További Futball cikkek
- Kubatov Gábor: Nekem nincs olyan kíméletes főnököm, mint a Mol vezérigazgatója
- Válogatott védőnk csapata óriási zakót kapott, legendás edzője kiakadt
- 30 év után megkerült az elveszettnek hitt, egymillió fontot érő mez
- Műteni kellett a kapust, aki törött bokával védte ki a Manchester City szemét
- Szoboszlai Dominik kimagasló értékkel került be a Premier League álomcsapatába
Király Gábor: Nehéz lenne megmondani, melyik magyar kapus élt utoljára ennyire együtt a játékkal, posztján melyik játékos vezényelte ilyen karmesteri módon a védőket. Sorsának végzete, hogy a kilencvenedik perc után Ibrahimovicstól kapott egy olyan gólt, amelyiket nem védhetett. Így csak a tehetetlen düh maradt számára, amivel még egyszer belebikázott a labdába, miután az a hálóba került. Egy "bónuszvédése" volt, a jobb felsőből kikotorta a labdát, de ötvenedik válogatottságán túl sem mondhatja el magáról, hogy hazai pályán egy világszerte figyelemre méltó eredményből kivette a részét.
Érdemjegy: 0
Bodnár László: Gyorsan feledjük el néhány könnyen és tényleg gyorsan felejthető pillanatát, amikor úgy ért a labdához, ha azt Mátészalkán meglátják, akkor biztosan lebeszélik arról, hogy élvonalbeli futballista legyen. A csúnyán eladott és megfaragott labdák mellett az ragadt meg bennünk, hogy megalkuvás nélkül ment előre, zakatolt, néha ugyan későn reagált, olykor előrevágott labdái véletlenül sem mentek emberhez, de ezúttal a szélről nem a kapu mögé célzott - keresztlabdáinál sem hörögtek a nézők -, hanem a piros mezesek felé, és emiatt csak elismerés illetheti. Az első félidő végi bombája ha pontosabb, közel lett volna a győzelem.
Érdemjegy: 6
Éger László: Ibrahimovics irdatlan erejű lövésével megrendítő erejű ütést mért rá az első percekben, el is hasalt utána, de kipihente - talán még egy bokszolónak is tiszteletére válna -, és a folytatásban a védelem oszlopának bizonyult. Nem akart cselezni, mindig a legegyszerűbb eszközöket kereste, de azt precizitással tette, és átjátszhatatlannak volt. Ha neki nem tetsző dolgot látott, üvöltött társaival, végig hergelte őket.
Érdemjegy: 6
Juhász Roland: Ibrahimovics őt nem labdával, hanem lábbal lőtte ki. Fejberúgása után még folytatta a harcot a bosnyák származású csatárral, többször megelőzte a nálánál jobb felépítésű csatárt, becsúszásai pontosak voltak. A szünetben le kellett cserélni.
Érdemjegy: 6
Vanczák Vilmos: Küzdött, hajtott, erőlködött, de ennek ellenére megint ő volt, aki nem igazán nőtt fel a feladathoz. Bizonytalan volt többször is, de Henrik Larsson csak egyszer fejelt el mellette az első félidőben.
Érdemjegy: 5
Böőr Zoltán: Az első félidőben alig találkozott a labdával, hiányoztak a tőle megszokott előretörések, egyszer sem gyorsított rá a védelemre, egyszer sem adott olyan labdát, amit jó pontként fel lehetett volna írni a neve mellé. A fordulás után a pálya legkülönfélébb pontjain tűnt fel, egyszer még helyzetbe is kerülhetett volna, de vélhetően túlságosan beléje rögződött, hogy ha visszafelé cselez, akkor biztosan helyzetbe kerül, de így egy ütemmel korábban tolta meg a labdát, és a visszafutó - túlerőben lévő - védők szerelték. Kevéssé volt érthető, hogy termetével mit keresett az ötösön belül a szögleteknél, ahol maximum bakot tudott állni, a helyében sokkal inkább a kipattanókra mentünk volna rá.
