Továbbra is megállíthatatlan női válogatottunk, a lengyelekre is rászámoltunk

Kevés ideje volt válogatottunknak a regenerációra, ugyanis a csütörtöki, Montenegró elleni diadal után 24 órán belül másodjára kellett pályára lépnie, mégpedig Lengyelországgal szemben. Ellenfelünk némi meglepetésre az utolsó fordulóban a jóval esélyesebb és rutinosabb spanyolokat három góllal felülmúlva jutott tovább a franciák mellett a C csoportból a debreceni középdöntőbe. Ott aztán rögtön az első fordulóban nyolcgólos vereséget szenvedtek el Svédországtól, ezzel 0 ponttal, –21 gólos gólkülönbséggel a csoport utolsó helyén állva várták a mieink elleni folytatást.

A magyar válogatott teljesítménye ellenben makulátlan volt: Golovin Vlagyimir alakulata mind a négy mérkőzését megnyerte, és százszázalékos mérleggel, a hatos tabella második, elődöntőt érő helyéről várta az újabb ütközetet. A lengyelek elleni legutóbbi összecsapásunk nem sok jó emléket idézett fel bennünk, a tavaly tavaszi, németországi felkészülési tornán nem kis meglepetésre két góllal alulmaradt nemzeti együttesünk – a mutatott játék képe pedig korántsem a felidéznivalók közé sorolandó volt. Tehát  Montenegró  és  Svédország  után újabb esélye nyílt válogatottunknak a visszavágásra. 

Az egymás elleni mérleget tekintve viszont nem volt kérdés a magyar fölény: 80 mérkőzésen 65 győzelem, 4 döntetlen valamint 11 vereség a mérleg, tétmeccseket tekintve pedig 11 győzelemmel, 2 döntetlennel és 3 vereséggel álltunk a találkozó előtt. 

A délszlávok elleni diadal után a magyar szövetségi kapitány is a regenerációt jelölte meg csapatának legfontosabb feladataként. A taktikai kulcskérdésekre azonban nem tért ki Golovin, annyit viszont elárult, hogy a délelőtt legfontosabb programja a pihenés mellett az ellenfél játékának tanulmányozása volt videófelvételek segítségével. 

A pénteki találkozón ismét a Ferencváros kapusa, Janurik Kinga, illetve a Romániában légióskodó beálló, Pásztor Noémi maradt ki a magyar keretből.

Noha a kezdő sípszóra már társai között ült a kispadon, pályára végül nem lépett.

Lendületes kezdés, szinte hibátlan magyar játék

„Ria, ria, Hungária” – harsogta a lelátó a kezdősípszó hallatán, gól helyett azonban büntetéssel kezdtük a találkozót: Vámos Petra ziccerben fejbe találta a lengyel kapust, két percre azonnal elköszönt a játéktértől. A lengyelek első támadása bár hetessel végződött, azt Böde-Bíró Blanka hárította, így továbbra is esélyünk volt a nyitógól megszerzésére. Így is lett, az ötödik perc végén Vámos betörésből betalált – gyorsan jött a válasz, de szerencsére a mi részünkről is az üres kapura (2–1).

A lengyelek hét a hat elleni játéka a mieinknek kedvezett: kétszer is labdát csentünk, majd az üres kapuba találtunk, és – bár közbe beakadt egy lengyel találat – hetesből Klujber Katrin a tizedik percre háromra növelte előnyünket (5–2). Pillanatokkal később érkezett is Arne Senstadtól az időkérés.

Ezt követően „sültek el” a lengyel kezek, három támadásból három gólt szereztek, és bár a mieink egymás után kétszer is ziccert rontottak, gyorsan túlléptek a holtponton: Győri-Lukács Viktória révén a 17. percben négyre növeltük az előnyünket, amit a hajrá előtt ismét a győri jobbszélső találatával már hatra duzzasztottunk. Az utolsó öt percet csupán két kapott góllal zártuk, a szinte hibátlan félidőt pedig egy fantasztikus kínai figurából szerzett találattal koronáztuk meg (17–9). 

A folytatás viszont nem úgy alakult, ahogyan szerettük volna és amit a remek első félidő után várni lehetett. A fordulás után ugyanis jól megszórtak minket a lengyelek, és 4–3-ra megnyerték az első kilenc percet. A könnyelmű játék Golovin mesternek sem tetszett, így kikérte első idejét a találkozón – jelzésértékű, hogy az elsőt hétgólos előnynél (20–13). Sokáig azonban nem kellett idegeskednie a kapitánynak, a 46. perc elején rászámoltunk a lengyelekre: Kuczora üreskapus góljával tízzel húztunk el (25–15). 

A véghajrára csupán egy kérdés maradt: vajon megverjük-e 14 góllal a lengyeleket? Amennyiben igen, akkor a mieink átvehették volna a csoport vezetését Franciaországtól. A végére azonban igencsak visszavettünk a lendületből, de így is hajszál híja volt csupán, hogy magunk mögé utasítsuk az olimpiai ezüstérmest. Ez végül nem jött össze, mert Klujberék „csak” tíz góllal, 31–21-re múlták felül Lengyelországot, így továbbra is pontegyenlőséggel tartjuk második helyünket a vb-címvédő mögött. 

Golovin Vlagyimir csapata ötödik mérkőzését is megnyerte, így továbbra is százszázalékos a részben hazai rendezésű kontinenstornán. Ilyen mérleget legutóbb húsz éve, 2004-ben, az ugyancsak részben hazai rendezésű Eb-n produkált a magyar csapat, akkor a hatodik, Dánia elleni középdöntős összecsapáson lett vége a kiváló sorozatnak. 

A pénteki játéknapon csupán a debreceni aréna fogadott nézőket: a mieink csoportjában érdekelt Svédország meglepetésre 16 év után vereséget szenvedett Romániától, a világbajnoki címvédő Franciaország pedig magabiztos győzelmet aratott Montenegró ellen, így továbbra is tartja élmenő pozícióját a hatos élén. 

Női kézilabda, Európa-bajnokság

Középdöntő, 2. forduló:

• Svédország–Románia 23–25 (8–12)
• Franciaország–Montenegró 31–23 (15–11)
• Magyarország–Lengyelország 31–21 (17–9)

A csoport állása: 1. Franciaország 6 pont (+26) 2. Magyarország 6 (+23) 3. Svédország 2 (–1) 4. Románia 2 (–5) 5. Montenegró 2 (–12) 6. Lengyelország 0 (–28)

Korábban

1. forduló:

• Magyarország–Montenegró 26–20 (16–11)
• Svédország–Lengyelország 33–25 (17–15)
• Franciaország–Románia 30–25 (12–9)

A csoport további programja:

3. forduló, december 8., vasárnap:

• 15.30 Montenegró–Lengyelország
• 18.00 Magyarország–Románia 
• 20.30 Svédország–Franciaország

4. forduló, december 10., kedd: 

• 15.30 Románia–Lengyelország 
• 18.00 Magyarország–Franciaország 
• 20.30 Svédország–Montenegró

A csoport első két helyezettje jut az elődöntőbe, a harmadik pedig az Európa-bajnokság ötödik helyéért lép pályára.

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI