...és a győztes...

Mielőtt belevágunk, vegyük át a legfontosabbakat:


• A 2012-es Eb rendezési jogáért Olaszország, Magyarország–Horvátország, Lengyelország–Ukrajna, Görögország és Törökország pályázott.
• Görögország és Törökország az első körben kiesett, az olaszok 11, mi 9, a lengyelek és ukránok 7 szavazattal jutottak tovább 2005. november 8-án.
• Olaszország nyolc várossal (Róma, Milánó, Bari, Firenze, Nápoly, Palermo, Torino, Udine), Ukrajna és Lengyelország tíz várossal (Varsó, Chorzów, Gdansk, Krakkó, Poznan, Wroclaw, Kijev, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Lvov), Magyarország és Horvátország nyolc várossal (Budapest, Székesfehérvár, Győr, Debrecen, Zágráb, Split, Rijeka, Eszék) pályázik.
• Az UEFA a jövő héten dönti el, hogy felemeljék 2012-ben a mezőny létszámát 16-ról 24 csapatra. Hétfőn Gyárfás Tamás, a magyar szervezőbizottság elnöke garanciát kapott Kaposvár, Miskolc, Pécs és Zalaegerszeg polgármesterétől arra, hogy városuk is vállalja a rendezést. Az olaszok tartalékhelyeszínei Bologna, Cagliari, Genova és Verona. (Játékunkban az eredeti helyszínekkel számoltunk.)
• A pályázók az UEFA nyolcvanoldalas kiírása alapján állították össze anyagukat.
• A döntést az UEFA 14 tagú végrehajtó bizottsága hozza meg április 18-án Cardiffban. Az ukrán Szurkisz és az olasz Carraro az érintettségük miatt nem szavazhatnak.

Mostani helyezés a FIFA világranglistáján

A világranglistán elfoglalt helyezés nem minden, Ausztria például 2002 decemberében ötvennegyedik volt a ranglistán, mégis elnyerték Svájccal a 2008-as Eb megrendezésének jogát. Az öt ország közül a leggyengébb láncszem – kell-e mondani? – Magyarország (64.). A 2000-es Eb-t a hozzánk hasonlóan gyenge válogatottat kiállító Ausztriával akartuk rendezni, ezúttal bízhatunk Horvátország erejében, válogatottjuk a 12. helyen áll.

Olaszország, bár csapatuk világbajnok, csak a második, a vb-negyeddöntős ukránok a 11. helyen állnak, a nyáron a csoportmeccsek után kiesett lengyelek a huszonnegyedikek. Igaz, nekik legalább rendszeresen lehetőségük van leszerepelni a világbajnokságokon.

Legjobb vb- és Eb-szereplés

Kihúzhatjuk magunkat, igaz, akik felnőtt fejjel élték meg a magyar válogatott utolsó Eb-szereplését, ők is elmúltak már ötven évesek. 1964-ben a harmadik, 1972-ben a negyedik helyen végeztünk. Világbajnokságokon két ezüstérmet szereztünk, 1938-ban és 1954-ben. Horvátország csak 1991-es függetlenné válása óta indított önálló válogatottat, és rögtön első vb-szereplésén (1998) harmadik helyen végzett. Hogy erős csapatról van szó, azt már az 1996-os Eb-n bebizonyították Prosineckiék, negyeddöntősök voltak.

Ukrajna eddig csak egy világversenyre jutott ki, a tavalyi vb-n rögtön negyeddöntősök lettek. Lengyelország a múltjával tűnik ki: az 1974-es és az 1982-es vébén bronzérmes lett, Európa-bajnokságon viszont még sohasem szerepelt.

Olaszország egy másik bolygó, még akkor is, ha a történelmük eddigi legnagyobb verését tőlünk kapták. (Nem mostanában, 1924-ben, 7-1 lett a vége. Ha már itt tartunk: Ukrajna és Lengyelország is Magyarország ellen játszotta első válogatott mérkőzését.) Világbajnokságot négyszer, Európa-bajnokságot egyszer nyertek. Ezeken kívül két vb- és egy Eb-ezüstérmet, és mindkét világversenyen egy-egy bronzot szereztek.

Világversenyek rendezése

Az Eb-pályázatban nemcsak a pályázó országok által rendezett sporteseményeket, hanem más nagyszabású rendezvényeket, például koncerteket, kiállításokat is fel kell sorolni. Mi most megelégedünk azzal, hogy megnézzük, rendezette-e olimpiát, focivébét vagy Eb-t az öt ország.

Nyári olimpiát Róma rendezett 1960-ban (a vert mezőnyben ott volt Budapest is), télinek pedig Cortina d’Ampezzo (1956) és Torino (2006) adott otthont. Nyári olimpia rendezésében Ukrajnának is van tapasztalata, az 1980-as moszkvai olimpia néhány focimeccsét Kijevben rendezték.

