Álmos
1 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Már nem múlhat a pénzen a magyar futball fejlődése

fegrhtjzuk
2020.02.06. 12:18
Miért hajlamosabb megsérülni a külföldre szerződő tehetséges magyar futballista, mint a riválisai? Minek mutogatják a horvát gyerekeknek, hogy a példaképeik mennyit futottak, ütköztek egy meccsen? Miért nem lehet már a pénzhiányra fogni, hogy a magyar futball nem fejlődik elég gyorsan? Többek között ezekről is beszélgettünk a horvát futballt kielemző Zalai Dáviddal, aki több angol sztárklub munkájába betekinthetett, és aki szerint a magyar futball a lehetőség éveit éli.

Amikor öt éve a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) széleskörűen elemezte és vizsgálta a különböző országok utánpótlás-stratégiáit, Zalai Dávid volt az egyik szakember, aki tanulmányokat és elemzéseket készített. 

Zalai Dávid 

Jelenleg az MTK Budapest alkalmazásában áll, a sporttudományok doktora és a teljesítménydiagnosztika szakembere, ezenfelül egyetemi szintű sportmenedzsment és UEFA labdarúgó-menedzsment képesítésekkel is rendelkezik. Amerikában, Dániában pedig előadásokat tartott. Doktori disszertációját is a 21. századi labdarúgás egyik területéről írta: A motoros képességek több szempontú vizsgálata utánpótláskorú labdarúgók nyomon követéséhez.

A horvát futballt is töviről hegyire analizálta, miután a helyi szövetség nem csinált titkot abból, hogyan jutottak el a világbajnoki döntőig 2018-ban, és miért szerepelnek a játékosaik az európai topklubokban. A programjuk a 9 éves korosztálytól a 19 évesekig felölelte, hogyan léptek előre a játékosok, és hogyan maximalizálták a futballisták tehetségét. 

a horvátoknál kimondták, fontos a hazai bajnokság, de sokkal fontosabb, hogy a topligáknak neveljenek futballistákat, a horvát bajnokságban kapott 90 perces meccsterheléssel ugyanis nem sokra jutnak.

Egységesen arra jutottak, csak a külföld lehet az üdvözítő megoldás, mert a topligás csapatok pénzéből élnek, és ha valaki rosszul dolgozik, az a saját jövőjét fenyegeti. A gyerekeknek pedig bemutatják a példaképeik adatait, hogy egy-egy nagyobb meccsen mennyit futott, mennyit ütközött, párharcait milyen arányban nyerte meg az adott játékos. Ezzel az a cél, hogy beleneveljék a gyerekeket a nyomás alatti helyes döntéshozatalba és a megfelelő döntésekbe.

Zalai úgy gondolja, hogy a labdarúgás elmúlt közel két évtizedének talán legnagyobb változása a sporttudomány egyre erősödő jelenléte. Az adatalapú döntéseknek egyre nagyobb a jelentőségük a játékosok átigazolásakor, illetve a klubmenedzsmenti folyamatokban is. De mekkora lehetőség előtt áll a hazai futball, ha a fejlődési lehetőségeket nézzük?

Zalai egyetért azzal, hogy kivételes, talán soha vissza nem térő évtizedet kapott a magyar futball, és hogy a magyar labdarúgás ma a lehetőség napjait éli. „Magyarországon az infrastrukturális feltételrendszerek lassan mindenhol nemzetközi szinten vannak, így a következő lépés ezeknek a maximális és megalapozott kihasználása.

A magyar labdarúgás további fejlődése már nem pénzkérdés”

– foglalta össze. 

A kormány által biztosított lehetőségeken keresztül az infrastruktúra és a feltételrendszerek javultak ugyan, de közben a minőségi bajnokságokba exportált játékosok száma drasztikusan csökkent. 

Az európai topligákban és azok másodosztályaiban szereplő magyar játékosok száma jóval kevesebb, mint volt 10-15 évvel ezelőtt. 

Zalai szerint ezt a jövőben érdemes elemezni és megkeresni az okait. „Az U17-es brazíliai utánpótlás-világbajnokság, ahol Preisinger Sándor vezette a magyar csapatot, pontosan megmutatta: végül azok az országok lesznek sikeresek (Brazília, Mexikó, Franciaország és Hollandia végeztek az első négyben), ahol a labdarúgó szaktudás sporttudományi együttműködéssel és megalapozott felkészüléssel párosul egész évben, nemcsak a vb előtt. Ahol a tudományos alapok és a tudományos felkészítés hiányzik, ott fokozott a veszély a folyamatos lemaradásra. Az az egyén, így értelemszerűen majd az a válogatott és csapat lesz hosszú távon sikeres, amely a futball mérhető részében előrébb tart, és folyamatosan fejleszt.

