Francia foci-suli a magyar válogatottnak

Amíg az egyik oldalon egy friss BL-győztes, öt francia és egy angol bajnok kapott helyet a kezdőben, addig a mieinknél ismét két újonc (Balog, Vincze G.) hallgatta a Himnuszt a kezdőkörben. Az összeállításból kitűnt, hogy a magyar együttes többnyire majd a védekezésre koncentrál.

Tíz perc kellett az első gólhoz

A francia együttes először szerepelt Metzben, s már a kezdés utáni pillanatokban látszott, szeretné kiszolgálni a közönséget. A hazaiak támadólag léptek fel, a közönség szórakoztatásához azonban kellett a roppant indiszponáltan játszó magyar csapat is. Az első tíz perc végén aztán a a friss BL-győztes Cissé, minden különösebb előzmény nélkül vezetéshez juttatta a kékeket.

Király rossz kirúgása után Wiltord három magyart is meghülyített, a nagy kavarodásban aztán a menteni igyekvő Vanczák Husztira rúgta a labdát, amely így Cissé elé pattant, aki tíz méterről nem hibázott. A folytatásban sem sokat változott a játék képe, a hazaiak csak jöttek előre, a mieink pedig örültek, ha csak másodpercekre is, de az ellenfél térfelén tartották a labdát. A teljesen alárendelt szerepben a mieink csak a védekezésre koncentráltak, azonban a Milanban csak elvétve szerepet kapó Dhorasoo így is többször átfűzte szinte a teljes magyar védelmet.

Újabb magyar gólpassz a franciáknak

Szűk tíz perccel a félidő vége előtt aztán növelték előnyüket a hazaiak, "természetesen" ismét egy magyar gólpassz után. Malouda cselezgetett a magyar térfél közepén, Vincze Gábor becsúszva próbált menteni, de saját testvérére rúgta a labdát, amely visszapattant a francia elé, aki tolt rajta egyet, majd nyolc méterről a bal alsó sarokba helyezett. Szinte az egész első félidőben feltűnő volt, hogy szinte valamennyi párharcot a hazaiak nyerték meg, az pedig, hogy a labdával is gyorsabbak voltak, mint a mieink labda nélkül, szinte természetesnek hatott.

Két különböző magyar csapat

A szünetben öt helyen is cserélt Matthäus, és a felfrissített magyar együttes sokkal támadóbb szellemben lépett pályára, mint az első félidőben. Azonban hiába a bátrabb játék, a több labdabirtoklás, komoly helyzetet így sem tudott kialakítani a hazaiak kapuja előtt. Talán a franciákat is meglepte a mieink harcossága, talán már a nyári szabadságra gondoltak, mindenesetre alaposan visszavettek az iramból, ők sem azt játszották, amit az első félidőben.

A magyar csapat küzdőszellemének a 78. percben lett meg a jutalma. Huszti küzdött a félpályánál, a megszerzett labdát Hajnalhoz játszotta, aki egy szép csel után remekül ugratta ki Kerekest. A debreceni támadó kettőt lépett a labdával, majd az összezárni igyekvő védők között remekül lőtte ki a jobb alsó sarkot. Hiába a bátrabb, támadóbb szellemű második félidő, az egyenlítés már nem sikerült.

Minden hiába

Az mindenesetre elmondható, Lothar Matthäus hiába dolgozik hazánkban másfél éve, hiába próbált ki közel hatvan játékost, továbbra sincs kész csapata. Lehet hivatkozni sérülésekre, lemondásokra, szinte minden meccsen más összeállításban lép pályára a nemzeti csapat, ami nem is lenne baj, ha legalább lehetne látni, mit akar játszani. De még mindig nem. Arra pedig ne legyünk büszkék, hogy legalább hajtanak, mennek előre, hiszen egy válogatott játékostól ez a minimum. Így hiába nyerünk szombaton Izland ellen vb-selejtezőn, hiába hangoztatja a válogatott stábja, hogy helyünk van a 2006-os vb-n, az első félidő jól mutatta, mi várna ott ránk a komoly ellenfelek ellen.