Szexuális zaklatási botrány robbant ki az egyik válogatott szálláshelyén

A spanyolok hatodszor jutottak be az elődöntőbe, az első négy siker (1964-ben a magyar válogatott ellen hosszabbításban 2:1-re) után legutóbb az olaszok ellen tizenegyesekkel maradtak alul. A franciák is ötször elődöntőztek eddig, itt a kezdés volt gyengébb, az első háromból csak egyszer jutottak döntőbe (1984-ben), a legutóbbi kettőt viszont egyaránt megnyerték. Érdekesség, hogy az első két elődöntőt a portugálok ellen nyerték meg ráadásban, hogy aztán a 2016-os Eb-n házigazdaként kapjanak ki a németek legyőzése után a fináléban a portugáloktól.

Három éve megtört az angolok elődöntős átka

Fotó: Laurence Griffiths / Getty Images Hungary

Az angolok 1968-ban Jugoszláviától (0:1), 1996-ban az NSZK-tól (1–1, 5–6) kaptak ki, mielőtt legutóbb Dánia ellen már összejött a továbbjutás (2–1 – h. u.), a hollandok 1976-ban Csehszlovákiától (1–3 – h. u.), 1992-ben Dániától (2–2, 4–5), 2000-ben Olaszországtól (0–0, 1–3), 2004-ben pedig Portugáliától (1–2) kaptak ki, az egyetlen kivételt az 1988-as, NSZK elleni 2–1 jelenti, ami után a Szovjetuniót 2–0-ra verték meg Marco van Bastenék.

Persze a korábbi meccseknél lényegesen fontosabb a mostani forma. Ebből a szempontból alapvetően a spanyolok néznek ki sokkal jobban, ha csak azt nézzük, hogy elintézték a horvátokat (3–0), az olaszokat (1–0), B csapattal az albánokat (1–0), a kieséses szakaszban Georgiát (4–1), a negyeddöntőben pedig Németországot is (2–1).

A franciák eközben jócskán izzadnak, Ausztria (1–0) és Belgium (1–0) ellen egy-egy öngól döntött a javukra, a hollandok (0–0) és a portugálok (0–0 – 5–3) ellen gól nélküli döntetlenre végeztek, 89 lövésükből pedig csupán egy Mbappé-tizenegyesből lett gól – a lengyelek ellen ráadásul ez sem ért sikert (1–1).

Ha csak ezt nézzük, nem is kellene sokat gondolkodnunk az esélyeken, de a spanyolok védelméből Robin Le Normand sárga lapok, Dani Carvajal piros miatt esett ki, a középpályáról pedig Pedri sérülés miatt dőlt ki. Az eddig meccseket figyelve a 4–3–3-as felállásból így a jobbhátvéd, a jobb oldali belső védő és a jobb oldali középpályás esett ki, ami a csapatrészek közötti kommunikáció miatt sem túl szerencsés.

Bár összességében több a spanyol siker, a tétmeccseken jobbak a franciák, akik ezek közül hatot is megnyertek, míg az ibériaiak csak kétszer győztek.

A legutóbbi összecsapást már fentebb részleteztük, de az első még ennél is eggyel fontosabb volt, hiszen 40 évvel ezelőtt az 1984-es Európa-bajnokság döntőjében találkoztak a felek.

Akkor Michel Platiniék a csoportkörben Dániát (1–0), Belgiumot (5–0) és Jugoszláviát (3–2) is elintézték, az elődöntőben a spanyolokhoz hasonlóan egy sikerrel és két döntetlennel továbbjutó portugálokat verték hosszabbításban 3–2-re, mielőtt a fináléban 2–0-ra győztek. Platini kilenc gólt szerzett az öt meccsen, senki más nem jutott három fölé!

Zinédine Zidane aligha lopta be magát a spanyol szurkolók szívébe

Fotó: Graham Chadwick / Getty Images Hungary

Ezenkívül még háromszor csaptak össze a kieséses szakaszban: 2000-ben Zinédine Zidane góljára Gaizka Mendieta még felelt, Youri Djorkaeff találata viszont már elődöntőt ért a későbbi aranyérmes számára, a 2006-os világbajnokságon pedig David Villa büntetőjére feleltek hárommal a franciák a nyolcaddöntőben. Itt a finálé jelentette a végállomást, a 2000-es Eb-döntőért büntetőkkel vágtak vissza az olaszok.

