sikerét, ezért Holyfieldet már le is kötötték 12 millió dollárral egy júliusi mérkőzésre azelőtt, hogy Douglas és Tyson a kötelek közé lépett volna Tokióban.
Az 1888-ban Pándon született Pósta Sándor 36 évesen jutott ki első olimpiájára, és nagy izgalmak közepette nyerte meg a kardozók döntőjét 1924-ben, Párizsban. Kiküldetéséhez Baja városa járult hozzá, ahol gimnáziumi éveit töltötte. Három éremmel tért haza, a magyar küldöttség legeredményesebb tagja volt.
1924-ig a traplövészetben az Egyesült Államok és Kanada versenyzői uralkodtak, aztán megérkezett Halasy Gyula Kisvárdáról. Világrekorddal, izgalmas szétlövés után nyert, Krúdy Gyula egyszerűen csak a legnyugodtabb magyarnak nevezte.
Az 1908-as olimpián 21 győzelem kellett Fuchs Jenő győzelméhez, a kellemetlen hideg, szeles időben vívta ki az aranyérmet. Akkor éppen csak, a nyolcadik helyen került be a magyar csapatba. Négy év múlva 35 fokos hőség várt rá Stockholmban, és akkor egy győzelemmel rögtön a nyolcas döntőbe került.
Nem tudni pontosan, melyik olimpia előtt született a mondás, hogy ha a kardozók ott lesznek, az máris két arany, de az biztos, hogy a 1912-es stockholmi olimpián is sikerült a duplázás, vagyis ez az olimpia jelentősen elősegítette a megállapítást.
A lövészektől nem várhatunk nagy eredményeket, mert talán egyetlen más ágazatban sem maradtunk el a nyugat magas nívójától, ítélkezett a magyar sajtó az 1912-es stockholmi olimpia előtt. Lehet, hogy sok szakág lemaradt az ellenfelek mögött, Prokopp Sándor tudása viszont nem.
Magyarország az olimpiák történetében 177 olimpiai aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
Rovataink a Facebookon