További Jog cikkek
"Úgy döntöttem, hogy van pár olyan kérdés, amelyek vizsgálatát jogosan kéri az alperes." - mondta a bírónő. A kérdések arra vonatkoznak, hogy vajon fair módon használja-e szerzői jogait. A zeneipar felbátorodott óriásvállalatainak üzleti gyakorlatával szemben először tavaly nyáron fogalmazódtak meg aggályok.
Kartelles elhajlások
Az amerikai igazságügyminisztérium 2001 augusztusában olyan előzetes vizsgálatot indított az öt legnagyobb lemezkiadó (Universal, Sony, Warner, EMI, BMG) ellen, amilyet antitröszt perek előtt szokás. Ezek olyan problémákat vizsgálatak, mint a dollármilliárdos szegmens bestátuszkósodot versenyviszonyai, vagy a zenei CD-k meglepően magas ára.
A nagy lemezkiadók piaci viselkedésével kapcsolatban vizsgált legrázósabb kérdéskör, hogy az elmúlt évek folyamán hiába álltak sorba irodáik előtt az újszülött vállalkozások, akik szívesen fizettek volna zenéikért, hogy az interneten forgalmazhassák azokat. Az általuk kalózkodásként megbélyegzett fájlcserélők üldözésével egy időben nem biztosítottak semmilyen általuk legálisnak tekintett online zenét - és ehhez minden joguk megvolt.
Ezt követően indultak el tavaly decemberben a fizetős digitális zenei szolgáltatók: a Warner, EMI, és BMG összeállásával létrehozott MusicNet, illetve a Sony-Vivendi duó által fémjelzett PressPlay. Az elhajtott kiscégek az amerikai versenyhivatalhoz fordultak.
Megmenekül a Napster?
Az igazságügyminisztériumi vizsgálat és a kérdéskör Patel bírónő által vizsgált része az, hogy a jelentkező kereskedők lekoptatása után, miért jelentek meg mégis az interneten a kiadók a piaci versenyt minimalizáló tömbösített és monopolisztikus formában.
Amennyiben a vizsgálat úgy találja, hogy az ipar szerzői jogi argumentumokkal indokolt eddigi manőverei végső soron a fogyasztók megkárosítása irányába mutat, a RIAA megfenyíttetik. Extrém esetben masszívan megnyírbálhatják szerzői jogaikat és a Napster, akár egy igazi B-moziban, megmenekül.
|