Szilícium-völgyi leszámolás volt a mini-NFL kinyírása

Korábban úgy tűnt, hogy csak a befektetőként beszálló NHL-tulajdonos Tom Dundon gőgjén múlt, hogy már az első szezon közepén bedőlt az amúgy működőképes modellre épített, a későbbiekben akár az NFL fiókligájává is válható Alliance of American Football (AAF), ám egyre valószínűbb, hogy a valós ok a liga megszűnésére egy sokkal hidegvérűbb és kiszámolt terv volt.

A hivatalosan csütörtökön csődöt jelentő AAF bedőlése kvázi egy személyben az NHL-ben szereplő Carolina Hurricanes tulajdonosán, Tom Dundonon múlt, bár tény, hogy az AAF indulásakor az alapító Charlie Ebersol és Bill Polian nem rendelkezett a megfelelő tőkével annak működtetésére, ezért kénytelenek voltak elég gyorsan külső befektető után nézni.

Ebersolék egyébként a Szílicum-völgyben a techipar által már bejáratott modell szerint építették volna fel a ligát, ami eleinte veszteséget termel, de beágyazza a nevét, majd amikor már ismert, akkor ki tud lőni. Ironikus, hogy a szilícium-völgyi elven alapított próbálkozás pont egy szilícium-völgyi leszámolással ért véget, merthogy a legfrissebb hírek szerint Dundon nem azon rágott be, hogy nem tudott időben megállapodni az NFL-lel az edzőcsapatok játékosainak megszerzéséről – ez csak ürügy volt a liga bedöntésére –, hanem egyszerűen 70 millió dollárért megszerzett egy sokkal értékesebb kódsort, és amikor ez már megvolt neki, egész egyszerűen elengedte az AAF kezét.

De hogy miről is van szó?

Az AAF amellett, hogy fejlődési lehetőséget biztosított volna játékosoknak és edzőknek egyaránt, egy radikálisan új modellel kísérletezett, a mérkőzések alatt ugyanis egy jó kódsornak köszönhetően minden játékos és megmozdulás valós időben jelent meg egy számítógépes programban, ami a későbbi bevezetésre tervezett

Ezzel az AAF úttörő lett volna az amerikai piacon azzal, hogy csúszás nélkül kínálta volna az adatokat, tehát a támadások helyett akár ez egyes támadójátékok szintjén is lehetett volna fogadni. Ez a technológia pedig dollármilliárdos piacot nyithatott volna meg a későbbiekben.

Bár a hírek szerint Dundon az AAF-fel együtt nem szerezte meg a fogadási technológia tulajdonjogait, de a szakemberei mindenre ráláthattak, és így az AAF bedöntésével simán megvalósíthatja azt úgy, hogy már pontosan ismeri a működését.

Vagyis a jelek szerint Dundon befektetett 70 millió dollárt, hogy a másik oldalon – egy kis rossz PR végén – akár több száz millió dollárt is kaszálhasson. Az csak a járulékos veszteség volt, hogy egy ligát is be kellett ezért döntenie.