Jó ez, csak nem ennyiért: teszten a Honor 70

Közel egy évvel az után, hogy a Honor idehaza is bemutatta a Honor 50-et, a kínai cég idén szeptemberben, a 2022-es IFA-n már le is leplezte az utódot, amely nem a Honor 60 lett, hanem a Honor 70. Az elődhöz képest sok minden nem változott, hardveres szinten alig történt előrelépés, sőt ha a nyers specifikációkat nézzük, a kamera még „rosszabb” is lett, úgy, hogy az ár emelkedett. A gyakorlatban azonban szerencsére már kicsit másabb a felállás, nézzük, mit tud a Honor legújabb középkategóriása.

A mobil külseje meglehetősen tekintélyt parancsoló lett, de mint ahogy minden eddigi tesztünkben, először nézzük meg, mit rejt a doboz, melyben a készülék érkezik. A csomagolásról elmondható, hogy a már-már megszokott Honor-élmény vár minket: legelőször a műanyagba csomagolt mobil, majd a papírdobozba rejtett szilikontok, a kötelező papírmunka, végül pedig a 66 W-os töltőfej és az USB-C-s töltőkábel tárul elénk – olybá tűnik, a Honor továbbra sem készül beadni a derekát a mozgalomnak, melynek többek között a Samsung és az Apple már évekkel ezelőtt az áldozatául esett. Ez egyébként környezetvédelmi szempontból egy megkérdőjelezhető döntés, a felhasználók számára azonban mindenképp egy olyan plusz lesz, melyet örömmel fognak fogadni.

A készülék természetesen több szín- és tárhely-variációban is elérhető – ennek részleteiről majd a cikk végén írunk tüzetesebben –, elöljáróban csak annyit, hogy nálunk a 256 GB-os, fekete színű modell járt, mely végre egy valóban száz százalékig fekete mobil, nincsenek sem sötétkékes, sem szürkés beütései, így gyönyörűen néz ki egészen addig, amíg hozzá nem érünk, a borítás ugyanis egy igazi ujjlenyomatmágnes.

A hátlap egy laikus számára a megtévesztésig hasonlíthat a Huawei P50 Prójára, a kamerasziget elhelyezkedése, a kamerák specifikációinak feltüntetése és maga a márkajelzés is pontosan ugyanott van. Úgy néz ki, hiába a különválás, a két cég még két év után sem tudja igazán elengedni egymást, sőt mi több, külsőre a Huawei új középkategóriására, a Nova 10-re is félelmetesen hasonlít a Honor 70.

Filléres luxus

A hátlap és a mobilt körülölelő keret műanyag, szerencsére azonban határozottan a jobbik fajta, minek köszönhetően érzetre elsőre meg sem lehet mondani, hogy nem üveg hátlapról beszélünk. A Honor 70 egyértelműen a csúcskategóriás mobilok minőségét idézi, a gyártó számára egy sokkal pénztárcabarátabb anyaghasználattal. Az egyetlen árulkodó nyom, ami lebuktatja a műanyaghasználatot, a készülék súlya lehet, ami a méret ellenére is csak 178 gramm. Az persze, hogy huzamosabb, több hónapos használat után hogyan szuperál a keret és a hátlap, egy kéthetes teszt során nem kideríthető, csak remélni tudjuk, hogy a keretet borító festék lepattogzásától és a hátlap túlzott karcolódásától nem kell tartanunk.

A készülék jobb oldalán találjuk a hangerőszabályzó, valamint a be- és kikapcsoló gombokat, utóbbi hosszan lenyomva a Google Asszisztenst hívja elő, még hosszabban lenyomva azonban felugrik a kikapcsolásért felelő képernyő is. Alul a SIM-tálca, egy mikrofon, az USB-C csatlakozó, valamint az egyetlen hangszóró fogad minket, mely ugyan jól szól, ebben a kategóriában már bőven elvárás lett volna egy sztereó pár. A keret bal oldala teljesen szabad maradt, illetve a felső rész letisztultságát is csak egy mikrofonnyílás töri meg. Jack-csatlakozót és microSD-foglalatot hiába kerestünk, nem találtunk, és ha ezt a mobilt választjuk, bizony a vezeték nélküli töltésről és az IP68-as víz- és porállóságról is le kell mondanunk.

