Aladár, Álmos
-1 °C
3 °C

Minden iskolába jut KRÉTA, csak kérni kell

2016.09.16. 16:47
Új e-naplót és információs rendszert vezetett be az új tanévre az állam. A KRÉTA használata elvileg nem kötelező, de gyakorlatilag minden KLIK-es iskolának használnia kell valamilyen formában. Más e-naplót is lehet választani, csak azt már nem támogatja az állam. Évek óta húzódik az e-napló-piac konszolidációja, a korábbi bakikból tanulva ezúttal a KLIK is megfontoltabban halad. De miért a felsőoktatásban használt Neptunt alakíttatták át a közoktatásra? És miért egyetlen cégre szabott pályázattal? Mondják el nekünk, hogy milyen az új rendszer, vagy hogy miért nem azt használják, sőt, akár azt is, hogy miért maradtak a jó öreg papírnál!

Az e-napló az utóbbi években Magyarországon is sok iskolában vált nélkülözhetetlen eszközzé. Nem csoda, hiszen jobb esetben tényleg értékes időt lehet spórolni vele: kiválthatja a hagyományos papíralapú naplót; a netes szülői hozzáférés miatt e-ellenőrzőként is működhet; de ezeken túl egy sor más adminisztrációs feladat is elvégezhető benne. Ezért alapvető fontosságú lépés az iskolák digitalizálásában, hogy jól és ingyenesen használható e-napló álljon rendelkezésükre.

Magyarországon ma se kötelező még e-naplót használni, erről az iskolák maguk dönthetnek. Az oktatási kormányzat viszont igyekszik ebben segíteni, így már évek óta támogatják valamilyen formában az e-naplók beszerzését, és egy ideje maguk működtetik azt a rendszert, amelyről éppen úgy gondolják, hogy a legjobb az iskoláknak.

Idén szeptemberre jutottak el odáig, hogy egy saját rendszert fejlesztettek, amely nyáron mutatkozott be, és az idei tanévtől egyben a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) központi rendszere is. Ez a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer, vagyis a KRÉTA.

Kedves naplóm!

De mire is lehet használni a KRÉTA-t? Egyrészt olyasmire, mint a többi e-napló, másrészt összekötötték más központi rendszerekkel is, mert a KLIK a közoktatás alappillérének szánja:

  • Vezethető benne az órákkal kapcsolatos adminisztráció és a gyerekek hiányzásai, jegyei.
  • Utóbbiakhoz a szülők is hozzáférhetnek egy online felületen.
  • Kezeli a tanárok teljes munkaidő-elszámolását.
  • Tartalmaz egy hitelesített iktató- és iratkezelő rendszert is: ugyanaz a Poszeidon nevű rendszer épül be modulként, amelyet maga a minisztérium is használ. Ebben a hivatalos iratokat automatikusan lehet hitelesíteni, iktatni, tárolni, nem kell ezeket kinyomtatni.
  • Automatikusan követi a jogszabályváltozásokat.
  • A rendszer értesítéseket küld, a tanároknak például a helyettesítésekről, a bukásra álló diákokról, a diákoknak meg ha mondjuk elmarad egy óra.
  • Diákigazolvány is rendelhető a rendszeren keresztül.
  • Mindezt a KLIK szerint modern kezelőfelületen lehet intézni.
  • Jár hozzá online oktatóprogram, hogy mindenki megtanulhassa a kezelését.
  • És ingyenes, mert a szoftver örökös licence az Emberi Erőforrások Minisztériumáé, és az üzemeltetést is központilag végzik (a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató szerverein). Az iskoláknak csak szólniuk kell, hogy használnák a rendszert, és néhány napon belül kapnak online hozzáférést.

