55 éve nem látott dominancia felé menetel az FTC

Hat meccs, hat győzelem, 18–1-es gólkülönbség, és gyakorlatilag a zöld-fehérek B-csapata is kinőtte már a honi ligát, így nem az a kérdés, hogy meglesz-e sorozatban az ötödik arany, hanem, hogy lesz-e egyáltalán vereség. Ennek kapcsán most kicsit a múltba révedünk, megnéztük, mikor volt legutóbb ennyire simának tűnő „versenyfutás” a magyar élvonalban.

A hőskor – a 20 meccs alatti idények

Kell húzni egy választóvonalat azért a magyar bajnokság történetében, ugyanis nehéz lenne összehasonlítani azokat az időket, amikor még 5–8 csapat indult a ligában, és csak 8–14 mérkőzést játszottak le a csapatok, a 30–33 összecsapásos szezonokkal.

Kapásból ott volt például az első, 1901-es kiírás, amikor a többek között az első olimpiai bajnokunkkal, Hajós Alfréddal felálló BTC úgy lett bajnok, hogy az öt budapesti gárdából a MAFC időközben vissza is lépett, és papíron 8 meccsből 8 győzelmet aratott, valójában csak hétszer kellett pályára lépnie az aranyéremért.

A következő idény is öt budapesti csapattal indult, és ugyancsak négy befejezővel zárult, ekkor „csak” hét győzelem és egy döntetlen jött össze a BTC-nek – na meg a címvédés.

A harmadik kiírásban már nyolc klub közül ért csúcsra a Ferencváros (10 győzelem, 1 döntetlen, 3 vereség), aztán kilencre nőtt a létszám, az 1910–1911-es idényben már tíz gárda viaskodott.

A 16 meccses bajnokságokban az MTK (12 győzelem, 4 döntetlen) veretlen aranya és a Fradi egy évvel későbbi első helye (14 siker, 2 vereség) volt a legkiemelkedőbb ponttermés, 28-28-cal (ekkor még két pont járt egy győzelemért), a 18 fellépéses időszakban a zöld-fehérek 16–0–2-es (32) és 16–1–1-es (33) eredménysora, valamint a kék-fehérek 15–3–0-ja (33) számított a top háromnak.

évad	bajnok	m	gy	d	v	szg	kg	p	p%	gy%
1901	BTC	8	8	0	0	37	5	16	100,00%	100,00%
1902	BTC	8	7	1	0	31	4	15	93,75%	87,50%
1907–1908	MTK	16	12	4	0	45	15	28	87,50%	75,00%
1908–1909	FTC	16	14	0	2	69	21	28	87,50%	87,50%
1909–1910	FTC	16	13	1	2	52	17	27	84,38%	81,25%
1910–1911	FTC	18	16	0	2	77	19	32	88,89%	88,89%
1912–1913	FTC	18	16	1	1	77	13	33	91,67%	88,89%
1913–1914	MTK	18	15	3	0	56	12	33	91,67%	83,33%

90 éve volt a legutóbbi hibátlan idény

Először az 1916–1917-es kiírásban indult el tucatnyi együttes, akkor azonban a mostani szisztémával szemben csak két kört játszottak egymás ellen a felek, így nem a mai 33 meccses idénnyel kellett számolni, hanem 22-vel.

Ezt imponáló teljesítménnyel nyerte meg az MTK, 21 győzelem mellett csupán az ezüstérmes Törekvés elleni 4:2-es zakó rontotta az összképet (42 pont), összesen 113 gólt szerzett, és csak 16-ot kapott az együttes.

A következő évad hadibajnokságában is a Schlosser Imre (41 gól) és Schaffer Alfréd (46) kettős által húzott klub emelkedett ki, és még javítani is tudott, hiszen 21 siker mellett csupán egy iksz akadályozta meg a hibátlan mérleget (43 pont). Ezúttal is a Törekvés elleni idegenbeli találkozón múlt ez, 2:2 lett a végeredmény. Az együttes 147-szer volt eredményes az idényben, és csupán tíz alkalommal vették be a kapuját.

Az 1919–1920-as kiírás a béke bajnoksága volt, 15 gárdával és 28 fordulóval, az MTK masszív fölényével (26–1–1), de az új idényben már csak 13 induló volt (1. MTK 21–2–1), ezt követően pedig visszaállt 12 csapatos és 22 fordulós formátum.

Ebben a rendszerben 1924-ben az MTK 40 ponttal lett aranyérmes (19–2–1), az 1931–1932-es idényben pedig a Ferencváros a máig utolsó hibátlan évadot teljesítette: a zöld-fehérek mind a 22 meccsüket megnyerték, 105 szerzett és 18 kapott gól mellett, előbbiből Takács II József egymaga 42-t vállalt a 22 fellépésen.