Érdemjegy: 5
Takács Ákos: Úgy szaladt át rajta egy félidő, mintha nem is lenne a csapatban, észrevehetetlen volt. Gyilkos lövésre most nem futotta az erejéből, de a második félidőben azt játszotta ezen az "ütközőposzton", amit kellett: belement a párharcokba, használta a vállát, volt benne élet, miután nála maradt a labda, igyekezett megjátszani is azt. Bár most is a hozzá legközelebb állót kereste a passzokkal, egyéni akciót nem mert megkísérelni, talán tudatában volt fogyatékosságainak. Szemlátomást kihajtotta magát.
Érdemjegy: 5
Hajnal Tamás: A Málta elleni meccshez képest kicseréltek benne a létfontosságú elemeket, alighanem elmondták neki: ne vakon próbáljon előre menni, hanem ésszel. Ha amiatt állította a csapatba Lothar Matthäus kapitány, hogy Gera Zoltán válláról részben levegye az irányítás terhét, azt nem sikerült tökéletesen megoldania, ugyan csak egyszer vállalkozott lövésre, ám akkor éppen passzolni kellett volna a szélre, Bodnárnak. Nyilván egy-két gyors támadásvezetésben bízott Matthäus, amikor újra beállította, és ha ő is az ideális a célszemély atekintetben, hogy képes pontosan passzolni, ebből most keveset mutatott be, igaz ritkán jutott lélegzethez, néhányszor Gerát is zavarba hozta az irányításban, de nem ez volt a jellemző.
Érdemjegy: 6
Huszti Szabolcs: Ő lőhette el a legkecsegtetőbb helyzetből járó szabadrúgást, és az elmúlt időszakban most először lehetett észlelni, hogy egy begyakorolt figura végén lő, de három méterrel mellément a labda. Hirtelen ritmusváltásai, cselei zavarba hozták nehézkes emberét, de ő ugyanígy zavarba jött, ha vissza kellett futni, mert csak a szerencséjén múlott, hogy nem lett nagyobb baj lemaradásából. Kétszer is helyzetbe került, mindkétszer eltalálta a kaput, de nem lett gól belőle. Mindenáron bizonyítani akart, hogy Matthäusnak eszébe ne jusson még egyszer kihagyni őt a csapatból, hogy a németnek még egyszer ne kelljen szembesülnie ölni képes tekintetével.
Érdemjegy: 6
Gera Zoltán: Ezen az estén sem tudott igazi, vérbeli vezérré válni, igaz ehhez jócskán hozzájárult az a szoros védőőrizet, amit kapott. Ám megfeszített erővel ebből is kiszabadult, bár a cselei és az indításai ezúttal sem voltak pontosak, de a csavarása az első félidő végén gólt érdemelt volna, csak néhány centivel tévedett. Őrlődött, csúszott, mászott ha kellett, de extra cselei most nem jöttek be, Torghelle visszaadott labdájánál a hajrában rossz megoldást választott, a felfutó Halmosi Péterhez (csereként állt be, három percre, ezért nem értékeljük) kellett volna továbbítania. Ettől függetlenül nagy értéke volt a csapatnak.
Érdemjegy: 6
Torghelle Sándor: Amikor fejjel megtolta a labdát a vonal mellett Lucic mellett, és ugyan kisodródva, de elindult a kapu felé, a legnagyobbakat idézte. Még a beívelt labdájában is volt fantázia, de a védők is résen voltak. Ám a lendület és a hév megint érthetetlenül vitte előre, úgy tűnt, hogy csak az van a fejében: el kell döntenie a meccset. Pedig ha higgadtabb, Bodnár lövése után, és figyeli a védők mozgását, akkor a kipattanó labdát megerőltetés nélkül átveheti, és belőheti a neves csapatok ellen már-már szokásossá váló gólját. Nem tette, a csapat pedig végül kikapott. Fizikai hátrányát erőszakosságával pótolni tudta.
Érdemjegy: 5
Gyepes Gábor: A Juhász helyére beálló játékos többször remek ütemben előzte meg Ibrahimovicsot, a Wolverhamptonban is elismerést keltett volna teljesítménye. A gólról nem tehetett, de nyilván nagyon bánthatta. Érdemjegy: 5