Ez mind ígéretesen hangzik, és vitathatatlan, hogy nagy szükség van minél egyszerűbben használható rendszerre, és nagy előny, ha minél több mindent lehet ugyanott intézni. Az, hogy mindezt tényleg hozza-e is a KRÉTA, a gyakorlatban fog eldőlni. Az mindenesetre jó jel, hogy a bevezetésekor nem futottak bele olyan bakiparádéba, mint néhány évvel ezelőtt, amikor még egy másik e-naplót favorizált az oktatási tárca.

Nem előzmény nélküli ugyanis a KLIK szándéka egy központi rendszer kijelölésére. Kötelező szoftvert sose vezettek még be, de

  • már 2013-ban elkezdték egyetlen rendszer felé terelni az iskolákat,
  • ennek a bevezetésébe viszont többi hiba is becsúszott,
  • úgyhogy alig egy évvel később visszakoztak,
  • de csak átmenetileg, amíg kiírtak egy egycéges pályázatot a KRÉTA-ra,
  • és addig is biztosítottak egy másik, szintén ingyenes rendszert az átmeneti időszakra.

Ezt használjátok, vagy akármelyiket, de inkább azt

Az e-naplók körüli hercehurca még 2013-ban kezdődött. Az iskolák korábban normatív támogatást kaptak, hogy az akkreditált adminisztrációs szoftverek közül a nekik tetszőt beszerezhessék (vagy támogatás nélkül bármelyik másikat). Ez az évi 2,6 milliárd forintos támogatás szűnt meg a 2013-2014-es tanévre, helyette az oktatási kormányzat kiválasztott egyetlen rendszert, a Magisztert, amelynek egy évre 543 millióért vették meg a licencét. Az (időközben tavaly az Oktatási Hivatalba olvadt) Educatio Kft. saját üzemeltetésbe vette, és ingyenesen biztosította az iskoláknak. Továbbra se lett kötelező ezt használni, csak másra már nem terveztek támogatást adni.

A Magisztert 2014. január 1-től, vagyis valamiért éppen a tanév közepén, félévzáráskor vezették be, ezért kapkodni kellett az átállással, és sok tanár panaszkodott magára a Magiszterre is, szerintük a felülete idejétmúlt, nehezen átlátható volt, és tele volt hibákkal a rendszer. A bevezetése meglehetősen akadozva is indult, olyannyira, hogy volt, ahol inkább visszaálltak papíralapú adminisztrációra.

2014 nyarán aztán a kormány mégis elengedte a Magiszter kezét. Pölöskei Gáborné mai KLIK-elnök, akkor még a köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár, az iskoláknak küldött körlevelében azt írta, hogy bár a központosítás ezen a területen is tervbe van véve, még nem jött el az idő, hogy egyetlen államilag preferált rendszert vezessenek be, mert „az intézményhálózat olyan különböző igényeket mutat, hogy mindaddig, amíg minden igényt kielégítő, egységes rendszert nem tudunk felmutatni, az intézmények saját tapasztalatuk alapján döntenek”. Ennek szellemében az Educatio feladatul kapta, hogy a 2014-2015-ös tanévre az összes, akkor használatban lévő rendszer licencét vegyék meg az iskoláknak, amelyek egy listáról kiválaszthatják, melyiket szeretnék használni.

int
Fotó: ekreta.hu

A mizériának viszont még ezzel se lett vége, mert a szoftverek beszerzését megtorpedózta a Közbeszerzési Döntőbizottság: kilencből nyolc pályázatot elkaszáltak, mert szabálytalannak találták. Közben viszont lejárt a Magiszter egy éves licence, így a tanévkezdés előtt az ezt használó iskolákban leállt a rendszer. Az Educatio eleinte a fejlesztőcégre tolta volna a felelősséget, és bagatellizálta a problémát, de aztán sikerült megegyezniük egy két hónapos átmeneti licencben, hogy ne maradjon egyik érintet intézmény se e-napló nélkül. Végül valóban sikerült néhány más szoftvert ingyenesen biztosítani a tanévre, és az Educatio finoman el is ismerte a Magiszter kudarcát, amikor azt írták, hogy “az oktatási tárca a korábbi évek tapasztalatainak figyelembevételével nem preferál kizárólagosan egyetlen – jelenleg működő – intézményi adminisztrációs rendszert sem.”

