Betépve játszottam az NFL-ben, és király volt

Nagyon rég téma mind az NFL-ben, mind az NBA-ben és több más sportágban is a marihuána legalizációja – az emellett kampányoló sportolók többsége azt mondja, hogy sokkal jobban segíti a rehabilitációjukat, mint a receptre felírt fájdalomcsillapítók, nem károsítják az ízületeket, mint a kemény gyulladáscsökkentők, ráadásul a fájdalmat is tompítják. De az még nem került elő, hogy játék közben, nem csak gyógyulásra is használták volna.

A 2014-ben visszavonult Britton sosem csinált titkot abból, hogy karrierje során is használt marihuánát. Tavaly decemberben ő beszélt arról, hogy amikor rászokott a koncentrációját és így a játékát is javító Adderallra, a fű segítette át esténként átvészelni azt a mélypontot, amit az Adderall hatásának megszűnése jelentett. 2016-ban viszont ennél is tovább ment, és a New York Postnak arról beszélt, hogy játék közben is füvezett, nagyjából háromszor. Egy meccset meg is jelölt: 2012-ben, a New York Giants ellen játszott így – a két csapat az előszezonban és az alapszakaszban is találkozott, azt nem tudni, Britton melyikről beszélt.

„Azok voltak a legjobb meccseim, amiken betépve játszottam. A kannabisz remekül stabilizálja az ember környezetét. Van, aki azt mondja, hogy használhatatlan, amikor füvezik, de én így is játszottam, a pályán több mint jó voltam, utána pedig kiválóan éreztem magam.”

A lap arról is megkérdezte Brittont, hogy nagyjából az NFL hány százaléka füvezhet, amire azt mondta, a játékosok legalább fele, de akár háromnegyede is lehet. Egy játékosügynök szerint viszont ez az arány akár a 80 százalékot is elérheti.

Amíg az NBA-ben nagyjából tesznek arra, ki és mennyit füvezik, addig az NFL nem ennyire laza, még ha folyamatosan enyhül is a hozzáállása a marihuánához. Nem ennek a drognak a használatát büntetik ugyanis a legsúlyosabban, sőt, ahhoz, hogy egy játékost eltiltsanak, többször is meg kell buknia a drogteszten. Maguk a csapatok is általában csak akkor tudják meg, hogy egy játékosuk füvezik, amikor eltiltásig jut a dolog.

De lebukni sem valami könnyű. Azokat a játékosokat ugyanis, akiket még sosem kaptak el droggal, évente csak egyszer tesztelik, méghozzá egy előre meghatározott időszakban: minden évben április 20. és a szezon kezdete közötti periódusban. Ez a gyakorlatban általában minden csapatnál valamelyik edzőtáborra esik, mert akkor nem kell egyesével keresgélni 2880 játékost szerte az országban. Ha egyszer tesztelik és átmegy, a következő április 20-ig biztosan nem jelentkeznek nála az ellenőrök.

A rengeteg eltiltás – az NFL 2016-os szezonját 18 játékos kezdte tiltott szer használata miatti eltiltással – ellenére azért érezhető, hogy az NFL – legalábbis látszólag – nyit afelé, hogy ne démonizálja a füvező játékosokat. A liga vezére, Roger Goodell már 2014-ben is arról beszélt, hogy megvizsgálják a marihuána orvosi alkalmazásának lehetőségét, illetve annak indokoltságát, idén pedig az NFL egyik részlege felvette a kapcsolatot egy olyan kutatócsoporttal, amely pont az orvosi felhasználást vizsgálja és népszerűsíti.

Ezt a kutatócsoportot komoly pénzzel támogatta a marihuána mellett elég aktívan kiálló Eugene Monroe, akinek ezt a tevékenységét nem nézték jó szemmel korábbi csapatánál, a Baltimore Ravensnél. Ki is rúgták a nyáron, Monroe azóta sem igazolt sehová, fontosabbnak tartja az egészségét.

Érdekesség egyébként, hogy a fű szeretetén kívül még egy dolog összeköti Brittont és Monroe-t: a 2009-es NFL-drafton a Jacksonville Jaguars őket vitte ki az első két választásával. Britton három, Monroe négy évig maradt a csapatnál, mára egyikük sincs az NFL-ben.

Attól persze még messze vagyunk, hogy az NFL is úgy tekintsen a marihuánára, mint az NBA, vagyis hogy megtűrje, de az jól látható, hogy legalább már hallgatnak a játékosok és a kutatók által felvetett orvosi felhasználás esetleges alkalmazására. Ennek ellenére még mindig az opiátokat részesítik előnyben, amik függőséget okoz(hat)nak a játékosoknál, még úgy is, hogy ma már jobban figyelnek ezeknek az adagolására, mint egy-két évtizeddel korábban, amikor cukorkaként szedték a játékosok az Oxycontint vagy épp a Vicodint.

Az 1997 és 2006 között irányító Jake Plummer egy csípőműtét utáni felépülését segítette így. Nate Jackson az állandó fájdalmai miatt füvezett, ahogy a saját bevallása szerint az NFL-pályafutása alatt legalább 500-szor tesztelt Ricky Williams is. De Jackson azt is kiemelte, hogy a marihuána miatt jobb lett a szem-kéz koordinációja, vagyis jobb játékos lett tőle.

Nem Britton példája a legdurvább

Nem sokkal a korábbi NFL-játékos vallomása előtt egy korábbi egyetemi játékos, a Colorado State futójátékosa, Treyous Jarrells ismerte be, hogy szinte minden meccsen be volt tépve, mielőtt 2015-ben felhagyott volna az élsporttal. Jarrells azóta hivatalos engedélyt szerzett, hogy legálisan termeszthessen marihuánát Colorado államban.

Brittonnal ők ketten azok, akikről tudni lehet, hogy marihuána hatása alatt játszottak. Előbbi egyértelműen megmondta, hogy jobb volt tőle, Jarrells viszont csak arra utalt, hogy talán jobb, ha füvezik meccs előtt, mintha bekapna egy fél marék fájdalomcsillapítót. A tudatmódosító szer hatása alatti játékot viszont még egyáltalán nem vizsgálták, eddig csak a rehabilitációs oldalról közelítették meg, és valószínű, hogy a magas fűfogyasztási arány ellenére az NFL-játékosok töredéke ment csak pályára úgy, hogy előtte marihuánát fogyasztott volna.

Egy baseballozó, Dock Ellis állítása szerint 1970-ben, élete egyik legjobb meccsén viszont még erősebb drog hatása alatt, LSD-zve játszott. Az egykori dobójátékos, aki 2008-ban halt meg, egyetlen ütést sem engedett az ellenfél San Diego Padresnak a június 12-i meccsen. Utólag azt mondta, sem az ellenfél ütőjátékosait nem látta tisztán, sem a labdát nem érezte nagyon a kezében, de sosem került bizonyításra, hogy valóban drog hatása alatt csinálta volna meg a tökéletes meccset.