Hihetetlen, döbbenet: mindenkit megleptek a magyar kézisek az Eb-n

Nagy győzelmet aratott a magyar férfi kézilabda-válogatott Izland 24-18-as legyőzésével szerda este. Egy olyan csapatot sikerült megverni, amely szombaton még 31 gólt dobott az olimpiai és világbajnok dánoknak, de tegnap a magyarok ellen az utolsó tíz percben, ami a meccs legfontosabb szakasza, mindössze egyet. Azt is egy kipattanó labdából. 

A statisztikák is rámutatnak, miben alkotott kiemelkedőt a magyar csapat. Az izlandiak 43 kapura lövésből 18 gólt lőttek, míg a magyar csapat 40 kísérletből szerzett 24 gólt. A magyar oldalon 45 százalékos védési hatékonyság volt, az izlandiaknál 20 százalékos. A kapusok közti különbség általában eldönt egy meccset, most ez hatványozottan igaz volt. De messze nem csak ennyin múlott, mert a bravúrvédéseket bemutató Mikler Roland csak egy jól működő védelem mögött képes nagy teljesítményére, és amíg az izlandiak kezdtek elbizonytalanodni, a mieink egyre jobban felbátorodtak.

Az 1992-es olimpiáig kell visszalapozni, hogy egy ahhoz hasonló félidőt találjunk, mint amit Malmőben láttunk szerda este a magyar válogatottól: amikor nem egy gyengébb ellenfél ellen lépünk pályára, és komolyabb a tét. A hetedik helyért játszottunk, és hasonló fordítást mutattunk be. A félidőben még a románok 13-9-re vezettek, és a vége 23-17 lett a mieinknek. 28 év telt el hasonló bravúr nélkül, hogy egy jegyzett csapattal szemben fordítottunk. 

Ahhoz már csak nyolc évet kell visszamenni az időben, hogy olyan Európa-bajnokságot találjunk, amin a magyar válogatott veretlenül zárja a csoportját, akkor a világbajnok franciákat legyőzve jutottunk a legjobb 12 csapat közé. A torna végén a nyolcadik helyet sikerült elcsípni.

Mi a magyarázat a jó szereplésre?

A megfiatalított magyar válogatott úgy jutott a legjobb 12 közé, hogy a világbajnok dánokkal döntetlent játszott (24-24), míg Izlandot a második félidőben elsöpörte. Az elmúlt napokban aratott sikerek után arról beszélnek a játékosok, csoda történt, és ők sem tudják, hol lehet a vége ennek a menetelésnek, és akármilyen szakemberrel beszéltünk, a döbbenet, a hihetetlen kifejezések biztosan elhangoztak, mert senki sem gondolta, hogy ennyire jó lesz a 25 év átlagéletkorú csapat.

A hirtelen javulás okára biztosan sok magyarázat születik még, de most egyelőre csak annál a magyarázatnál tudunk maradni, hogy a kispadon egy újonc triumvirátus vezeti a válogatottat.

A Veszprémben tavalyelőtt beugró, néhány meccset kapó Gulyás István két edzői licenc nélküli szakemberrel, Chema Rodríguezzel és Nagy Lászlóval együtt egy csapásra elhitette a játékosokkal, hogy sokkal több mindenre képesek, mint amit hisznek. Ha létezne gyakorlati licenc, akkor ezt már most át lehetne nyújtani.

Óhatatlanul kínálja magát a futballpárhuzam: Dárdai Pál is licenc nélkül vezette 2014-ben a magyar válogatottat, és nem kapott ki tétmeccsen, amíg klubja, a Hertha hagyta, hogy a két szerepkört együtt töltse be.

Nyilván idővel be fog csúszni az első vereség, de már eddig is bőven túlteljesít a csapat. A szerdán remekül játszó Szita Zoltán azt mondta, a tisztelet és a hit megvan a játékosok felől a stáb felé. Nyilván a tekintély is, hiszen Nagy László a sportág legendája volt, és nem félt a nevét adni ehhez a csapathoz. Ráadásul neki és a Loiriet-ban még játszó Chemának is megvan a tekintélye a játékvezetők előtt is.

Három meccs után megállapítható, hogy a védelmünk sziklaszilárd, ezt támasztja alá, hogy három meccs után csak a szlovénok kaptak kevesebb gólt nálunk.

Ez a védelem nagyon jól mozog, nagyon jól össze vannak kapcsolva a játékosok, fegyelmezetten betartják az utasításokat, és rendszerben mozognak. Mit jelent ez gyakorlatban? A kézilabdában fél métereken múlik egy helyzet: ha egy védő éppen ott áll, ahonnan az átlövő emelkedni szokott, már nincs is helyzet, jön egy kényszerpassz, jöhet ismét a keresztmozgás. A magyar védelem ebben fejlődött nagyon sokat, már nemcsak statikusan tolódgatnak a hatoson, hanem megtelt élettel a mozgásuk. A magyar fal mindig is magas volt (az egész Eb-n a miénk az egyik legmagasabb védelem), de most van benne dinamika. Van benne megelőzési szándék, nem csak a reagálásé a főszerep. 

A szakmai stáb nem igazán panaszkodott arra, milyen kevés időt töltenek el együtt, pedig ez gyakran előkerülő klisé. Az előbb felhozott futballpéldához visszatérve: Dárdai is először a védekezést rakta össze, mert az mindennek az alapja. Herbert Gábor sokszor játszott Nagy László mellett a válogatottban, és azt mondta, egészen más mellette védekezni, mozogni. Amit a védekezésben Nagy megtanult a pályán, most igyekszik átadni a fiataloknak – eddig eredményesen. Chema az időkéréseknél szól a játékosokhoz; irányító volt, amit a pályán megtanult, azt próbálja továbbadni. Ő mindig tudta, hová kell cselezni, hogyan kell összezavarni az ellenfél védekezését. 

