Birkaterelgető farmergyerekből lett hős, egy egész nemzet ünnepli most

Birkaterelgető farmergyerekért csatáztak a nagyok – amikor a név nem kötelez

James Harrington Trafford 2002. október 10-én az Anglia északnyugati csücskében lévő Cockermouth-ban látta meg a napvilágot, és a szomszédos faluban, Greysouthenben nőtt fel. Bár a községgel kapcsolatban elsősorban a szénbányászatot emelik ki, Traffordék farmercsaládként keresték meg a betevőt.

A kis James a birkák terelgetését élvezte legjobban, és még traktort vezetni is megtanult, de hamar világossá vált, hogy az ő helye a futballpályán lesz – apja ebben még csak véletlenül sem próbálta gátolni –, igaz, az már nem volt ennyire egyértelmű, hogy azon belül hol.

A pályafutását a Cockermouth-ban kezdő, Chelsea-szurkoló fiatal a Carlisle United érintésével 12 évesen került az őt 9 éves (!) kora óta figyelő Manchester City akadémiájára. Immár kapusként, merthogy eleinte még a mezőnyben játszott...

Ez trend lehet arrafelé, hiszen a Manchester Unitedet 12 év után épp a napokban elhagyó spanyol David de Gea is (futsal!) mezőnyjátékosként kötött ki végül a kapuban, hogy aztán kifejezetten sikeres pályafutást építsen a lábbal így nem meglepő módon ügyes játékos. 

De ha már a „vörös ördögök” szóba kerültek, azért az minimum egy fekete pont a Unitednek, hogy ilyen névvel nem csábították el Jamest az Old Traffordra... No, azért jegyezzük meg, hogy nem amiatt, mert meg sem próbálták, ugyanis a City mellett a United és a Newcastle is viaskodott érte!

Mindig viccelődtem vele, hogy ilyen névvel az egyetlen csapat, ahová mehetne, az a Manchester United

– utalt édesapja a Manchester United stadionjára.

„Ugyanakkor, amikor a döntésre került sor, a City szenzációs volt. Hiába a világ egyik legnagyobb klubja, mégis olyan, mint egy család. Jamest és az egész családot elképesztő melegséggel fogadták, és ez egy olyan lehetőség a számára, ami nem jön mindennap. Egy greysoutheni farmer fia a Manchester Citynél köt ki... Hihetetlenül büszkék vagyunk rá” – tette hozzá.

„Amikor apám azt mondta, milyen csapatok figyelnek, nem hittem neki. Ez nem egy olyan dolog, amit minden nap hallhatsz. Miután aludtam egyet rá, átgondoltam a dolgokat. Nem vagyok ideges, alig várom a manchesteri kalandot. Az első csapat játékosai ugyanott vannak, ahol mi edzünk. Találkoztam Gaël Clichyvel és Vincent Kompanyval, és láttam Joe Hartot edzeni. Nagyon izgalmas!” – mondta az átigazolását követően a fiatal kapus.

Akinek a játékstílusa egyébiránt tökéletesen passzol a Manchester Citybe, nyilvánvalóan a képzése is arra irányult, hogy a gólvonalat elhagyva is aktív legyen, jól be tudjon szállni a passzjátékba és labdabirtoklásba, és ha arról van szó, hajszálpontos 60 méteres indítással találja meg társa stoplisát.

Meg persze az sem árt, ha egy kapus a védéshez ért. No, ezt már az első napokban is bizonyította, derül ki az U21-es Eb-finálé egyetlen találatát előkészítő, a City felnőttcsapatában már 38-szor pályára lépő Cole Palmer szavaiból.

Hűha, nagyon jó a srác, láthattad ezt már az akadémián is. Még edzés során is borzasztóan nehéz neki gólt lőni, egyszerűen csak nagyon örülök neki, hogy ezt most már mindenki más is láthatja. Tudja magáról, hogy milyen jó, de nem arrogáns. Egy kedves, normális srác, aki hisz magában. Amikor először megérkezett a csapathoz, mindenki azt nézte, hogy ki ez a gyerek. Aztán ahogyan az idő telt már úgy néztünk egymásra, hogy azt a mindenit... Szimplán a saját módján kezeli a dolgokat. Mindig is azt mondtam neki, még amikor egészen kicsik is voltunk, hogy világklasszis lesz belőle

– dicsérte társát az U21-es Eb-finálé másik hőse.