Fontos az idézetben a jelenleg működő kitétel, hiszen az állam nem tett le a nagy közös rendszer tervéről, csak megfontoltabban kezdett közelíteni hozzá. Először is a következő, 2015-2016-os tanév előtt készítettek egy felmérést arról, hogy melyik szoftver lett a legnépszerűbb a támogatottak közül. Mivel az @Napló mögött állt a legtöbb iskola, abban az évben már csak ezt támogatták és üzemeltették. Másodszor pedig kiírták a pályázatot az új rendszerre, ez lett a most bevezetett KRÉTA.

Az egyetlen induló nyert, jöhet a régi ismerős

A hosszas huzavona után az Educatio tavaly nyáron írt ki közbeszerzést egy új rendszerre. A pályázatot viszont nem hirdették meg nyilvánosan, csak egyetlen céget, az SDA Informatika Zrt-t hívták meg. A cég neve onnan lehet ismerős, hogy ők készítették a felsőoktatásban használt Neptunt is. Éppen azért döntöttek mellettük – és azért is volt lehetőség versenyeztetés nélkül letudni a dolgot –, mert a Neptun örökös licence már 2004 óta az államnál van, így csak ennek a rendszernek a továbbfejlesztését kellett megrendelni. Az eredetileg a felsőoktatásra szabott rendszert a fejlesztő 728 millió forintért igazította hozzá a közoktatáshoz.

A piac többi szereplője kiakadt azon, hogy az állam a versenyt megkerülve döntött az egyetemi Neptun átalakíttatása mellett, holott egyrészt eredetileg egy új rendszer fejlesztéséről volt szó, másrészt a piacon több kifejezetten közoktatásra szabott rendszer is létezik, ráadásul van, amelyik szintén ingyenesen elérhető lett volna.

Kérdésünkre a KLIK is azt írta, azért döntöttek a Neptun átalakíttatása mellett, mert ez volt az egyetlen intézményi adminisztrációs rendszer, amelynek a licencjoga az államnál volt, és így egyúttal a közoktatáshoz utólag fejlesztett szoftverelemek forráskódja is az államhoz került. A KLIK szerint sokat számít az is, hogy ingyenes e-learning tanfolyam is elérhető a KRÉTA használatához.

photo-1421757381940-5d269570b21c e960
Fotó: ekreta.hu

Megkérdeztük azt is, miért nem a legutóbbi tanévben már állami szerverről működtetett @Naplót bővíttették ki inkább. Amellett, hogy a felsőoktatásba szánt Neptunnal ellentétben ez már eredetileg is a közoktatáshoz készült, az is indokolhatta volna a lépést, hogy a Neptunt fejlesztő SDA időközben jó taktikai érzékkel megvette az @Naplót is, így bebiztosította a dominanciáját a közoktatási piacon. (A rendszer meg is kapta a NEPTUN-@Napló nevet, mint ahogy hivatalosan az a KLIK új rendszere is Neptun KRÉTA néven fut.) A KLIK szerint ez azért nem merült fel mégse, mert az @Naplót csak az egy éves átmeneti időszakra tette ingyenessé az eredeti fejlesztője, tehát a licenc nem került az államhoz.

Az SDA-t is megkérdeztük, hogy ha már úgyis megvették az @Naplót, miért nem azt fejlesztették tovább. A cég szerint “a két rendszer közül azért a Neptun lett a KRÉTA alapja, mert az rendelkezik robusztus architektúrával, és a korábban elkészített modulok olyan stabil alapot szolgáltatnak egy elektronikus adminisztrációs rendszernek, amelyre korábban nem volt példa a köznevelési elektronikus rendszerekben.” Azt írták, az @Naplót a közoktatásban szerzett tapasztalata és kompetenciái miatt vették meg. A cég szerint a két rendszert külön kezelik, bár azt elismerték, hogy bizonyos elemeket azért be tudtak emelni a KRÉTA-ba is az @Naplóból.

