Eb-pályázat: a botrányok döntenek vagy Platini?
További Futball cikkek
- Kubatov Gábor: Nekem nincs olyan kíméletes főnököm, mint a Mol vezérigazgatója
- Válogatott védőnk csapata óriási zakót kapott, legendás edzője kiakadt
- 30 év után megkerült az elveszettnek hitt, egymillió fontot érő mez
- Műteni kellett a kapust, aki törött bokával védte ki a Manchester City szemét
- Szoboszlai Dominik kimagasló értékkel került be a Premier League álomcsapatába
Sokan úgy gondolják, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) január végén megválasztott elnöke, Michel Platini színrelépésével csökkentek a 2012-es magyar-horvát közös rendezésű Eb-pályázat esélyei. Néhány hazai futballszakember, Mészöly Kálmán, Várhidi Péter a svéd Lennart Johansson folytatódó elnöksége esetén kedvezőbbnek láttatta a magyar esélyeket.
Futballháború Cataniában
A skótok találták ki a létszámbővítést
Még többen gondolják úgy, hogy a hétvégi, cataniai halálos áldozatot követelő botránnyal nőttek az esélyek. Ráadásul a kevésbé esélyesnek tartott ukrán-lengyel jelentkezéssel is gond van: a lengyel sportminiszter felfüggesztette a szövetség elnökét, mert nem tisztázták kielégítően a bundabotrányt. Ezzel azonban magukra hargították a nemzetközi futbllszervezeteket, azok ugyanis kifejezetten idegesek attól, ha a kormányok beavatkoznak a szövetségek ügyeibe.
Magunk mindezek ellenére azt gondoljuk: az esélyeink nem változtak, egyik fejlemény sem befolyásolta a meglévő erőviszonyokat, még ha talán illendő mostanában azt sulykolni, hogy nőttek az esélyek.
A 2012-es rendezési jogért eredetileg öt pályázó szállt harcba. Az első szűkítésnél kimaradt a favoritként emlegetett Görögország, valamint Törökország is. Pedig az UEFA internetes honlapján a szakértők a két országnak adták a legnagyobb esélyt. A harmadik pozíciót Olaszország foglalta el, a negyediken és az ötödiken a két közös pályázat állt holtversenyben, azaz a horvát-magyar és az ukrán-lengyel.
Nem változhattak, mert az április közepi döntésig még több mint két hónap van hátra, és addig még egy nagyon fontos kérdésben is dönt az UEFA. Nevezetesen arról, hogy 2012-ben az eddigi tizenhat vagy már huszonnégy csapat vehet részt az Európa-bajnokságon. A skótok előterjesztése nagy tetszést váltott ki a tagállamok körében, negyvennégyen támogatták az ötvenháromból.
A szállodákra nem érvényes a kormánygarancia
Az előterjesztés mellé álltak még a spanyolok is, hiszen a 28-as Eb selejtezősorozatában ők is bukdácsolnak. A huszonnégyes tornáról kirobbanthatatlanok lennének, a tizenhatoson azonban - a kicsik folyamatos erősödével - már nem biztos résztvevők. Az ötletgazda skótok '96-ban vettek részt utoljára nagy tornán, elemi érdekük, hogy kijussanak, hiszen eurómilliókat hoz a részvétel.
Platini: kit, merre lendít?
A létszám duzzasztása több stadiont nem követel ugyan, szállodákat viszont igen. Győrben, Debrecenben és Székesfehérváron is legalább két-két ötcsillagosat kellene építeni. Erre viszont nem adhat a kormány garanciát, a befektetők viszont kissé ódzkodhatnak. Minőségileg, mennyiségileg egyaránt.
Hat szavazat már elég lehet
Az UEFA végrehajtó bizottsága, amelyik döntést hoz a pályázatról, jelenleg tizennégy tagú, és Michel Platini, illetve érdekeltsége okán még két tisztviselő, az olasz és az ukrán kimarad a szavazásból. Az első körben tehát tizenegyen szavaznak, közülük, ha hatan a Magyarországot és Horvátországot támogatják, akkor megérte harmadszor is küzdeni, eldőlt a küzdelem.
Michel Platini (Franciaország, UEFA-elnök)
Franco Carraro (Olaszország)
Senes Erzik (Törökország)
Vjacseszlav Koloszkov (Oroszország)
Marios N. Lefkaritisz (Ciprus)
Gilberto Madaíl (Portugália)
Gerhard Mayer-Vorfelder (Németország)
Joseph Mifsud (Málta)
Per Ravn Omdal (Norvégia)
Mircea Sandu (Románia)
Mathieu Sprengers (Hollandia)
Hrihorij Szurkisz (Ukrajna)
Geoffrey Thompson (Anglia)
Angel María Villar Llona (Spanyolország)
A bennfentesek úgy szoktak számolni, hogy öten biztosan ránk szavaznak. Ezek a számítások azonban szigorúan találgatások, hiszen ebben a közegben gyakorta elő szokott fordulni, hogy szentül megígérik négyszemközti beszélgetéseken a szavazatot, a lapra azonban más kerül. Mi több, az sem ritka, hogy a vb-tag szemrebbenés nélkül elfogad egy kedves és szívélyes meghívást, kisebb ajándékokat, de a szavazásnál erre már nem emlékszik.
Éjjel-nappal számolnak Gyárfásék
A hazai pályázati bizottság vezetője, Gyárfás Tamás emlékeztetett arra, hiba lenne a tagok "pártállását" végigvenni. Még akkor is, ha ők zárt körben éjjel-nappal ezt elemzik, és nyilván azon tanakodnak, miként lehet többet magunk mellé állítani.
Egyelőre biztosnak látszik, hogy a spanyol küldött a miénk, valószínűleg a román is, talán a német is. Az ukrán Szurkisz kiesésük után szintén velünk lehet. Vélhetően a máltai és a ciprusi küldött mellett a török is az olaszokat támogatja. A többieket még csak besorolni is nehéz.
A részben olasz származású Platini egyelőre csak annyit árult el, ha döntenie kell, arra kizárólag akkor kerülhet sor, ha döntetlen lesz az arány.
Lehet-e versenyezni az olasz diplomáciával
Hivatalosan sohasem fogja senki elmondani, nem hivatalosan viszont igen, hogy a szavazást eldöntheti: mit akar Joseph Blatter, a nemzetközi szövetség (FIFA) mindenható elnöke. Látszólag neki semmi köze és beleszólása nincs a szavazásba, a háttérből viszont mozgathatja a szálakat, így Platinit is, aki közismerten kiváló viszonyt ápol vele. A messzeföldön híres olasz diplomáciával - különösen a táskással - nehéz felvenni a versenyt, és kétségtelen, hogy ők cserében több mindenben képesek segíteni mások céljait, törekvéseit, mint a másik két nemzet.
Demszky Gábor, Zoran Cvrk, a pályázat horvát menedzsere, Vlatko Markovic, a horvát futballszövetség elnöke, Gyárfás Tamás, a magyar pályázati bizottság vezetője, Kisteleki István, MLSZ-elnök és Ábrahám Attila, az NSH korábbi elnöke: áprilisban is mosolyognak?
Vagyis: ki beszél itt már az egész olasz futballt megrázó és átszövő bundabotrányról, vagy arról, hogy a lengyeleknél a bunda és a korrupciós botrány után pillanatnyilag kormánybiztos vezeti a szövetséget?