Baranyi Krisztina: 190 milliárdba bele kellett volna férnie egy futókörnek

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester a Digi Sport Reggeli Start című műsorában újra megerősítette, hogy nem támogatja a kerületben felépítendő atlétikai stadion tervét, de azt mondta, meggyőzhető. A Népliget mellett felépülő húszezres szupersportcsarnokra szerinte szüksége van a városnak, és nem a közpénzt vinné. Polgármesterként az eddigi sportfinanszírozást is átalakítaná, a szabadidősportnak juttatna nagyobb támogatást.

Baranyi azt mondta, hogy abban a kerületben, amelyiknek a Fradi az otthona, munkaköri kötelessége is, hogy sportszerető legyen. A kedvenc sportága a kosárlabda, de rendszeresen jár a Fradi kézilabdacsapatainak meccseire. Futballmérkőzésre is kimegy, de ott eddig inkább a hangulat varázsolta el, nem a játék.

„Azt gondolom, hogy Ferencváros sporttámogatása meglehetősen egyoldalú volt. Évi 50 millió forintot kapott közvetlenül az FTC, de a sportpályázati pénzek plusz 20 milliója is odament, egyrészről érthető, másrészről kizárólag versenysportra költeni önkormányzati forrásokat nem annyira megmagyarázható. Többet szeretnék tömegsportra és diáksportra költeni. Ez egy nagyváros, betondzsungel, alig van szabad terük a gyereknek arra, hogy sportoljanak” – mondta Baranyi.

A polgármester arról is beszélt, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeknek külön sportösztöndíjat alapít, hogy tudjanak a Fradiban is sportolni.

A 2023-as atlétikai világbajnokságra tervezett stadiont, ami a Csepel-sziget csúcsa fölött épülne, viszont ellenzi. „A Puskás-stadion gyönyörű, impozáns, de azt gondolom, hogy 190 milliárd forintba bele kellett volna férnie egy futókörnek. Akkor most egy olyan szentélye lenne az atlétikának is, mint amilyen most a magyar futballnak van.”

Baranyi úgy véli, hogy pazarlás lenne felépíteni az atlétikai stadiont, mert csak egy világversenyre szól. Szerinte a vb után gyakorlatilag senki nem lenne benne, hiszen atlétikát manapság szinte kizárólag televízón néznek emberek. „Utána edzési célra vagy pár versenyre felépíteni olyan luxus Magyarországnak és Budapestnek, ami nem éri meg.”

A világbajnokság szervezői szerint viszont nemcsak egy stadionról, hanem a magyar atlétika otthonáról lenne szó, a stadiont körülvevő zöldterületet pedig megnyitnák a köznek, gyakorlatilag bárki használhatná.

„Az a terület Ferencváros, de talán egész Budapest legjobb adottságú, legjobb fekvésű, legjobb kilátású közvetlen Duna-parti területe. Ami most nagyon rosszul néz ki, szennyezett talajjal, elhagyatott gyárépületekkel. Ezt a területet át kéne adni a budapestieknek, akár sportcélokra is, szabadidősport-rendezvénycélokra, de évtizedekre előre nem uralhatja le egy atlétikai stadion, ami másra nem nagyon használható” – mondta Baranyi. A polgármester egyelőre nem látja a tervek alapján, hogy más funkciója is lehetne a területnek, mint az atlétikai világbajnokság megrendezése. „Az a zöldterület, ami körülveszi, oda meg nyilván olyanok fognak odajárni, akik bármilyen sportcélból odalátogatnak, de a nagyközönség számára nem látom, hogy különösebben használható lenne.” Szerinte a Duna másik partján lévő Kopaszi-gát is azt mutatta, hogy mekkora igényük van a budapestieknek, hogy vízparti területen tudjanak kikapcsolódni, szerinte a ferencvárosi Duna-partot is vissza kéne adni a köznek.

A ferencvárosi polgármester és világbajnokság szervezőbizottságának vezetői egyelőre nem találkoztak egymással, de Baranyi azt mondta, nyitott az egyeztetésre. „Engem meg lehet győzni. Bárkivel, bármivel nagyon szívesen beszélgetek, de ha azt látom, hogy valahogy tényleg a köz számára hozzáférhető a terület vagy a létesítmény, ami ott van, meghallgatom az érveket, nem vagyok hajlíthatatlan."

Az atlétikai központhoz kapcsoló létesítmények egy része már Csepelen, a XXI. kerületben épülne fel. Az ottani fideszes többségű testület már kiállt a világbajnokság és a hozzá kapcsolódó közlekedésfejlesztési tervek mellett.

Nem elképzelhetetlen, hogy a kormány és az ellenzéki fővárosi vezetés között alkudozás veszi kezdetét. „A kormány elsőrendű érdeke, hogy minden módon támogassa Budapest polgárait, a kormány még nem táncolt vissza a Tarlós Istvánnak tett ígéreteiről, talán az atlétikai stadion ügyében is lehet kompromisszumos megoldás. Én még nem látom azokat a pontokat, amelyekben meg tudunk egyezni, de nagy örömmel fogadnám, ha valamilyen ajánlat jönne a főváros vagy a kerület részére” – mondta Baranyi.

A ferencvárosi polgármester egy másik, eredendően sportcélból induló, kormányzat által pénzelt beruházást viszont támogat. Baranyi szerint szükség van a Népliget mellett megépülő húszezres csarnokra. Szerinte hibás a megközelítés, hogy ez csak kézilabdacsarnok lesz (a 2022-es férfi Eb-re pályáztunk ezzel), mert nagyon sok célra igénybe vehető. Úgy látja, hogy a fővárosnak szüksége van egy nagy rendezvénycsarnokra. A Papp László Sportaréna már kicsi, és évekre előre be van táblázva. Egy új csarnok, amiben kongresszusokat és egyéb rendezvényeket tarthatnának, pénzt hozna, és turistákat. „Annak a fenntartása és működtetése nem közpénz, rentábilisan működik, sőt még bevételt is hozna a városba.”

Baranyi arról is beszélt, hogy egyelőre nem kérték fel az FTC-től, hogy legyen az elnökség tagja, bár úgy látja, az volt a hagyomány, hogy a IX. kerületi polgármester is tag. Azt tudja, hogy a fideszes Kubatov Gábor nem tudna vele olyan könnyen együtt dolgozni, mint elődeivel. Az ellenzéki polgármester szerint nem is látnák sok hasznát, éppen ezért örülne neki, ha a helyét mondjuk egy évtizedekre meccsre járó törzsszurkoló töltené be.