A Neptun átalakításáról az SDA elmondta, hogy az egyik legfontosabb szempont az volt, ne szigetszerű alkalmazást hozzanak létre, hanem a rendszer kapcsolódjon a központi KIR-hez, vagyis a Köznevelés Információs Rendszeréhez, ahogy a felsőoktatási Neptun is kapcsolódik a FIR-hez. (Ez értelemszerűen a Felsőoktatás Információs Rendszere.) Tavasszal már tesztelték a KRÉTA-t több iskolával, és a cég szerint pozitív visszajelzések érkeztek: “több olyan írásos véleményt kaptunk, amelyben gratuláltak a rendszerhez és

örülnek, hogy végre egy jól strukturált, könnyen kezelhető rendszer jött létre.

Lesz-e Nagy Állami E-Napló?

A KLIK-et arról is kérdeztük, hányan kezdték el használni a szabadon választható, de erősen ajánlott KRÉTA-t. Mint elmondták, az előző tanévben 736 iskola használta az @Naplót, őket automatikusan át is állították az új e-naplóra. (Vagyis akár az @Naplóra épült a KRÉTA, akár nem, az állami támogatása megszűnik, így gyakorlatilag átadja a helyét az új rendszernek.)

De mivel a KRÉTA nemcsak e-napló, hanem a KLIK információs rendszere is, mind a 2968 KLIK-es fenntartású iskola regisztrált, hiszen a tantárgyfelosztást már ezen keresztül végezték. Ezek után nem meglepő, hogy bár ezek az iskolák a KRÉTA e-napló-része helyett másik e-naplót is választhatnak, a KLIK számít további csatlakozókra ezen a téren is.

tant
Fotó: ekreta.hu

Bár idén még nem végeztek felmérést, a tavalyi adataik alapján úgy becsülik, hogy az előző tanévben az iskolák 40 százaléka használhatott valamilyen e-naplót. Ez bő négyszázzal több, mint ahányan az @Napló után automatikusan a KRÉTA-t kezdték erre használni szeptembertől, tehát van még honnan váltani, nem is beszélve azokról az iskolákról, ahol egyelőre maradtak a papírnál. Az SDA szerint január óta több, mint száz intézmény csatakozott már, és a válaszadásuk időpontjában további százan jelentkeztek, hogy csatlakoznának.

A jövőbeni tervekről is kérdeztük a KLIK-et, vagyis hogy terveznek-e teljes államosítást az e-napló-piacon, illetve hogy egyáltalán mikorra várják a teljes digitális átállást, amikor akármilyen szoftverre, de minden iskola áttér a papírról. Annyi derült csak ki, hogy megfontoltabban akarnak haladni, mint a Magiszter esetében, és egyelőre a rászoktatás fázisában tart a projekt:

Szeretnénk bemutatni a rendszert, ráhangolni az intézményeket, hogy nyitottak legyenek az e-napló használatára.

Azt viszont nem árulta el a KLIK, hogy továbbra is terveznek-e később egyetlen közös, központi rendszert kötelezően bevezetni.

Nem kérnek a külföldiekből

A témához lazábban kapcsolódik az a nemzetközi trend, hogy a nagy techcégek az oktatási piacon is egyre nagyobb versenyben vannak egymással, és ebben az iskolai hardverek után újabb front nyílt a közoktatási szoftverek terén. Ezt legalább részben az motiválhatja, hogy a felhasználói bázis növelésére jó terep az iskola, hiszen ha a diákok egy-egy cég szoftveres ökoszisztémájában szocializálódnak, nagyobb eséllyel maradnak később is ott.