A kijelző két oldala vízesésként görbül a készüléket körülölelő keretre, így oldalsó kávákról jóformán alig beszélhetünk, a felső és alsó részeken azonban már találunk egy keveset. A panel egyébként egy 6,67 hüvelykes, 20:9 arányú, 1080 × 2400 pixel felbontású, 120 Hz-es OLED-kijelző, mely meglepően szép képet mutat, a színhűség megőrzésének érdekében azonban az első bekapcsolás után érdemes ellátogatni a beállításokba és a színmódok között az alapértelmezett „élénkről” átváltani a „normálra”, mely már az sRGB- és a P3-színskálában dolgozik.

A kijelző alján, pontosabban az alatt bújik meg az optikai ujjlenyomat-olvasó, mely néha elgondolkodik egy-egy beolvasásnál, az esetek többségében azonban megfelelően működik. A panel szépségét csak az előlapi kamerakivágás töri meg, ennek képességeiről azonban szintén később.

Maradi teljesítmény

A Honor 70 belsejében a Qualcomm 8 magos, 6 nm-es technológiáján alapuló Snapdragon 778G chipjének enyhén továbbfejlesztett változata, a 778G+ ketyeg, mely a Honor 50-hez képest csak elenyésző teljesítménynövekedést jelent, ami azonban már nem plusz, az az, hogy ez egy több mint másfél éves lapka. A teljesítmény tekintetében a mobil egyébként hozza, amit egy középkategóriás készüléktől elvárhatunk, a mobilos játékok szuperül futnak rajta, és a hőelvezetés is rendben van: érezhetőbb melegedést csak huzamosabb, 4K-ban való videózás után tapasztaltunk. Mindezek ellenére végtelenül örültünk volna, ha a mobil megkapja az ez év májusában bemutatott Snapdragon 7 gen 1-es chipet, mely ugyebár pontosan a 778G-t hivatott volna leváltani – erről azonban most már mindenképp le kell tennünk.

Memória tekintetében a hazai piacon elérhető Honor 70-ek 8 GB-tal tudnak gazdálkodni, külföldön azonban beszerezhető a készülék akár 12 GB memóriával szerelt változatban is. A multitasking rendben van, egyszerre több alkalmazást is képes futtatni a készülék, a kétablakos módnak köszönhetően pedig egyszerre két appot is nyitva tarthatunk, erre az időre azonban a 120 Hz-es képfrissítést már letiltja a rendszer.

Fotózásból jeleskedne

A Honor a berlini IFA-n kifejezetten nagy hangsúlyt helyezett a készülék fotós és videós képességeire, így izgatottan vágtunk bele a tesztelésbe. A Honor 70 egy 54 megapixeles (f/1.9), széles látószögű kamerával, egy 50 megapixeles (f/2.2) ultraszéles kamerával és egy 32 megapixeles (f/2,4) szelfikamerával operál. Ezek mellett találunk még a hátlapon egy mindössze 2 megapixeles (f/2.4) szenzort, mellyel önmagában egyébként még képeket készíteni sem tudunk (szerencsére), ezt a készülék csak a portréfotók bokeh-effektjeinek létrehozásakor veti be, több-kevesebb sikerrel. Érdekesség, hogy az előd fő kamerája ehhez képest 108 megapixeles volt, így papíron a Honor 70 egy visszalépésnek tűnhet – mint azonban azt korábban már megtanultuk, a megapixelek száma egyáltalán nem egyenlő a jobb képminőséggel.