Sebességben, gyorsulásban, az izmok fejlesztésében, labdabiztonságban, és még számos egyéb területen. Csapatszinten sok mindent lehet kompenzálni, de a csapat az egyének összessége, így annak minősége az egyének kvalitásainak függvénye

– mondta. 

Már nem a Cooper-tesztes állóképesség a cél, hanem az állóképesség agilitással, fordulékonysággal, gyorsasággal, gyorsulási és lassulási képességekkel.

Heti két-három alkalommal meccset kell játszani, ami következetes és sporttudományilag meglapozott utánpótlásképzés nélkül elképzelhetetlen.

Ahol nem félnek berakni a 16-18 éveseket a kezdőbe

Zalai 2015-ben az MLSZ támogatásának köszönhetően több hónapon keresztül betekintést nyert az angol utánpótlásképzésbe. Olyan klubok napi szintű működésénél volt jelen, mint a Manchester City, a Liverpool, az Arsenal, a Tottenham Hotspur, az Everton, a West Ham United vagy éppen a Leicester City.

Anglia figyelemre méltó javulása – hat korosztályos tornán játszottak döntőket – mögött szisztematikus munka húzódik. Már 2011-ben bevezették azt a központi koncepciót (a Double Passszal együttműködve), amit aztán következetesen végre is hajtottak.

Az angolok tudták, hogy a célok megfogalmazása mellett meg kell határozni az oda vezető utat is, majd végig is kell rajta menni.

Az angol akadémiai labdarúgás tehetségfejlesztési rendszerét az Elite Player Performance Plan (EPPP) nevű koncepció fejlesztette rendszerszintűvé. 

És mindez hogyan jelenik meg a gyakorlatban? A legutóbbi Liverpool–Everton FA-kupa-mérkőzésen például a hazai csapatban kezdőként kapott szerepet a 2003-as születésű Harvey Elliott, míg a győztes gól szerzője a 2001-es születésű Curtis Jones volt. Tehát a legutóbbi Bajnokok Ligája-győztes csapat edzője, Jürgen Klopp alkalmasnak vélte őket 16 és 18 évesen, hogy a városi rivális Everton ellen kezdőként lépjenek pályára. Az EPPP program nélkül és a megalapozott és széles körű utánpótlás-fejlesztés nélkül ez elképzelhetetlen lenne.

Az egész angol utánpótlásrendszer egy központi adatbázisra épül, vagyis valamennyi játékosról nyilvántartással rendelkeznek, az előre meghatározott szempontok (sebesség, gyorsaság, erő, növekedési és érési folyamatok) szerint. Mivel mindent mérnek, az adatbázis folyamatos bővül, így nemcsak a visszamenőleges elemzés, de a folyamatok várható alakulása is megjósolható, kalkulálható. A játékosok, az edzők, az akadémia vezetés ismeri, elemzi, nyomon követi, értelmezi, majd a fejlesztési folyamatba integrálja az adatokat. 

Zalai szerint a magyar labdarúgás további előrelépésének egyik, ha nem a legfontosabb kulcs-teljesítményindikátora (KPI), hogy Magyarországon is bevezessenek egy központi adatbázist.

„Azt láttam, hogy profiladatok alapján választják ki a posztokra megfelelő játékosokat, mivel ma már egy adott posztra számos nemzetközileg is igazolt paraméter alapján lehet és kell készülni. Mérhető és elemezhető minden egyes pozícióban a fizikai paraméterek mellett a passzok, a beadások, a lövések, szerelések mutatója. Sajnos az az érzésem, hogy ebben a számolható és könnyen elemezhető szegmensben is előnyt adunk más nemzeteknek, és sajnos hátrányba hozzuk magunkat” – mondta. 

Mi a helyzet itthon? 

A hazai szövetség (MLSZ) 2013-ban többek között Dárdai Pálon keresztül eljutott a belga Double Passhoz, amely rövid időn belül nemcsak talpra állította a belga, a német és az angol utánpótlásképzést is, hanem együttműködésével kiemelkedően eredményessé fejlesztette.

