A magyar férfi kardválogatott összeállítása két helyen változott meg az 1948-as londoni olimpiára. A 12 évvel ezelőtti győztes csapatból Kabos Endre meghalt a háborúban, míg a legfontosabb csörtéket megnyerő Rajczy Imre Argentínába emigrált.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
A 38 éves Bóbis Gyula és a 41 éves Elek Ilona mellett a 38 éves Takács Károly is az 1948-as olimpián lett bajnok. Takács újonc volt az olimpián, de hatalmas világcsúccsal nyerte meg a gyorstüzelő pisztoly elődjének tekintett számot. Aztán elegánsan előhúzta a zsebéből az előre megírt győzelmi beszédét.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
A női távolugrás az 1948-as olimpia műsorára került be, az első aranyérmet Gyarmati Olga szerezte. Szobatársa, Elek Ilona első helye után egy nappal állhatott a dobogó tetejére. A debreceni versenyző óta nem született magyar érem ebben a versenyszámban.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
150 éve, 1870. március 5-én rendezték a futballtörténelem első nemzetközi mérkőzését, egy nem hivatalos találkozót Anglia és Skócia csapatai között. Joggal gondolhatnánk, hogy egy ilyen mérkőzésnek óriási történelmi jelentősége van, (vagyis volt,) de ez csak érintőlegesen igaz,
a londoni mérkőzésre ugyanis apróhirdetés útján szedték össze a vendégcsapatot jelentő skót válogatottat.
A nehézsúlyú (+87 kiló) Bóbis Gyula 1936-ban már részt vett olimpián, akkor kötött fogásban a tizedik helyen zárt. 1948-ban váratlanul szabad fogásra váltott, és megnyerte az olimpiát. Voltak kategóriájában nála nehezebbek, erősebbek, rájuk tudatosan készült, jegyzetelt.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
A háború miatt tizenkét éves olimpiai kényszerszünet alatt sem kopott meg Elek Ilona vívótudása, és 1936 után 1948-ban is megnyerte a tőrvívók olimpiáját. Második aranyát még magabiztosabban nyerte, mint az elsőt. Az előző részben írtunk arról, zenei pályára készült, és Szécsi Pálnak szerzett egy dalt.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
A második világháború miatt a magyarok számára sikeres berlini olimpia után 12 évet kellett várni a következő olimpiára. Németh Imre 1948-ban a londoni olimpia harmadik versenynapján indította el a magyar kalapácsvetés sikerszériáját.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
Az 1936-os berlini olimpián a könnyűsúlyú (62 kilós) Harangi Imre szerezte a tizedik magyar aranyérmet, Magyarország a nemzetek között a harmadik helyre került. Harangi edzője, Steve Klaus egy nagy trükköt is bevetett a döntőben.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
A magyar kardozók olimpiai hegemóniáját Kabos Endre vitte tovább: 29 évesen, veretlenül lett olimpiai bajnok az 1936-os berlini olimpián. Gerevich Aladáré lett a bronz.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
Az Adidas és Puma mindig is rivalizált egymással. A két cipőgyártó vezérei egymást utáló fivérek voltak, és ennek a csatának egyik izgalmas incidense volt, amikor 1968-ban a Puma egy új típusú szöges cipőt, az úgynevezett kefecipőt kezdte el gyártani. A cipőben világcsúcsokat is futottak, de ezt a szögest elég gyorsan betiltották, és a rekordokat is törölték.
