Korunk pestise az ezerfejű cézár

A huligántörvény erős szankciókat alkalmaz, az új szabályozás azonban nem csak a kriminalizálásról szól.

Borbély Zoltán, a Magyar Labdarúgó Szövetség Jogi- és Sajtóirodájának vezetője szerint a korábbi jogszabályok is jól működtek, de nem voltak teljeskörűek: “Minden olyan lépés, ami a rend megteremtéséért történik, indokolt. A törvényi fellépés néhány esetben, mint a szurkolói anonimitás felszámolása, elengedhetetlenné vált, ezekkel már valamit tenni kellett." Borbély úgy tudja, a salátatörvény egy korábbi változatában még szigorúbb szabályozás szerepelt, de ez felpuhult. Leszögezte, ugyan a klubok érdeke, hogy rend legyen, de nem az MLSZ-en, hanem a kormányzati szándékon múlt az új szabályozás.

Ha nincs huliganizmus, lesz néző?

A törvény sporthuliganizmusról beszél, de a jelenség Magyarországon szinte csak a futball kapcsolatban fordul elő. Az új szabályozás koncepciója szerint a nézőtéri erőszak felszámlásával újra megtelnek a lelátók, a meccsnézés közös családi szórakozás lehet.

Az ultracsoportok viszont egybehangzóan állítják, hogy felfújt problémáról van szó: évente egy-két balhés meccsen van nagyobb rendbontás, de egyébként a törés-zúzás nem jellemző. Borbély egy véleményen van a szurkolói csoportokkal, az utóbbi időben kevesebb volt a rendbontás, a súlyosságuk is csökkent, de balhéból egy is sok.

A Szurkolói Iroda szerint egyértelműen a játék minősége az, ami meghatározza, van-e érdeklődés a meccsek iránt. “Úgy érezzük, ezt a törvényt összeollózták Európa több országából (Anglia, Hollandia, Németország), ám a magyar infrastrukturális környezetet, a labdarúgás alacsony színvonalát elfelejtették. Manapság nem azért nem járnak ki a családok tömegével a mérkőzésekre, mert félnek a huligánoktól, hanem silány focit, pusztuló pályákat, húgylében megközelíthető wc-ket, ellenséges rendőröket és nem éppen segítőkész biztonságiakat találnak csak a stadionokban, csarnokokban” - állítja Őri Márk, a Szurkolói Iroda és a Videoton Red Blue Devils ultráinak vezetője.  

A törvényt szövegezők indoklásukban állítják, a huliganizmus rontja a játékot. “Sajnos a szurkolók azok, akikkel mindent meg lehet tenni, miattunk nem szokta felemelni a szavát a politika, a média általában csak a balhét akarja bemutatni, és elterjedt az a kép, hogy a fanatikus szurkolók állatok, akikkel csak az erő hangján lehet kommunikálni” - jellemezte a közállapotokat Őri.

Az SZI egy magyarázatot talált arra, hogy miért kellett az új törvény: "Az eddigi törvények is lehetőséget adtak, hogy fellépjenek a rendbontók ellen. Az új jogszabályt vélhetően az indokolta, hogy a szabálysértési hatóságok és bíróságok ugyan eddig ismeghozták a szigorú büntetéseket, de nem szolgáltattak adatot. Az új törvénnyel azonban elhárulhatott ez az akadály, és egy központi nyilvántartás jöhet létre" - mondta Mézesné Bán Zsuzsa, az SZI irodavezetője.

Az új szabályozás valóban egy sportrendészeti nyilvántartás létrehozását ígéri, ahol a sporteseményről kitiltott vagy vétséget elkövetett személyek adatait tárolják. Ezt az adatbázist csak akkor lehet felépíteni, ha a szervezők hozzájutnak a szurkolók adataihoz, ezért a fokozott és kiemelt kockázatú sporteseményeken csak névre szóló jeggyel vagy bérlettel, esetleg klubkártyával lehet majd részt venni. (A Fradinál már bevezetett szurkolói kártya kötelezővé tételétől elállt a jogalkotó.)

Egyeztettek is, meg nem is

A törvény előkészítője és az MLSZ is széleskörű egyeztetést ígért, volt esély arra is, hogy a problémát a másik, a szurkolói oldalról is megközelítsék. A drukkerszervezetek képviselőit tömörítő Szurkolói Irodát maga az MLSZ gründolta, úgy tűnt, a szurkolók által sokszor hiányolt párbeszéd végre könnyebben megvalósulhat.  

Némely dologban ez már működött is, a SZI ajánlásait a tévéközvetítések kapcsán az MLSZ figyelembe vette, a szövetség és a szurkolók kapcsolata javult. "Mi partnernak tekintjük a szurkolókat, mármint az igazi szurkolókat. Nem a büntetés pártján állunk, a klubokkal szemben is méltányosan járunk el, nem szabunk ki indokolatlanul nagy büntetéseket" - állítja Borbély.