Hasonlóan szignifikáns előrelépés nálunk eddig sajnos nem érzékelhető, holott 2013-2019 között a DP szakemberi többször is itt voltak, gyűjtötték az adatokat, ajánlásokat fogalmaztak meg.

Hogy végül ezen megfogalmazott és leírt ajánlások miképpen érvényesülnek, az sajnos továbbra is kérdéses. Ilyen például az egyéni képzés és nyomonkövetés hiánya, ami megint csak egy olyan terület, ami jelentős lépéshátrányt okozhat érzékeny korban, még jóval a felnőtté válás előtt.

Az angol Southamptonnál például már évekkel ezelőtt észrevették, hogy a 14 és 17 éves kor közötti játékosokat adott esetben célszerű két csoportra osztani. Az egyikben a jól fejlődők kapnak helyet, a másikban azok, akik kissé elmaradtak, lemaradtak a fejlődésben. Fontos időszakról van szó, egy lassabban fejlődő játékosról felesleges lemondani, mert később az érésével együtt előzheti majd az addig gyorsabban fejlődőket. 

Zalai szerint a Double Pass-jelentés megmutatta, hogy a magyar utánpótlás-képzés több helyen és területen lépett előre, de a további fejlődés és a nemzetközi szinthez való felzárkózás kulcsa a jelentésekben azonosított gyengeségek fejlesztése. Továbbá az is, hogy nyitottak legyünk más országok fejlesztési irányaira, erősségeire, hatékonyan működő módszereire. 

Miért sérül meg a külföldre szerződő magyar játékos? 

A szakember szerint nem véletlen, hogy ha van egy tehetséges játékos, aki külföldre szerződik, sokkal hajlamosabb a sérülésre, mint riválisai. Ennek oka lehet többek között az is, hogy a törzsizomzat nincs kellőképpen megerősítve, az pedig kihatással van a teljes fizikai teljesítményére.

„A fizikai teljesítmény fejlesztése során mért adatok kielemzése egy adatmátrixhoz hasonlítható, ahol szinte minden összefügg mindennel. Ha egy képességet fejlesztek, az másra is kihatással van. Ha egy képességben elmaradok a kívánt eredménytől, az hosszú távon más területeken is érzékelteti hatását.”

Ma már nemcsak korosztály-specifikus, hanem pozíció-specifikus szempontrendszereken keresztül is fejleszteni kell. Világosan le kell írni és meghatározni a nemzetközi referencia értékeknek megfelelően posztokra lebontva,

mi várható el egy meccsen egy belső védőtől, egy szélsőtől vagy egy csatártól. Külföldön ezeket pozícióspecifikus kulcs-teljesítményindikátornak nevezik.

És hogy máshol milyen korán felismerték, hogy érdemes lejegyezni a fontos adatokat: novemberben a Marca nyilvánosságra hozta a 14 éves Xavi adatlapját 1994-ből. A Barcelona már 25 évvel ezelőtt aprólékosan elemezte a 14 éves játékosait.

A magyar futballnak is össze kellene fognia 

„Az akadémia rendszer hatékonyságának egyik legfontosabb szegmense a felnőtt csapattal való széles körű együttműködés kialakítása és fenntartása, valamint egy hosszú távon sikeres klubmodell kialakítása megköveteli a folyamatos felügyeletet és fejlesztést” – mondta Zalai. 

Egy ilyen rendszerre jó példa, hogy a brazil Flamengo általában csomagban hozza Európába a játékosait. Olykor ötven játékost találnak arra alkalmasnak egy évfolyamból, hogy azokat a klubok figyelmébe ajánlják. Elég két olyan évjárat, amelyiket nem annyi pénzért értékesítenek, amennyit előre beterveztek, és máris borul a költségvetés.

A horvátoknál az akadémiák szoros kapcsolatban vannak egymással, és keresik a szakmai fórumok lehetőségét, ha valaki újításokat akar megfogalmazni, ezeken megteheti.

Nagyon örülnék és szívesen tennék is érte, hogy kialakuljon egy olyan szakmai platform, ahol a magyar labdarúgásban dolgozó szakemberek folyamatosan találkoznak és meghallgatják egymást.

Ki kell alakítani egyfajta tudástranszfert. A kormány biztosította a feltételeket a nemzetközi szintű munkához. Célzottan kell területekkel foglalkozni, és a folyamatok hatékonyságát objektíven mérni kell, majd elemezni.

A lehetőség évtizede a felelősség évtizede is egyben

– összegzett. 

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)