A vízilabda-válogatott már a szövetségi kapitány, Komjádi Béla nélkül, de talán még erősebb játékosállománnyal utazott az 1936-os berlini olimpiára. A házigazda németek elleni döntetlennel (2:2) veszni látszott minden, ám aztán a gólarányszámítás a mieinknek kedvezett. Ha a különbséget nézik, akkor a németek lettek volna jobbak. A csapat 1929 és 1939 között veretlen volt.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
Az 1932-es tekintélyes győzelem (9:2) után a magyar kardválogatott győzelmi reményekkel érkezett a berlini olimpiára. A nagy ellenfél olaszokkal szemben sokkal keményebb meccs jött, volt olyan asszó, ami csak egyórás küzdelem után dőlt el. A magyar győzelem viszont ezúttal sem maradt el.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
Csik Ferenc és Csák Ibolya olimpiai győzelmei után pár órával, 1936. augusztus 9-én este megszületett a harmadik magyar arany is a berlini olimpián. A korondi születésű Lőrincz Márton nyerte a kötöttfogású birkózás 56 kilós súlycsoportjában.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
Aki nem régebb óta, csak úgy az elmúlt ötven éve figyeli a világ futballját, annak a Bayern Münchenről az arroganciát súroló magabiztosság, a germán tökéletességre törekvés, a harsányság, a felsőbbrendűség sugározása jut leginkább eszébe. Nem volt ez mindig így. A Bayern München felemelkedéséhez a második világháború előtt a német zsidók nagymértékben hozzájárultak, a csapatot a náci időkben zsidó csapatnak gúnyolták, ellehetetlenítették.
Csák Ibolya az 1936-os olimpián megszerezte a magyar atlétikának az első női aranyat. A magasugró a harmadik helyet célozta meg, de kis szerencsével az első jött össze neki. Kilencszeres magyar bajnok volt, pályafutása alatt összesen csak egyszer nem állt a dobogó tetején, de akkor sem kapott ki.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
Csik Ferenc volt a harmadik, egyben utolsó magyar, aki a 100 méteres gyorsúszásban olimpiai bajnok lett. Már klinikai asszisztens volt bajnoki címe idején, 1945. március végén, a háborúban szolgálatot teljesítve halt meg Sopron bombázásakor. Nagy egyéniségét veszítette el akkor a magyar sport.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
A tőrvívó Elek Ilona az 1936-os olimpián történelmi aranyérmet szerzett, ő volt az első nő, aki nyerni tudott magyar színekben. Krencsey Géza vívómester azt mondta a Zeneakadémián tanuló versenyzőről, száz olyan zongorista is lesz, mint ő, de százévente születik olyan tőrvívó, mint ő. Igaza lett.
Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.
A szabadfogású birkózó, Kárpáti Károly győzelme után egy órával a hozzá hasonló pályaívet leíró, szintén szabadfogású Zombori Ödön is olimpiai bajnok lett Berlinben, 1936-ban. Egy becsúszott vereségét három tusgyőzelemmel javította ki, ezért állhatott a dobogó tetejére.
Zombori Ödön Janicsek néven született a Somogy megyei Szentán 1906-ban, majd később családjával Budapestre költöztek, a fővárosban teljesedett ki sportolói pályafutása. Ahogy a vele egy idős Kárpáti, ő is indult az amszterdami olimpián 1928-ban, ekkor még a kötöttfogásúak között, de nem érte el a dobogót. Négy évvel később, 1932-ben viszont már a szabadfogásúak között lett ezüstérmes, ugyanúgy, ahogy Kárpáti. 1936-ban, Berlinben már mindketten olimpiai aranyat ünnepelhettek.
A MAGYAR VERSENYZŐ HIÁBA VOLT MÁR EZÜSTÉRMES NÉGY ÉVVEL KORÁBBAN, A BARÁTAI DOBTÁK NEKI ÖSSZE AZ ÚTIKÖLTSÉGET, így UTAZHATOTT KI BERLINBE,
ahol azonban kisiklással indított, mert már első nap végén legyőzték. Ezzel a pontozásos vereség után folyamatos győzelmi kényszerbe került, és mivel a tusgyőzelmek akkoriban három pontot értek, míg a pontozásosak egyet, kizárólag az segítette az aranyéremhez, ha mindhárom hátralévő csatájában két vállra fekteti ellenfelét. Ha csak simán pontozással nyer, akkor érmes lehetett volna, de az ő aranyért utazott.
Kárpáti Károly ellenséges közegben, horogkeresztes zászlók és őrjöngő németek között nyerte meg a könnyűsúly (66 kiló) olimpiai bajnoki aranyérmét 1936-ban Berlinben. Szabadfogású birkózásban addig nem volt első helye Magyarországnak, így Kárpáti történelmi győzelmet ért el. Az övé volt a magyar sport huszonötödik olimpiai aranya.
