Fizetés nélküli szabadságon védett a Klaksvík villanyszerelő csodakapusa

Hogy izgultam-e? Egy zabszemet sem lehetett volna bedugni a fenekembe – mondta pénteken telefonon Jonatan Johansson, a Ferencvárost a BL-selejtezők első körében 3–0-s összesítéssel kiejtő Kí Klaksvík kapusa. – Mellesleg mindig izgulok a meccsek előtt, ilyen szempontból a Ferencváros elleni két mérkőzés nem volt más, mint egy feröeri bajnoki. Persze a magyar bajnok más szint, mint a feröeri csapatok.

A 31 éves villanyszerelőt pénteken, már azok után hívtuk fel klaksvíki otthonában, ahol barátnőjével él, hogy a csapat csütörtök délután hazaérkezett a viszontagságon útról, amelynek kiindulópontja a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér volt, majd hosszas koppenhágai várakozás után sikerült felszállniuk a Tórshavnba tartó járatra.

„Egy-két órát szundítottam a gépen, fáradt voltam az idegeskedéstől, no meg az az igazság, hogy miután megittunk egy sört a szállodában, a Kecskeméti utcai Mercure Budapest Korona Szállóban, páran elmentünk a Piano Bárba (ez valószínűleg a Piros Pezsgő lehetett a Mechwart tér környékén), és ott egy kicsit kiengedtük a gőzt – mondta a kapus. – De már az öltözőben is nagy volt a boldogság, énekeltünk, táncoltunk, nem bírtunk magunkkal. Szerintem minden okunk megvolt az örömre, mert tényleg történelmi győzelmet arattunk.”

De vajon mikor gondoltak először arra, hogy meglehet a továbbjutás? Hiszen a Ferencvárosban benne volt, hogy elég egy gólt szerezni, és ha felpörög a csapat, akkor átszalad a félamatőr feröerieken.

„Először a hetvenedik perc táján mertem arra gondolni, hogy itt akár tovább is juthatunk – merengett Johansson. – Az látszott az ellenfél játékosain, hogy tudnak futballozni, de azt is észrevettem, hogy nincsenek formában, látszott, hogy még nem kezdődött el a magyar bajnokság.

Mi viszont a feröeri bajnokság kellős közepén járunk, tizenhatos nyerő szériában, ami megnövelte az önbizalmunkat.”

Johansson beszélt arról is, hogyan keveredett bele ebbe a Fradi elleni párharcba. Mert bizony a kapus 2021-ben egyszer már visszavonult...

„Vissza bizony. Egy hónappal ezelőtt hívott fel Magne Hoseth, a Klaksvík edzője, hogy kellene nekik egy második kapus, mert sok a sérült. Magnéval, aki norvég, a pályafutása vége felé együtt játszottam a Notodden csapatában, szóval ismertük egymást. Akkor éppen a norvég ötödik ligában, a Majorstuen csapatában futballoztam középhátvédként, gyorsan kivettem három hónap fizetés nélküli szabadságot a cégtől, ahol villanyszerelőként dolgozom, és átugrottam Oslóból Feröerre.”

Átugrott, és edzésbe állt. Mármint kapusedzésbe, kétéves kihagyás után. 

Nem volt gond, ahogy az edzője mondta neki, mintha csak két napot hagyott volna ki, nem két évet.

Na de a Ferencváros más szint, márpedig július 12-én a magyar bajnok volt az ellenfél.

Alig láttam az idegességtől, de sikerült kapott gól nélkül lehozni a meccset, sőt, még mi fejeltünk egy kapufát, közelebb álltunk a győzelemhez. Ettől függetlenül meg sem fordult a fejemben, hogy a Groupama Arénában mi fogunk győzni.

Mégis így történt, és aztán már következett az őrjöngés az öltözőben, a látogatás a Piano Bárban, majd a koppenhágai átszállás után a megérkezés Tórshavnba. Amiről kaptunk egy videót Jonatan barátunktól

„A fővárosi repülőtérről délután három körül érkeztünk meg Klaksvíkba. A légikikötőben senki sem várt, otthon, a városban viszont mind az ötezer ember kint volt az utcán. Remélem, a videón jól látszik, mekkora ovációban részesültünk, volt ott minden, tűzijáték, füstbomba, amit csak akarsz. De nem volt nagy dáridó, az edzőnk mondta, hogy már a svéd bajnok elleni második fordulós hazai meccsre kell készülnünk. Nem tudom, meddig jutunk, örülnék, ha meg kellene hosszabbítanom a fizetés nélküli szabadságomat!”

(Borítókép: Jonatan Johansson 2023. július 19-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)