12 kapott góllal sehol sem fogunk nyerni
További Vízilabda cikkek
- Kikapott, így még nincs meg a Bajnokok Ligája-elődöntő a Fradinak
- Közel félmilliárdos plusszal zárták az évet a magyar pólósok
- A magyar válogatott két meghatározó játékosa visszatérhet a Ferencvároshoz
- Kerékbilincs Rossi kocsiján, no meg egy húzós bírság
- Hatalmas elismerés, Zalánki Gergő lett Európa legjobbja
A férfia vízilabda-válogatott vasárnap 12-7-re kikapott Szerbiától a Világliga döntőjében. A megfiatalított csapatnak már az is siker volt, hogy az aranyéremért játszhatott, – 2008 óta erre nem volt példa, – de a legtöbb játékos érzi, még nincsenek az ellenfél szintjén.
„Ez volt az első olyan meccs a tizenkettőből, amikor nagy volt a különbség az ellenfél javára. És ezt tudtuk is, hiszen tisztában voltunk azzal, ez a ciklus úgy indul el, hogy az szerb és az olasz egy kicsit előrébb tart, ők változtak a legkevesebbet az elmúlt négy évhez képest. Ez borzasztó nagy előny, és ez megmutatkozott most is. Tizenkét gólt kaptunk, és azt soknak tartom. Mindenképp a védekezésből kell kiindulni, akkor is a védekezést dicsértem elsősorban, amikor nyertünk, és most megint a védekezésről beszélek, mert ez a modern vízilabda alapja. Tizenkét kapott góllal sehol sem fogunk nyerni – azaz egyértelműen itt kell fejlődnünk" – értékelt Varga Dániel csapatkapitány a waterpolo.hu-nak.
Bár a Világliga nem a legelismertebb versenysorozat, a pólósok között mégis az egyik legkeményebb. Cseljabinszkban hat nap alatt hat meccset kellett a válogatottnak játszania, míg az Eb-n és vb-n kétnaponta meccselnek. Az ilyen sorozatterheléshez nem volt mindenki hozzászokva.
„A szerbek nagyon erősek – bár nem is elsősorban a fizikai erejük az, amit kiemelnék, hanem a kitartásuk. Nagyon pörgősen tudnak játszani, végigbírták a meccset, míg rajtunk látszott a fáradtság. Ők még a negyedik negyedben is tudtak menni, hajtani, lefordulni, gólokat lőni. Örömöt érzek majd, ha alszom a döntőre néhányat – de most is valami hasonló van bennem, hiszen első világversenyemen vettem részt, ahol rögtön érmes lett a magyar csapat. Csak még közeli az élmény, hogy itt volt az első hely előttünk – persze látható, sokat kell még dolgoznunk, hogy utolérjük ezt a szerb csapatot" – mondta Bedő Krisztián.
„Büszkén viselem ezt az ezüstérmet, hiszen öt év után sikerült újra döntőznünk a válogatottal. És azért ez jó érzés. A döntőben nem tudtunk igazán ellenfelei lenni a szerbeknek, úgy éreztem, fölényben vannak. Talán adódtak olyan pillanatai a meccsnek, amikor ki tudtunk volna egyenlíteni, és akkor esetleg megváltozott volna a mérkőzés lélektana – ez azonban nem következett be. Most azt kell elkönyvelni, hogy bizony jobbak voltak, és nekünk kell fölfejlődni hozzájuk" – nyilatkozta Varga Dénes.
Hárai Balázs Balázs még nála is kritikusabb volt: „Úgy gondolom, ezt a vereséget nem úgy kell megélni, hogy jobbak voltunk, vagy azonos szinten állunk, ennek ellenére kikaptunk. Ez a szerb csapat jobb állapotban van, jobb felkészültségi szinten."