No de ne rohanjunk ennyire előre.

Élvonalbeli, sőt másodosztályú meccs nélkül 8,5 milliárdot?

Három héttel a 18. születésnapját követően egy bajnokin, a Sheffield United otthonában 1–0-ra megnyert mérkőzésen a felnőtt csapat kispadjára is leülhetett a Manchester Citynél (majd több BL- és Ligakupa-meccsen is volt tartalék), élvonalbeli bevetése viszont még nem volt, ahogyan anyaklubjában sem lépett még pályára tétmérkőzésen.

Az „égszínkékek” 2021-ben először a harmadosztályú Accrington Stanley-nek adták kölcsön, ez a fél év nem volt éppen egy fáklyásmenet: 11 összecsapáson 26-szor mattolták Traffordot, akinek csupán kétszer sikerült megőriznie a kapuját a góltól. De ekkor sem kételkedett önmagában.

Felnőtt karrierem kezdetétől fogva, amikor még az Accringtonnál játszottam, mondtam az embereknek, hogy az angol válogatottban fogok játszani. A körülöttem lévők hittek bennem, és továbbra is szentül hiszek ebben. A legmagasabb szinten szeretnék teljesíteni, a Bolton remek volt a számomra, én is jó voltam nekik. Ezt a formát hoztam magammal ide

– mondta a BBC-nek Grúziában, az U21-es Eb-n.

Az új évet már az ugyancsak League One-ban szereplő Bolton Wanderersnél kezdte meg, a patinás csapatnál pedig feljavultak az ő mutatói is. Rögvest négyszer lehúzta a rolót (ilyen jól még senki sem kezdett a klubnál!), 22 meccsen 20 gólt kapott, míg hétszer zárt kapott gól nélkül – emellett pedig két gólpasszt is kiosztott a társaknak.

Marasztalták is a csapatnál, mármint mindkettőnél, a City 2027 nyaráig szóló szerződést kötött vele, majd újra kölcsönadta az egész idényre a Boltonnak, és az első 45 forduló alatt bemutatott 22 nullázása (valamint összesen kapott 34 gólja) nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gárda a feljutásról döntő playoffba került – más kérdés, hogy ott aztán rögvest kikapott az elődöntőben a Barnsley-tól (1–1, 0–1).

Az ősszel volt egy szériája, amikor kilenc egymást követő hazai meccsen őrizte meg a hálóját a góltól, aligha kell mondani, hogy ez is rekord.

A harmad- és negyedosztályú csapatok számára kiírt EFL-trófeát a Plymouth Argyle elleni 4–0-s döntővel megnyerő Boltonnál Trafford megosztva lett az év legjobb fiatal játékosa.

Új edzője nem lenne ismeretlen a számára, hiszen a fentebb már említett korábbi City-legenda, Vincent Kompany vezeti a klubot, amely 19 millió fontot, átszámolva mintegy 8,5 milliárd forintot sem sajnálna az átigazolására – minthogy elviekben már meg is állapodtak a klubok egymással időközben.

Sokan azért felhúzták a szemöldöküket, hogy az élvonalbeli, sőt, másodosztályú múlttal sem bíró 20 éves kapusért – akinek a piaci értékét áprilisban még 2,5 millió euróra (kb 2,1 millió fontra) lőtte be a Transfermarkt, de a szerdai frissítésnél ennek már hatszorosát, 15 millió eurót (kb. 12,6 millió fontot) ért – hogyan kérhet el ennyit a Manchester City.

Rögvest hősként mutatkozott be

Amit mindenképpen fel kellett írni a neve mellé, hogy 2018-ban az U16-os és az U17-es angol válogatottban is bemutatkozott, a két korosztályban összesen kilenc (2+7) találkozón lépett pályára, majd az U18-asoknál és az U20-asoknál még hozzápakolt kilenc (4+5) meccset.

Érdemes vetni egy pillantást az első tétmeccsére. 2019. március 24-én a horvát U17-esek elleni Eb-selejtezőn a kiállított Louie Moulden helyét vette át a kapuban (Ben Knightnak kellett lemennie a mezőnyből a cseréhez), egyből kivédte Tomislav Duvnjak büntetőjét, és megőrizte kapuját egy órán át a góltól (0–0). Ennek az eredménynek köszönhetően az angolok végül Horvátországot, Svájcot és Dániát is megelőzték, így kijutottak a korosztályos Eb-re! Ott 1–1-et játszottak a franciákkal, majd 5–2-re kikaptak a hollandoktól, így a záráson hiába verték 3–1-re Svédországot, nem jutottak tovább. Trafford csupán egy meccsen jutott szóhoz, igen, a svédek elleni siker során...

Az U18-asoknál mind a négy meccsén nyert hazája, és először 2021. november 11-én, az angol–portugál U20-as elitligában tapasztalhatta meg, milyen érzés vesztesen elhagyni a pályát. A korosztályos csapatokban ez viszont már a 17. fellépése volt!

A 192 centire nyúlt kapus az U21-eseknél a selejtezőben a koszovóiak elleni 5–0-s siker során kapta meg a lehetőséget, majd a felkészülés során Németország (3–1), Franciaország (4–0), Horvátország (1–2) és az U22-es japán válogatott (0–2) ellen is játszott, igaz, utóbbi két találkozón előbb csak egy félidőt, illetve csupán egy percet töltött a pályán, így az Eb-t úgy várta, hogy amikor végig ő volt a kapuban, akkor az U21-esek még hibátlanok.

Aztán azok is maradtak!

Az U21-es Európa-bajnoki cím hőse volt

Merthogy Csehország, Izrael és Németország ellen a csoportkörben egyaránt 2–0-ra nyertek Anthony Gordonék, a záráson Harvey Elliottnak épp Trafford adta amúgy a gólpasszt is.

A kieséses szakaszban aztán Portugáliát nyögvenyelősen (1–0), az elődöntőben Izraelt ismét könnyen (3–0) fektették két vállra, majd jöhetett a drámai döntő Spanyolország ellen.

Az angolok az első félidő ráadásában Cole Palmer Curtis Joneson megpattanó szabadrúgásával előnybe kerültek, de a spanyolok nagyon nyomtak a második félidőben, és Abel Ruiz révén többször is nagyon közel voltak az egyenlítéshez. Aztán egy látszólag ártalmatlan szituációban videózás után büntetőhöz jutottak a spanyolok, Abel Ruiz pedig a 99. percben a labda mögé állhatott.

James Trafford azonban nemcsak a büntetőt, hanem az ismétlést is kivédte, a harmadik próbálkozás pedig fölé szállt: 

„Reggel mindenkinek mondtam, hogy büntetőt fogok védeni. Tudtam, hogy ki fogom védeni” – idézte a 20 éves kapust a BBC.

Az angol korosztályos válogatott tehát ismét felért a csúcsra, s tette mindezt hibátlan mérleggel, hat győzelemmel, 11 szerzett találattal, kapott gól nélkül. Trafford az U21-es pályafutása során a 11. mérkőzésén lépett pályára, ebből kilencedszer húzta le a rolót, és csak két gólt kapott (azokat is felkészülési találkozókon).

Az U21-es Eb aranyérme után pedig már azt lehet találgatni, ha továbbra is ilyen ütemben fejlődik, akkor ez a 19 millió fontos vételár később könnyen elképzelhető, hogy csupán aprópénznek fog tűnni...

(Borítókép: James Trafford, miután hárított egy büntetőt az UEFA U21 Euro 2023 döntőjében a Batumi Arénában 2023. július 08-án. Fotó: Alex Caparros / UEFA / UEFA / Getty Images)