évad	bajnok	m	gy	d	v	szg	kg	p	p%	gy%
1916–1917	MTK	22	21	0	1	113	16	42	95,45%	95,45%
1917–1918	MTK	22	21	1	0	147	10	43	97,73%	95,45%
1918–1919	MTK	22	18	3	1	116	20	39	88,64%	81,82%
1919–1920	MTK	28	26	1	1	113	17	53	94,64%	92,86%
1920–1921	MTK	24	21	2	1	82	9	44	91,67%	87,50%
1923–1924	MTK	22	19	2	1	50	11	40	90,91%	86,36%
1924–1925	MTK	22	18	2	2	65	16	38	86,36%	81,82%
1927–1928	FTC	22	19	1	2	77	23	39	88,64%	86,36%
1929–1930	Újpest	22	18	2	2	74	30	38	86,36%	81,82%
1931–1932	FTC	22	22	0	0	105	18	44	100,00%	100,00%
1933–1934	FTC	22	19	1	2	89	31	39	88,64%	86,36%

Majdnem hibátlan újpestiek

A következő szakaszt 1935-ben indíthatjuk, amikor 26 fordulóra emelték a menetrendet, az MTK rögvest be is gyűjtött 48 pontot (22–4–0), a Fradi (23–1–2) két évre rá 47-tel lett az első.

Az 1941–1942-es versenyfutásban már 16-an voltak érdekeltek, a 30 találkozós szisztéma első két éve pedig egyaránt Csepel-aranyat (48 és 45 pont) hozott, mielőtt a Nagyvárad (49) a csúcsra ért.

A következő érdekes újítás az volt, amikor az erőviszonyok rendezése végett 1945–1946-os idény előtt összevonták az első és a másodosztály 28 csapatát, keleti és nyugati részre osztották, az itt első ötben végző csapatok pedig mehettek a top 10-be az első helyért.

Az Újpest mind a 26 meccsét megnyerte az első szakaszban, de az aranyért folytatott csatározás során „csak” 14 győzelem, három döntetlen és egy vereség jött össze – meg persze ezzel együtt is a tükörsima elsőség.

Visszajött a 30 forduló, majd az 1947–1948-as idényben rekordot jelentő 32-t játszottak le – a Csepel pedig ezt a bővítést is arannyal ünnepelte: egy ponttal megelőzve a Vasast, kettővel a Fradit.

évad	bajnok	m	gy	d	v	szg	kg	p	p%	gy%
1935–1936	MTK	26	22	4	0	87	21	48	92,31%	84,62%
1937–1938	FTC	26	23	1	2	95	38	47	90,38%	88,46%
1940–1941	FTC	26	21	3	2	113	47	45	86,54%	80,77%
1948–1949	FTC	30	26	1	3	140	36	53	88,33%	86,67%

Naptári rendszerre át, majd vissza és újra át, aztán megint vissza

Az MLSZ 1950-ben áttért a naptári rendszerre, ezért rendeztek egy őszi félidényt, amelyet a Grosics Gyulával és Kocsis Sándorral megerősített Honvéd húzott be (13–1–1).

Ezzel párhuzamosan visszatért a 14 csapat és 26 forduló, amelyben a Honvéd 47-es termése (21–5–0) volt a legjobb, de az MTK Budapesti Bástya és Vörös Lobogó néven is eljutott 46-ig.

A következő fordulatot 1956 hozta, a forradalom miatt nem tudták befejezni az idényt, majd 1957-ben tavaszi bajnokságot rendeztek meg, ami után elsőként ért csúcsra a Vasas.

Az őszi–tavaszi rendszerre visszaállás is hozta magával a 14/26-os rendszert, és a rendkívül kiegyenlített idényeket: akadt olyan évad, amikor az első (Csepel 34) és a negyedik (Vasas 33) helyezettet egy pont választotta el egymástól!

Kiemelendő, hogy a Vasas 1966-ban veretlenül (17 győzelem, 9 döntetlen) lett ötödször aranyérmes, néhány 30 meccses idény után 1970-ben jött az utolsó variálás, az Újpest tavaszi elsősége óta minden idényt a most is ismert őszi-tavaszi szisztéma szerint bonyolítottak le az NB I-ben.