Érdemes azt is feleleveníteni, hogy Katar ellen a tavalyi vb-n nyolcszor állították ki a játékosokat. Akkor Sipos Adriánt kemény, tisztátalanul játszó specialistának könyvelték el a bírók, most a három meccsen összesen négy percre küldték ki. A mieinknek az eddigi három meccsen összesen tizenegy kiállítást adtak a játékvezetők, pedig a felfogás nem változott, sőt inkább szigorodott, és nem lassú csapatokkal szemben álltunk ki.

Nagy László beszélt arról is, hogy eddig sokszor problémát okozott, hogy elfáradtunk a fontos meccsekre. Most megígérte, nem lesz ezzel gond, és nagyon úgy tűnik, valóban nincs is. Hogy ebben mekkora szerepe van az erőnléti edző Tord Ellingsennek, csak kikövetkeztethető, mindenesetre Bánhidi utalt arra, hogy nem kicsi. Őt idézzük: „Volt egy 25 perces spinning, ami nagyon beindította a lábakat.”

Kik a kulcsemberek? 

Korábban az volt jellemző a magyar válogatottra, hogy ha rohanós, sokgólos meccset játszik, akkor nem tud nyerni. A nagy győzelmeinket úgy értük el, hogy a rivális 25 gól környékéig jutott. A németeket 27-25-re vertük a 2011-es vb-n, a dánokat ugyanennyire a 2017-es vb-n. Akkor azt írtam, nagy bravúr, de nincs minek örülni, mert nem vágtunk bele határozottan a fiatalításba. Hát, most belevágtunk: Juhász Ádám jól mutatkozott be, de ő inkább szélsőként villogott, mintsem irányító poszton, ahol Tatabányán játszott. 

Győri Mátyás korábban a sérülései miatt nem játszhatott nagy tornán, most Izland ellen 40 percet volt a pályán, és nem volt rontott lövése. A veszprémi születésű Szita Zoltánt ugyan ismerte a Bajnokok Ligája-mezőny a lengyel Wisła Płockból, de nem játszott ilyen kimagaslóan. A szintén irányító Nagy Bencét nem igazán ismertük, neki nemzetközi kupameccse sem volt még, de láthatóan sokat fejlődött a Fradiban. Ha Lékai Máté nem lenne sérült, nem is biztos, hogy befért volna a csapatba. Bóka Bendegúz játszott a Szegedben, de most jutott el magas szintre, eddig nem hibázott lövést, 9 gólnál tart.  A Szegedet edző Juan Carlos Pastor még a vb előtt azt nyilatkozta, reméli, ez az ő Eb-je lesz.

Bánhidi Bence igazolta, hogy full extrás, ahogy ezt spanyol edzője megállapította. Pastor azt is mondta, hogy rá kell építeni, és pontosan tudja ezt a válogatott vezetése. Izland ellen a második félidő elején hat gólunkból öt az övé volt, akkor tűnt el a különbség. Bánhidinak meg volt tervezve a helye, hogy szorítja le a védőket, élmény volt nézni a játékát. És mindehhez jön még a pihenő nélkül extrát nyújtó Mikler Roland, aki most abszolút a csapat vezére. 

Az Izlandnak 8 gólt lövő Bánhidi azt is megemlítette, hogy

Le volt törve a dán meccs után, amin nem tudott gólt szerezni. 

Négy kőkemény meccs jön 

Persze a java csak most következik, pláne, hogy most már az olimpiai részvétel is a tét. Ezen az ágon, ahova a magyar csapat került, rajtunk kívül Izland, Szlovénia és Portugália olimpiai kvóta nélküli. Aki ezt a különversenyt megnyeri, szinte biztosan mehet az olimpiai selejtezőre. Egyébként az Eb-győztes azonnal Tokióban érezheti magát. A másik ágon az osztrákok állnak a legjobban, a német–spanyol–horvát triónak már van olimpiai selejtezős helye. 

A menetrendünk a következő lesz: 

• Pénteken azzal a vb-ezüstérmes Norvégiával játszunk, amelyik a nagy tornák második hetére gyorsulni szokott, és amelyik ennek az ágnak a legnagyobb favoritja lett.
• A kulcsmeccs várhatóan vasárnap Szlovénia ellen jön, amelyiknek szintén nincs olimpiai helye. Lubomir Vranjes a csapat edzője, aki a két évvel ezelőtti Eb-n győzelem nélkül fejezte be a magyar válogatott élén. A szlovén válogatottban három veszprémi van, Blagotinsek a védelem oszlopa, Mackovsek remek átlövő. A kapuban Klemen Ferlinnek nagy meccsei voltak eddig.
• Kedden jönnek a hazai pályán játszó svédek, akiknek ugyan van olimpiai selejtezős helyük, de most nem a legjobbak.
• Legvégül pedig ott van Portugália, amelyik a franciákat iktatta ki a versenyből. 18 órával a svédek elleni meccs után kell nekik menni szerdán 16 órától.

Szóval, négy kőkemény meccs jön, és Nagy László játékosként testközelből látta, hányszor úszott el a nagy lehetőség, az érem a kezei közül. Nem véletlenül mondta egyszer, hatodik helyekkel már tele van a padlás. Most lehet, hogy már edzőként, a szövetség szakmai alelnökeként javítja ki azokat a hibákat, amiket az elődei elkövettek.