Az egyetlen kivételt a 2012-es Eb jelenti, amikor a negyeddöntőben Xabi Alonso a 19. és a 91. percben is betalált a 2–0-s spanyol siker során, a 2008-as Eb és a 2010-es vb után pedig sorozatban a harmadik nagy tornáját is megnyerte a „vörös fúria”.

Már csak három meccs van hátra, és négy együttes talpon. De ki örülhet?

Luis de la Fuente spanyol szövetségi kapitány szerint a francia válogatott sztárját, Kylian Mbappét orrtörése és a kötelezően viselendő maszkja korlátozza teljesítményében, így csupán nyolcvan százalékot mutat magából a pályán.

A teljes cikket ide kattintva olvashatja el. 

A Copa Américán pont nélkül végző Paraguayt irányító Daniel Garnerót menesztette a helyi szövetség.

Luis de la Fuentének, a spanyol válogatott szövetségi kapitányának alaposan meg kell bontania az alapcsapatát, mivel a németek ellen hosszabbításban 2–1-re megnyert drámai negyeddöntőben megsérült Pedri, míg a védelemben Dani Carvajal és a francia születésű Robin Le Normand megkapta második sárga lapját, ezért mindketten automatikus eltiltásukat töltik majd.

A keret erejét jól jelzi, hogy olyan veterán klasszisok kerülnek így a kezdőcsapatba, mint a Real Madrid hatszoros Bajnokok Ligája-győztes csapatkapitánya, Nacho, vagy éppen a Sevillával négyszeres Európa-liga-bajnok Jesus Navas, aki a világ- és Európa-bajnok aranygeneráció utolsó megmaradt tagja a mostani csapatban. A Pedri helyét átvevő Dani Olmo pedig már a nyolc között bebizonyította rátermettségét, ugyanis becserélése után gólt lőtt és gólpasszt adott, azaz nyerőembernek bizonyult.

A várható kezdőcsapatok:

Spanyolország: Simon – Navas, Nacho, Laporte, Cucurella – Olmo, Rodri, Ruiz – Yamal, Morata, Williams

Franciaország: Maignan –Kounde, Saliba, Upamecano, Hernández – Kanté, Tchouaméni, Rabiot – Griezmann – Kolo Muani, Mbappé

A keddi, müncheni elődöntő kifejezetten érdekes lesz abból a szempontból, hogy a spanyolok gólerős futballja vagy a franciák biztonsági játéka ér majd finálét a németországi Európa-bajnokságon.

A két csapat teljesen eltérő hozzáállást és stílust képvisel, mert amíg a fiatal spanyol együttes kifejezetten támadószellemben és gólerősen futballozik, addig a tornára nagy esélyesként érkező, vb-ezüstérmes franciák elsősorban a vereség elkerülésére helyezik a hangsúlyt, így akciógólt még nem szereztek a kontinensviadalon.

Luis de la Fuente szövetségi kapitány együttese rendre már az ellenfél büntetőterületén megkezdi a letámadást, amikor pedig megszerzi a labdát, kifejezetten kreatív támadójátékkal – többek között a torna két felfedezettjének számító Nico Williamsnek és a mindössze 16 éves Lamine Yamalnak köszönhetően –sikerül veszélyt okoznia a rivális kapujánál. Ennek fényében az nem meglepő, hogy az eddigi öt találkozón 11-szer volt eredményes a spanyol csapat, viszont az, hogy csak két gólt kapott, azt mutatja, hogy védekezésben is hatékony ez a taktika.

Didier Deschamps csapatáról az a legbeszédesebb adat, hogy egyetlen akciógólt sem szerzett az öt mérkőzésén. Az kevésbé meglepő, hogy alig kapott gólt– csak a lengyel Robert Lewandowski volt eredményes büntetőből a Kékek ellen –, de hogy a világklasszisok sorával felálló válogatott csupán két öngólnak és egy 11-esnek köszönhetően talált be, az mindenképpen a torna egyik negatív szenzációja. A franciák játéka messze nem sziporkázó, de lehetőségeik így is bőséggel vannak, ugyanakkor a támadók kifejezetten ritkán találják el a kaput, átlagosan meccsenként mindössze négyszer.

(MTI)

A negyeddöntős összecsapásokat július 6–7. között rendezték, végül Anglia, Spanyolország, Franciaország és Hollandia jutott a legjobb négy közé – tekintsünk vissza, hogy kiket győztek le az előző fordulóban.

• Anglia–Svájc 1–1 (tizenegyesekkel 5–3)
• Spanyolország–Németország 2–1 (hosszabbítás után)
• Franciaország–Portugália 0–0 (tizenegyesekkel 5–3)
• Hollandia–Törökország 2–1