évad	bajnok	m	gy	d	v	szg	kg	p	p%	gy%
1950	Honvéd	15	13	1	1	67	16	27	90,00%	86,67%
1951	MTK	26	22	2	2	96	27	46	88,46%	84,62%
1952	Honvéd	26	21	5	0	88	21	47	90,38%	80,77%
1953	MTK	26	22	2	2	92	28	46	88,46%	84,62%
1955	Honvéd	26	20	5	1	99	47	45	86,54%	76,92%
1967	FTC	30	24	4	2	85	24	52	86,67%	80,00%

Viszlát gólarány, helló gólkülönbség

Szintén fontos újítás volt ebben az évben, hogy a gólarányt felváltotta a gólkülönbség, így azóta nem kettősponttal választjuk el az eredménynél a számokat, hanem hosszú kötőjellel, és nem a két szám hányadosa, hanem differenciája számít.

Az NB I-ben 16 csapat 30 fordulós viaskodása vált állandóvá, na meg az újpesti sikerek, a lila-fehérek egymásután hét aranyérmet szereztek (az utolsót speciel egy idény közbeni összeolvadás miatt 28 fordulót követően), ilyen szériához azóta sem volt fogható.

Az 1976–1977-es évaddal kezdve 18 csapatos rendszer jött, a Vasas rögvest 100 gólt szerezve lett első, hat idénnyel később jött vissza a 16 klubos élvonal, de a Győr ezzel együtt is megvédte címét.

Le a békés döntetlenekkel!

Nem véletlen, hogy a Honvéd 1955-ös elsőségét követően egyedül az 1967-es Fradi-aranyat tudtuk a kis listánkra feltenni (30 meccsen 52 pont jött össze), ugyanis leginkább azért nem jöttek a kiemelkedő pontszámok, mert sokszor a felek megelégedtek a békés iksszel.

Ezzel akart leszámolni az MLSZ, amikor 1988-ban bevezetett egy alternatív forgatókönyvet: a rendes játékidő döntetlen állása után tizenegyespárbajra került sor, a győztes kettő, a vesztes egy pontot kapott, míg a 90 perc alatt győztes gárda hármat.

A 16 sikerrel, 7 döntetlennel és 7 vereséggel záró Honvéd–Fradi-kettősből előbbi hat büntetőpárbajt húzott be, így 61 ponttal lett bajnok, utóbbi négyet, ezzel 59-ig jutva lett második, és még a 13-szor győztes, 11 döntetlenjéből nyolcat párbajban eldöntő MTK (58) is megelőzte a fehérváriakat.

A kétpontos rendszerben a Honvéd (+16) és a Fradi (+20) 39 ponttal végzett volna, az MTK 37-tel, a Videoton ugyancsak 39-cel zárt volna, de a legjobb gólkülönbséggel (+25). A következő idényben alkalmazott megoldásban pedig a fehérváriak 56-tal lettek volna elsők, a Honvéd és a Fradi 55-tel zárt volna, az MTK (50) pedig csupán az ötödik lett volna, mert még a Rába ETO (16 győzelem, 3+2 döntetlen) is befért volna elé 53 pontjával.

Az 1989–1990-es évad ugyancsak elképesztően szoros versenyfutást hozott, az Újpest (+24) egy góllal bizonyult jobbnak az ugyancsak 58 pontos MTK-nál (+23), a 3. helyért pedig a 48 pontos Fradi (+14) és Pécs (+14) között csak a több szerzett gól rangsorolt előbbi javára.

Az 1996–1997-es kiírásban 18 együttes viaskodott, ezzel pedig rég nem látott magas pontszázalékok jöttek, az MTK 85 majd 83 pontot szerzett, ami a megszerezhető mennyiség 83,3 és 81,4 százaléka volt, majd a Dunaferr 32 forduló alatt jutott 79-ig (82,3%).

Évente új rendszerek, majd vissza a 16 csapathoz – és a Loki-aranyakhoz

A 2000-es évek eleje az újabb kísérletezések időszaka volt, előbb kétcsoportos, 14 meccses alapszakaszt, majd 22 találkozós rájátszást próbáltak meg, majd a 16-ról 12 gárdára csökkentett mezőny a mainak megfelelően három kört játszott egymással, kiegészülve egy ötmeccses felső- és alsóházi rájátszással.

Erre jött egy kétkörös alapszakasz (22), kétkörös rájátszással (10), ez két kiírást is kihúzott, mielőtt érkezett a 16 csapatos oda-vissza vágós menetrend, ami ismét hosszú távra stabilizálta a mezőnyt.

Ennek leginkább Debrecenben örülhettek, hiszen a Loki a 2004–2005-ös és a 2013–2014-es idény között összesen hétszer is aranyérmes lett, a 2011–2012-es évadban eddig utolsó magyar csapatként veretlenül (22 győzelem, 8 döntetlen, 82,2%).