A huligántörvény kapcsán az SZI-t azonban nem vonták be az egyeztetésbe, akik úgy érzik, az MLSZ könnyen kifarolhatott azzal, hogy az észrevételeik ugyan jogosak, de a módosítások a kormányzaton múlnak.

Az SZI szerint az MLSZ jó közvetítő lehetett volna, hiszen az elnökségi tag Bánki Erik a parlament sport és turizmus bizottságának elnöke is. Ha akarta volna, eljutnak hozzá a szurkolói vélemények. Őriék őt külön levélben is megkeresték, amelyben részletesen kielemezték a hatályos jogszabályokat és véleményezték a tervezett változásokat, de nem kaptak visszajelzést. “Személyes konzultációt is kezdeményeztünk, hisz Kontrát Károly államtitkártól azt hallottuk, hogy széleskörű konzultáció előzte meg a törvény tervezetét, csak ebből a szurkolókat, valamint a sportklubokat hagyták ki” - mondta Őri.

Az SZI azért is maradhatott ki az egyeztetésből, mert hivatalosan csak június 2-án alakultak, míg a törvény véleményezése már április-májusban megtörténhetett. Igaz, a szurkolói csoportok azért már nem lehettek ismeretlenek az MLSZ vezetésének, korábban is keresték a kapcsolatot a szövetséggel.  

Az MLSZ biztonsági bizottságának elnökével, Samu Istvánnal az SZI-nek kifejezetten jó a viszonya, vele folyamatosan konzultálnak. Samu úgy tájékoztatta őket, hogy a szurkolói vélemények - ha a törvényben nem is, de - a végrehajtási utasításban nagyobb teret kapnak. Mézesné szerint is akkor lehet majd igazán tisztán látni, ha a törvényhez kijön a végrehajtási utasítás és a kormányrendelet is.

Mit kifogásolnak a szurkolók?

Az új törvény különösen erősen szankcionálja, ha valaki a sportrendezvényen nézőktől elzárt területére belép vagy bedob valamit, így ha csak valaki véletlenül is egy másik szektorba téved, vagy mondjuk behajít a pályára egy szotyiszacskót, máris 50 ezer forintos bírságot fizethet, de akár kétéves szabadságvesztést is kiszabhatnak rá. A visszaesők három évre is számíthatnak.

A törvény kitágítja annak a körét is, hogy hol lehet valakit sporthuliganizmus miatt büntetni. Az új szabályozás szerint a sporteseményre való oda- és visszautazás alatt is alkalmazható a büntetés. Ez nyilvánvalóan a meccsre utazó, a buszokat és vonatokat rongáló huligánokat kívánja megfékezni, de vitás esetekre lehet számítani. A rendőrségnek kell majd bizonyítania, hogy a jogsértés valóban összefüggött-e a mérkőzéssel. A szurkolók ebből szempontból nem derűlátók, a 2006-os őszi zavargások kapcsán például számtalan rendőri tanúvallomás dőlt meg utólag.

Mézesné szerint az is gondot jelenthet, hogy a rendezői szerveknek hatósági jogköröket adnak, amelyet nem biztosít a vagyonőrök jogállását meghatározó törvény, ugyanakkor az nem látszik a törvényből, hogy milyen szakmai képesítéssel járhat el valaki. Úgy véli, a tömeg kezeléséhez nem elég, ha valakinek vagyonőri igazolványa van. A szabályozás alapján a rendezőnek személyazonosság ellenőrzésére és visszatartásra is joga lehet.

2012. július 1-től minden kiemelt kockázatú NB I.-es labdarúgó-mérkőzésen kötelező lesz a beléptetőrendszer használata. Egyelőre nem lehet tudni, mi számít majd kiemelt kockázatúnak, de az SZI szerint csak akkor van értelme beléptetőrendszereket alkalmazni, ha azt minden klub egyöntetűen megteszi. A beléptetésnél a rendezők a be nem vihető tárgyakat elszedik és dokumentálják, így a belépés is órákig tarthat majd.

A törvény egyik sokat vitatott pontja, hogy mikor és hogyan kell a rendezőnek bevonnia a rendőrséget is az esemény biztosításába. Normál biztonsági kockázatnál ez opcionális, de a rendőri közreműködésért fizetni kell. Fokozott biztonságú kockázatnál a szervező nem mérlegelhet, kötelező a rendőri biztosítás, de térítést itt is fizetni kell. A kiemelt kockázat ebből a szempontból gazdaságosabb, a rendőrök ingyen, közfeladatként végzik a biztosítást.