Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Hátán mászik a harci robot

2002.08.22. 16:18
Egy amerikai egyetem kutatói kisbusz méretű, hatkerekű robotot építettek, amelyet nem zavar ha felborul, a hátán is folytatja útját. A Spinner (avagy forgolódó) elboldogul olyan terepen is, melyre csak a nála tízszer nehezebb és sokkal lassabb tankok merészkednek. Egy másik kísérletben egy intelligens szerkezet önmagát képezte ki a repülésre.
"Arra számítunk, hogy utánpótlási és felderítő szerepet kap az UGCV (Unmanned Ground Combat Vehicle, személyzet nélküli földi harcjármű) flottában", jelentette ki a Wirednek John Bares, a Carnegie Mellon egyetemhez tartozó nemzeti robotkutatási konzorcium (NREC) igazgatója. Ez a szervezet irányítja a Spinner fejlesztését, melyet a védelmi minisztérium DARPA ügynöksége 5,5 millió dollárral támogat.

A jármű képességei széles skálát fednek le, az alapszint a teherhordó utánpótlási feladatok és a fegyvertelen felderítés lehetnek. Tovább kiépítve közvetlen segítséget nyújthat a harctéren a katonáknak, és fegyveres felderítő küldetést végezhet, mondta John Bares.

Hibridhajtás a nyerő

A Spinner új technológiai megoldások egész sorát vonultatja fel. Egyedi például a mobil platformok építésére specializálódott ír Timoney Technology által kifejlesztett felfüggesztés és erőátvitel. Mind a hat független felfüggesztésű keréknél egy-egy vízzel hűtött, nagy nyomatékú elektromotor kapott helyet.

A 120 centiméteres átmérőjű golyóálló abroncsokon a 15 személyes kisbusz méreteivel rendelkező Spinner olyan akadályokon is átkelhet, melyekkel korábban csak tankok, vagy más nehéz lánctalpas járművek birkózhattak meg.

Körbefordul a raktér

Ha a robot felborul egy akadályon, a beépített érzékelői beindítják a kerekek helyzetét megváltoztató hidraulikus rendszert. A fejen álló járművet így ismét az utazómagasságba emelhetik, és folytathatja útját. Ezzel egy időben a központi raktér 180 fokkal elfordul a hossztengelye körül. A megfordítás kritikus pont az olyan szállítmányok, például kisebb járművek esetében, melyek a célállomáson saját kerekeiken gurulnak ki a raktérből.

A fejjel lefelé is működőképes "teknős" páncélt is kapott: a szénszálas kompozit burkolatú Spinner Boeing által kifejlesztett, többrészes külső héja képes elnyelni a 20 kilométeres sebességgel bekövetkező ütközések energiáját.

A Spinner lesz az UGCV járművek közül az első, amely igen kifinomult hibrid hajtóművet kap. Dízelüzemű turbinája első lépésben elektromos áramot termel, melyet nagy teljesítményű, masszív kiépítésű lítiumion akkumulátorokban tárolnak.

A takarékosság fontos szempont volt

Az NREC igazgatója szerint az akkumulátor egységet és az energiaellátást szállító PEI Electronics fejlesztőinek annak idején két fontos paramétert neveztek meg: a sokoldalúságot és az üzemanyag-takarékosságot.

A jármű önállóan képes három üzemmód közül választani. Csendes (csak akkumulátor), csak turbinahajtás, vagy a kettő vegyesen. Az üzemanyag megtakarítást olyan megoldások alkalmazása segíti, mint például a fékezésnél termelt energia visszatáplálása az akkumulátorokba.

Az üzemanyag-takarékosság lényeges szempont számos katonai eszköz esetében, jegyezte meg John Bares. Becslések szerint hét liter benzint kell felhasználni ahhoz, hogy egy litert eljuttassanak a frontvonalra. Az Öböl háborúban például tankok álltak le a sivatagban, mert kiürült az üzemanyagtartályuk. A Spinner esetében alkalmazott eljárásokat később még széles körben hasznosíthatják.

Az NREC szakértői azzal számolnak, hogy a Spinner teljes értékű prototípusa az év végére elkészülhet, és 12 hónapig tartó nyúzópróbának vethetik alá. Mindezt annak ellenére, hogy a robotot vezérlő "agy" még csak a koncepció szintjén létezik. A mérnökök lelki szemei előtt olyan autonóm jármű képe lebeg, melyet földi vagy légi irányító központból célzottan a feladatra programozhatnak az operátorok.

Repülni és csalni tanul a robot

Svéd kutatók egy olyan kisméretű robotot építettek, amely maga dolgozza ki, milyen szárnymozgásokkal képes a levegőbe emelkedni. A Göteborgi műszaki egyetem kutatói, Krister Wolff és Peter Nordin saját fejlesztésű modelljükkel azt kívánták bebizonyítani, hogy az intelligens gépek olyan szellemi teljesítményre képesek, mint a madarak repülni tanuló kiscsibéi.

A balsafa szárnyakkal és kis mozgató motorokkal ellátott robot nem kapott alapvető instrukciókat arra nézve, hogyan lehetséges a repülés. A kutatók ezzel szemben megadták neki azt a képességet, hogy a szárnyait tetszőleges irányokba lendítse és billentse.

Miből lesz a felhajtóerő?

Ezen kívül beleprogramozták azt a célt, hogy lehetőleg sok felhajtóerőt érjen el, és ennek érdekében másodpercenként 20 lépéses parancssorokat állíthasson össze. A kísérlet részét képezte egy elektromos mérleg is, amely a robotot az éppen folyó próbálkozásai sikeréről illetve sikertelenségéről tájékoztatta.

És lőn csoda, a készülék három órás kínlódás után valóban kidolgozta azt a mozgássort, a szárnyak elfordítással egybekötött lengetését, amely tekintélyes felhajtóerőt eredményezett. Teljesen felemelkedni viszont nem tudott, mert az előrelátó kutatók a saját súlyához képest gyenge motorokat építettek bele.

De a robot ezen a ponton is önállóan reagált, és egyszerűen lábujjhegyre állt. A környezetében levő tárgyakra olyan ügyesen tudott támaszkodni, hogy mégis elemelkedett az alapzatáról.