Legelőrébb a Google tart ezen a téren, az általuk kínált Google Tanterem még 2014 augusztusában indult el, és a Google Apps for Education nevű iskolai szoftvercsomag része, a Gmaillel, Drive-val, Naptárral és más Google-szolgáltatásokkal együtt. A Tanterem egy online munkafelület, amely közös platformot ad egy osztálynak, ahol kiadhatók a feladatok, feltölthetők a beadandók, ezeket a tanárok ott helyben javíthatják és értékelhetik, és a közös munkára is van lehetőség. Ugyanitt folyhat az iskolai kommunikáció, közös iskolai és osztálynaptár vezethető, és így tovább. Mindez persze mobilon is elérhető, és támogatja mindenféle külső szolgáltatások integrációját. A rendszer épp augusztusban frissült, az új tanévtől a szülők is hozzáférhetnek, napi vagy heti automatikus emailértesítéseket kaphatnak a gyerekük munkájáról és iskolai bejelentésekről.

Ahogy az egész csomag, a Tanterem és a hozzá tartozó támogatás is teljesen ingyenes, és a cég váltig állítja, hogy nemcsak az oktatási csomagban nem mutogatnak reklámokat, de az ott tárolt adatokat se használják fel máshol megjelenített hirdetésekhez. Magyarországon is elérhető, de a Google nem árulta el nekünk, hogy hány iskola használja.

A Microsoftnak is készül nagyon hasonló rendszere, a Microsoft Tanterem, az Office 365 Education nevű iskolai csomag részeként. Ezt még csak idén áprilisban jelentették be, a cég szerint év végéig mutatják be, és nálunk is elérhető lesz. “Az Office 365 oktatási rendszer kiépítéséhez szeptember végére készül egy magyar nyelvű telepítési és használatba vételi segédlet, mögötte pedig hazai technológiai támogatás” – írták az Indexnek. De ahogy korábban írtuk, a cég a Minecraft oktatási változatával is nyomul az iskolákban, illetve már régebb óta kínálják a Onenote Osztályjegyzetfüzetet, szintén iskolai tanár-diák együttműködésre.

Kérdeztük a KLIK-et, hogy tudnak-e arról, hány iskola használ ilyen szoftvert, és terveznek-e ezekkel a cégekkel szorosabban együttműködni. Mint írták, arról nincs adatuk, hogy egyénileg hány hazai iskola használ a Google Tantermet, de adatbiztonsági okokból “kormányzati szinten nem támogatott az olyan informatikai megoldások használata, amely magyar állampolgárok személyes adatait is tartalmazza, és nem a kormányzati szerveren fut”. Annak ellenére se, hogy a Google Tanterem indulását annak idején az Oktatási Hivatal holnapja is megírta

Írja meg nekünk, mit gondol!

Ön tanár, iskolaigazgató, esetleg szülő, netán e-napló-fejlesztő? Kattintson ide, és mondja el nekünk (természetesen akár név nélkül), mit gondol a frissen bevezetett KRÉTA-ról!

  • Imádja, mert soha ilyen egyszerű nem volt még beírni egy jegyet/ellenőrizni a gyereket? Vagy nagyobb káoszt okozott az indulása, mint az ELTE-n a Neptun váratlan bevezetése 2013-ban? Mi szuper benne, mi használhatatlan? Tényleg modern és letisztult, vagy úgy néz ki, mint egy 1992-es weboldal?
  • Nem is a KRÉTA-t használja az iskola? Más ingyenes rendszert használ, és esze ágában sincs váltani? Miért?
  • Korábban sokkal jobb rendszert használt, de azt már nem támogatja az állam?
  • Egyáltalán nincs is e-napló az iskolában? Hogyhogy?
  • A Google Tanteremmel vagy hasonlóval próbálkozott-e?

Tehát ide kattintva, vagy a bolcsod+enaplo@mail.index.hu címre várjuk a véleményét.

Ne maradjon le semmiről!