évad	bajnok	m	gy	d	v	szg	kg	p	p%	gy%	p/m
1996–1997	MTK	34	26	7	1	87	25	85	83,33%	76,47%	2,50
1998–1999	MTK	34	27	2	5	77	26	83	81,37%	79,41%	2,44
1999–2000	Dunaferr	32	24	7	1	79	23	79	82,29%	75,00%	2,47
2011–2012	DVSC	30	22	8	0	64	18	74	82,22%	73,33%	2,47

Ha 33, akkor Fradi!

A most ismert 12 csapatos NB I, három körrel a 2015–2016-os szezonra érkezett meg, és 12 év után a Fradi visszaülhetett a magyar trónra.

Amíg az előző rendszerben a Loki volt az úr, ebben egyértelműen a „zöldek”, ugyan 2017-ben a Honvéd, 2018-ban a Vidi lett aranyérmes, azóta mind a négyszer a rekordbajnok örülhetett, és a nagyon érik zsinórban az ötödik elsőség…

A 33 fordulós rendszerben csak a Ferencváros jutott el legalább 70 pontig, és ez meg is volt mind az öt arany során, a legjobb eredmény 78 volt (2020–2021), a legtöbb győzelem pedig 24 (2015–2016).

A Fradi legutóbbi 5 aranya	m	gy	d	v	szg	kg	p	p%	gy%	p/m
2015–2016	33	24	4	5	69	23	76	76,77%	72,73%	2,30
2018–2019	33	23	5	5	72	27	74	74,75%	69,70%	2,24
2019–2020	33	23	7	3	58	24	76	76,77%	69,70%	2,30
2020–2021	33	23	9	1	69	22	78	78,79%	69,70%	2,36
2021–2022	33	22	5	6	60	31	71	71,72%	66,67%	2,15

Ahogyan a dolgok állnak, és amennyire jó a keret mélysége a címvédőnél, igencsak meglepő lenne, ha nem jönne össze az első legalább 80-as idény…

Hogy a történelmi idénynek mekkora a realitása (pláne az Európa-liga-csoportkör jelentette többletterheléssel), arról a szerkesztőségünkön belül is megoszlanak a vélemények, de most önökön a sor, hogy megtippeljék, hogyan zár a Fradi!

	évad	bajnok	m	gy	d	v	szg	kg	p	p%	gy%
1.	1901	BTC	8	8	0	0	37	5	16	100,00%	100,00%
	1931–1932	FTC	22	22	0	0	105	18	44	100,00%	100,00%
3.	1917–1918	MTK	22	21	1	0	147	10	43	97,73%	95,45%
4.	1916–1917	MTK	22	21	0	1	113	16	42	95,45%	95,45%
5.	1919–1920	MTK	28	26	1	1	113	17	53	94,64%	92,86%
6.	1902	BTC	8	7	1	0	31	4	15	93,75%	87,50%
7.	1935–1936	MTK	26	22	4	0	87	21	48	92,31%	84,62%
8.	1912–1913	FTC	18	16	1	1	77	13	33	91,67%	88,89%
	1913–1914	MTK	18	15	3	0	56	12	33	91,67%	83,33%
	1920–1921	MTK	24	21	2	1	82	9	44	91,67%	87,50%
11.	1923–1924	MTK	22	19	2	1	50	11	40	90,91%	86,36%
12.	1937–1938	FTC	26	23	1	2	95	38	47	90,38%	88,46%
	1952	Honvéd	26	21	5	0	88	21	47	90,38%	80,77%
14.	1950	Honvéd	15	13	1	1	67	16	27	90,00%	86,67%
15.	1910–1911	FTC	18	16	0	2	77	19	32	88,89%	88,89%
16.	1918–1919	MTK	22	18	3	1	116	20	39	88,64%	81,82%
	1927–1928	FTC	22	19	1	2	77	23	39	88,64%	86,36%
	1933–1934	FTC	22	19	1	2	89	31	39	88,64%	86,36%
19.	1951	MTK	26	22	2	2	96	27	46	88,46%	84,62%
	1953	MTK	26	22	2	2	92	28	46	88,46%	84,62%
21.	1948–1949	FTC	30	26	1	3	140	36	53	88,33%	86,67%
22.	1907–1908	MTK	16	12	4	0	45	15	28	87,50%	75,00%
	1908–1909	FTC	16	14	0	2	69	21	28	87,50%	87,50%
24.	1967	FTC	30	24	4	2	85	24	52	86,67%	80,00%
25.	1940–1941	FTC	26	21	3	2	113	47	45	86,54%	80,77%
	1955	Honvéd	26	20	5	1	99	47	45	86,54%	76,92%

(Borítókép: Újpest FC–Ferencvárosi TC-mérkőzés 2022. szeptember 4-én. Fotó: Papajcsik Péter/Index)