Horvátország révén a mi pályázatunk is feltüntethet egy világversenyt: az 1976-os Európa-bajnokságot Jugoszlávia rendezte a Crvena Zvezda stadionja mellett a zágrábi Maksimirban. Igaz, a mainál lényegesen kevesebé volt stresszes a szervezés, hiszen a négycsapatos Eb mindössze két elődöntőből és két helyosztóból állt.

Futballbotrányok

Ezen nem múlhat a horvát–magyar pályázat sikere, hiszen mindhárom pályázónál akadtak jócskán botrányok a közelmúltban. Nehéz összemérni a mi kis ügyeinkkel az olaszországi csapatkizárásokat és pontlevonásokat, a rendőrhalállal végződő szicíliai randalírozást vagy a lengyel fociszövetség vezetésének sportminiszteri felfüggesztését egy bundabotrány kivizsgálásának elmaradása miatt. Ötszáz szurkoló demonstrált az ősszel az Eb ellen, éppen a döntéshozó UEFA szemlebizottságának budapesti látogatása idején, a horvát drukkerek erejéből állandó randalírozásaik mellett arra is futotta, hogy Livornóban horogkeresztet formázó élőképet adjanak elő. A botrányok szőnyeg alá söprésében viszont kétségtelenül jók vagyunk.

Nézők száma a bajnoki mérkőzéseken

Egy ország focikultúráját meghatározza, hogy mennyien kíváncsiak a bajnoki meccsekre. Annál is inkább, mert a stadionok az Eb után is a helyükön maradnak, és nincs annál szomorúbb, mint ha egy hipermodern harmincezres vagy még nagyobb stadionban ezer ember előtt töri a labdát huszonkét botlábú.

Olaszország itt is verhetetlen. Az előző bajnokságban átlagban huszonegyezer-hatszázan voltak kíváncsaik egy mérkőzésre. (Idén jóval kevesebben lesznek kiváncsiak a szicíliai botrány utáni stadionbetiltáasok, pontlevonások, kizárások okán kissé érdektelenné váló bajnokságra.) Ukrán–lengyel riválisaink is jócskán megelőznek minket, Ukrajnában majdnem nyolcezer, Lengyelországban kis híján hétezer ember jár egy-egy bajnoki meccsre. Horvátország és Magyarország nézőszáma a háromezres határon billeg, déli szomszédainknál valamivel többen, nálunk kicsit kevesebben járnak első osztályú meccsekre. (Az NB I. 2885-ös átlaga mögött alig valamivel marad el az ukrán II. osztály a meccsenként 2746 nézőjével.)

Pályázó városok száma

Eredetileg a lengyel–ukrán pályázat tíz, a magyar–horvát és az olasz csak nyolc-nyolc helyszínt jelölt meg. Az UEFA a jövő héten dönt skót szövetségnek arról az őszi kezdeményezéséről, hogy emeljék 16-ról 24 csapatra a mezőny létszámát. Mivel sem mi, sem az olaszok nem akartak lépéshátrányba kerülni, az UEFA-döntés előtt egy hónappal bedobtak még négy-négy várost (Kaposvár, Miskolc, Pécs, Zalaegerszeg, illetve Bologna, Cagliari, Genova, Verona), hogy négy helyett hat csoport küzdelmeit is gond nélkül le tudják bonyolítani.

Lengyelországnak és Ukrajnának nem kellett kapkodnia, eleve tíz helyszínnel számoltak. Ennyi városban tizenhat csapattal az Eb éppúgy megrendezhető, mint huszonnéggyel. És egy várost nem csak a stadionépítéssel kell szalonképessé tenni, sőt szinte az a legkevesebb. Az UEFA nyolcvan oldalon sorolja a rendezés kritériumait, olyan tételekkel, hogy a városban milyen nem sport rendezvények voltak eddig, van-e nemzetközi repülőtere, ötcsillagos szállodája.

Közúti közlekedés

A lengyel–ukrán-pályázat leggyengébb láncszeme. Kijevből, illetve Varsóból egyik pályázó várost sem lehet autópályán elérni. Az UEFA szemlebizottságának tagjai például szokásukkal ellentétben nyilvánosan panaszkodtak az útviszonyokra, miután Gdanskból Lvovba értek.

Az eredeti helyszínekkel számolva Olaszországban mindenhova vezet autópálya. Palermóba most még kompra kell ugyan szállni – 24 csapatos rendezésnél Cagliariba is. Horvátországban Rijekába és Eszékre nem visz a fővárosból autópálya. (Létszámemelésnél már Kaposvárra, Pécsre és Zalaegerszegre sem.)