Az amerikai sport egyik legikonikusabb pillanatának még mindig az 1980-as téli olimpián játszott Szovjetunió–USA-hokimérkőzést tartják, amin a jóval esélytelenebb amerikai válogatott háromszor is hátrányban volt, de végül fordítani tudott, majd az olimpiai aranyérmet is megszerezte. A meccs azóta is a Csoda a jégen néven ismert, nemcsak egyszerűen a játékról szólt, két világrend is összecsapott.
Kocsis Antal 1928-as olimpiai győzelme után négy évvel Énekes István volt a legjobb légsúlyban (51 kiló), és ő lett az ökölvívás második magyar olimpiai bajnoka. A döntőben a mexikói Cabanast verte meg.
Az 1932-es olimpián a kardcsapat fölényes győzelme után jöhettek az egyéni versenyek: a tízes döntőbe három magyar került. Piller György mindössze egy vereséggel állhatott a dobogó tetejére, Petschauer Attila és Kabos Endre öt győzelemmel végzett, utóbbi a harmadik helyet szerezte meg.
1928-ban olykor kibírhatatlan izgalmak közepette nyerte meg az olimpiai bajnokságot a férfi kardválogatott 9:7-re. Négy év múlva Los Angelesben valósággal elsöpörte az olaszokat, 9:2-es győzelem sohasem volt addig a fináléban.
1928-ban ugyan ezüstérmet nyert a magyar férfi vízilabda-válogatott az olimpián, de 1932-ben, Los Angelesben sikerült a visszavágás a németeknek, és meglett a sportág első olimpiai aranyérme. Akkor még nem lehetett sejteni, hogy ez az aranyérem a legsikeresebb hazai sportágat indítja útnak.
Pelle István nyerte a tornasport első magyar aranyérmét az olimpiák történetében, mindjárt kettőt is. Az összetett versenyben a második lett 1932-ben.
Az 1977-es Német Nagydíjig kell visszamennünk, hogy találkozhassunk a német Hans Heyer nevével a Forma–1-ben. Heyer sosem versenyzett a sorozatban, csak a Forma–2-ben próbálkozott pár futamon, ott is különösebb sikerek nélkül. Túraautó-pilóta volt, nem is ment rosszul neki, mert 1974-ben Európa-bajnokságot, 1975-ben és 1976-ban német bajnoki címet nyert hazájában.
Az 1928-as olimpiáig a magyar ökölvívók érmet sem szereztek, akkor robbant be a légsúlyú (51 kilós) Kocsis Antal a legjobbak közé, és senki sem tudta legyőzni. Nem őt tartották az olimpiai küldöttségből a legesélyesebbnek az éremszerzésre, de a többiek az elődöntőig sem jutottak el.
Az 1928-as olimpia kardcsapat döntőjében megismétlődött a négy évvel korábbi döntő a magyar és az olasz válogatott vívott az aranyért. Nemcsak megismétlődött a finálé, hanem kísértett is az emléke. 1924-ben az 8:8 után találataránnyal az olaszok nyertek, de ezúttal változott a sorrend.
1908 és 1912 után ismét két magyar volt érdekelt a kardvívás 1928-as olimpiai döntőjében. Tersztyánszky Ödön az utolsó csörtében 5-2-re verte Petschauer Attilát, aki addig kiegyensúlyozottabbnak tűnt. A bajnok motorbalesetben meghalt a következő nyáron, a nagy riválisok olaszok különleges emléktárgyat küldtek a sírjára.
A könnyűsúlyú (67,5 kilós) birkózó, Keresztes Lajos 1924-ben ezüstérmes volt az olimpián, de négy év múlva javított, és 28 évesen olimpiai bajnok lett. Ő volt az első székely olimpiai bajnok, és egy legenda szerint majdnem megkapta a Tarzan-film főszerepét is.
Rovataink a Facebookon