Ideális fényviszonyok mellett mind a széles, mind az ultraszéles látószögű kamera remek képeket készít, és a szelfikre sem lehet panasz, közelíteni azonban egyik fotóba sem érdemes. Az éjszakai módot használva szintén elfogadható képek készíthetők, a Kamera appban fellelhető „Rekeszérték” és „Portré” opciókat azonban jobb, ha mellőzzük, a szoftveres bokeh-effektek ugyanis a legtöbb esetben meglehetősen harsányak.

Ami a videózást illeti: mint azt már korábban említettük, a 4K-lehetőség nem maradt ki, ilyen felbontásban videót felvenni azonban csak 30 képkocka/másodperccel tudunk, Full HD-ban azonban már elérhető a 60 fps is. Újdonság az angolul Solo Cutra, magyarul Egyszeres Vágásra keresztelt funkció, amellyel a Honor szerint

könnyedén készíthetünk csoportokból adott személyeket kiemelő vlogokat az erre a célra létrehozott, beépített újraazonosítási technológiával. A dupla videós felvételkészítés két videó párhuzamos forgatását teszi lehetővé: az egyiken egy kiemelt alany szerepel, míg a másikon a teljes csapat.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a felvétel elindítása után kiválaszthatunk egy alanyt, akit egy kis ablakban a telefon külön követni és rögzíteni kezd. A felvétel végén a készülék két felvételt ment le, magát a teljes felvételt és külön a kiválasztott alanyra fókuszált és közelített részt. Arra még nem jöttünk rá, hogy a mindennapokban ez miért lesz hasznos a felhasználó számára, mindenesetre egy érdekes újításról van szó, mely az esetek 80 százalékában még működik is – egyszer-kétszer érdemes kipróbálni, néha ugyanis meglehetősen vicces lehet a végeredmény.

Van benne szufla

A Honor 50 4300 mAh-s akkumulátorához képest a Honor 70 már egy 4800 mAh-s egységet kapott, ami mindenképp előrelépés, ez pedig az üzemidőben is megérződik. Attól függően, hogy a nap folyamán milyen arányban oszlottak meg a különböző feladatok (pl. közösségi oldalak böngészése, fotózás, videózás, játszás), a képernyőidő körülbelül 6 és 8 óra között alakult, ami abszolút elfogadható érték – egy napot biztosan, visszafogottabb használat mellett azonban két napot is ki lehet húzni egy töltéssel. Mint azt már említettük, a dobozban ráadásul adott a 66 W-os gyorstöltő, melynek segítségével kb. 40 perc alatt ismét 100 százalékon tudhatjuk készülékünket.

Jó ez, csak nem ennyiért

A Honor 70-ben szinte minden adott ahhoz, hogy az egyik legjobb középkategórás mobil legyen a piacon, a kijelző, az összeszerelési minőség és a kamerák mind-mind dicséretet érdemelnek, néhány hiányosság és az indokolatlanul magas, 240 ezer forintos indulóár azonban a kelleténél többet ront az összképen. Nincs vezeték nélküli töltés, víz- és porállóság, sztereó hangzás, és a tárhelyet sem tudjuk bővíteni – bár ez utóbbi még a megbocsátható kategóriába tartozik. Ezekért kárpótolna minket az 120 Hz-es OLED-kijelző, a remek üzemidő és a gyorstöltés, ebben az árkategóriában azonban már olyan mobilokat is találhatunk, melyekben a korábban felsorolt hiányosságok is megvannak.

Ennek okán érdemes lehet néhány hónapot kivárni, jövő év elején ugyanis, biztosak vagyunk benne, hogy jóval kedvezőbb áron lehet majd hozzájutni a készülékhez, mely 150–180 ezer forint között már egy minden szempontból hibátlan ajánlat lenne.

A Honor 70 három különböző színben (ezüstben, feketében és zöldben) érhető el, két különböző (128 GB, 256 GB) tárhely mérettel. A készüléket már most megvásárolhatja szinte bármelyik elektronikai szaküzletben, a 128 GB-os modell ajánlott fogyasztói ára 239 990 forint, míg a 256 GB-os készülékért 259 990 magyar pénzt kér el a gyártó.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)