Távolságok

A lengyel–ukrán pályázat egy újabb gyenge pontja. A Balti-tenger partján fekvő Gdansk 1866 kilométerre van a Fekete-tengertől és az orosz határtól alig néhány tíz kilométerre fekvő Donyecktől. A Michelin útvonaltervezője szerint 20 óra 46 perc kell az út megtételéhez – folyamatos vezetés mellett. Nem véletlen, hogy a három pályázó közül csak az ukránok és a legyelek nem ékesítették térképpel honlapjukat .

A Gdansk–Donyeck-távolsághoz képest röhögve levezethetünk Debrecenből Splitbe (972 kilométer). És az olaszok most sajnálhatják igazán, hogy olyan hosszú az a csizma. Palermo 1565 kilométerre van Torinótól.

Nemzetközi repülőterek

Ez a magyar pályázat egyik leggyengébb pontja. Repülőtér ugyan van minden város közelében, a színvonallal azonban már vannak gondok. A Székesfehérvár melletti börgöndi reptérnek például csak a közelében mertek leszállni az UEFA szemlebizottságának tagjait szállító helikopterrel. Udine viszont 118 kilométerre fekszik a mestrei reptértől. Ilyen nagy távolságot, se a miénkben, se az ukrán–lengyel pályázatban nem találtunk. (Az más kérdés, hogy míg a palermói repülőtérről akár Isztambulba vagy Oslóba is visz közvetlen járat, a debreceni reptér honlapján menetrend helyett csak egy kérdőív arról, hogy hová utazna legszívesebben a nyáron.)

Stadionok

Na, ebben a kategóriában sem mérjük össze a pályázókat. A stadionépítésre mind az öt érintett ország állami garanciát adott, tehát a stadionokat a győztes (nagy valószínűséggel) meg is építi. Amúgy a stadionépítésnél nem a méret számít, Ausztria és Svájc például jórészt harmincezres stadionokat épített a 2008-as Európa-bajnokságra (ennyi a minimális férőhely).

Ötcsillagos szállodák

A pályázati kiírás szerint minden rendező városban vagy annak vonzáskörzetében, lennie kell legalább egy ötcsilagos szállodának. Itt a legkönnyebb elcsúszni. Az állam nem adhat garanciát arra, hogy lesz olyan befektető, aki luxusszállodát akar építeni egy csendes kis városban, szállodát pláne nem építhet. Az UEFA éppen ezért igyekszik minden lehetséges, a sporthoz nem kapcsolódó adatot begyűjteni, hogy meggyőződjön: nem irreálisak-e a szállodai kapacitásra vonatkozó pályázati ígéretek.

Magyarországon tizennyolc ötcsilagos szálloda van, ebből tizenhárom Budapesten. A vidékieket felhasználták ugyan a pályázatban, ezek közül csak Röjtökmuzsaly és Göd esik a pályázatban megengedett 75 kilométeres távolságra a rendező várostól. (Röjtökmuzsaly Győrtől 65 kilométerre, Göd Budapesttől 35 kilométerre van.) Létszámbővítés esetén Zalaegerszeg ideális helyszín lehetne, mivel az ötcsillagos szállóval rendelkező Hévíztől mindössze 35 kilométer választja el. A szintén „ötcsillagos” Parádsasvár és Bükfürdő a rendező városoktól túl mesze fekszik. Tizenhat csapatos Eb-t számítva tehát jelenleg Debrecen közelében nincs ötcsillagos szálló, de egyéb szálláshelyek tekintetében még rosszabb a helyzet. A kevés szállás és a meglévők minősége volt a fő akadálya, hogy két korábbi Eb-pályázatunk nem nyert. A négy horvát város közül Eszék közelében nincs ötcsillagos szálló.

Ukrajna és Lengyelország nálunk rosszabbul áll. Wroczlaw, Poznan és Lvov környékén nincs ötcsilagos szálló, nem beszélve a többi szálláshelyről. Olaszország kiemelkedik a mezőnyből, nemcsak a városok 75 kilométeres vonzáskörzetében, hanem magukban a városokban is van ötcsillagos hotel.

Végeredmény

Nálunk a papírformának megfelelően az olasz pályázat nyert, mi holtversenyben a második helyen végeztünk. Igaz, a foci attól szép, hogy a labda gömbölyű, a mészcsík fehér, és a törpe is legyőzheti az óriást. Emlékeznek, ugye, a legutóbbi máltai–magyarra? Persze, ha az UEFA vb nem akarja azt, hogy az olaszok nyerjenek, akkor nincs kevesebb esélyünk, mint az ukrán-lengyel pályázóknak.