16:00, December 06.
Marokkó 0
Spanyolország 0
Education City Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 06.
Portugália 0
Svájc 0

Harminc éve hullámzik az Apple

2006.04.02. 00:57
Harminc éve, 1976. április elsején alapította meg az Apple-t Steve Jobs, Steve Wozniak és Ronald Wayne. Azóta elképesztő magasságokat és mélységeket élt meg a társaság: sokáig úgy tűnt, a Macintosh lesz az otthoni számítógép, aztán jött az IBM meg a Microsoft, és átvette az uralmat. Bár az Apple manapság csak egyike a nagy gyártóknak, a cég mégis erősebb, mint valaha.

A visszatérés

#alt#
iMac 1997
A bevásárlással Steve Jobs is visszatért az Apple-höz, először csak mint tanácsadó, aztán ideiglenes vezérigazgató (ahogy magát hívta: iCEO). Persze egyből munkához látott, lefújt olyan projekteket, mint a sikertelen Newton, és elkezdte terrorizálni beosztottait. Legendák keringtek arról, hogy az alkalmazottak remegve szálltak be a liftbe, mert attól féltek, hogy menet közben összetalálkoznak Steve Jobsszal. Attól tartottak, hogy az Apple alkalmazottjaként lépnek be, de már munkanélküliként szállnak ki a felvonóból. "Senki sem próbált lenyelni minket, amióta visszatértem. Szerintem félnek attól, hogy milyen lenne az ízünk", nyilatkozta Jobs akkoriban, ezzel is ráerősítve arra a képre, hogy elviselhetetlen. Alig pár hónappal a NeXT megvásárlása után Jobs visszaszerezte a hatalmat, és egydolláros éves fizetésért elhagyhatta az "i"-t a CEO elől.

Jobsnak volt ideje azon gondolkozni, hogy annak idején mit rontott el, így egyből munkához látott. Elpusztította a klónokat, és stratégiai partnerséget kötött a Microsofttal. Bemutatták a PowerBook G3-ast és a Power Mac G3-ast, bár ezeknek még a korábbi időszakra jellemző unalmas külsejük volt. Jobs országszerte Apple boltok építésébe kezdett, így a társaság már közvetlenül értékesíthette gépeit.

Új generáció

Egy évvel az alapító visszatérése után a cég piacra dobta az első iMacet, ami óriási siker lett: 12 hónap alatt 800 ezer darabot adtak el belőle, és a társaság 1993 után először tudta (309 millió dolláros) nyereséggel zárni az évet. A gép teljesítményében nem volt különösebben előremutató, viszont színes volt a burkolata, ami sokak tetszését elnyerte. Kényelmes időszak következett, 1999-ben bemutatták a szintén színes iBookot, valamint a már kötelezően divatos külsejű Power Mac G4-est, a részvényesek pedig elégedetten nézték, ahogy papírjaik egyre híznak.

Kétezerben mutatták be a Power Macintosh G4 Cube-ot, a divatos külsejű, ám ventilátorok híján a húsz évvel korábbi Apple III-as tüneteit produkáló monitor nélküli számítógépet. A Cube drága is volt, meg problémás is, így Jobs visszatérése óta ez lett az első sikertelen számítógép. Közben világszerte csökkentek a számítógép-eladások, ráadásul a dotkomlufi is ereszteni kezdett, így amikor Steve Jobs három év után az első veszteséges negyedévről volt kénytelen beszámolni, a piac hisztérikusan reagált, és a 2000. szeptember 28-i 26,75 dollár után másnap 12,875 dolláron zártak az Apple részvényei. A mélypont decemberben következett, akkor már kevesebb mint hét dollárért hozzá lehetett jutni egy részvényhez. Nehéz időszak következett, a papírokat 2003 második negyedévéig gyakran lehetett ebben a sávban megtalálni.

Jön az iPod

#alt#
Az ötödik generáció
A 2001-es bizonyult a legfontosabb évnek az Apple történetében: bemutatták az új, hófehér iBookot, az alumíniumházú PowerBookot, a NeXTstepből kifejlesztett új operációs rendszert, a Mac OS X-et, valamint egy mp3-lejátszót, amiről akkor talán még nem is sejtették, hogy alapjában rajzolja újra a cég kontúrját: az iPodot.

Az Apple mutatói fokozatosan javultak. Az új, lapos képernyős iMac eladásai jól alakultak, ahogy a G4-es PowerBook sikere is jól jött a cégnek. 2003-ban mutatták be a G5-ös Power Macintosht, ennek teljesítménye már kielégítette az erős gépre vágyók igényeit is. Két évvel ezelőtt került forgalomba az iPod mini, és ebben az évben megtáltosodott a társaság: az akkori 33 dolláros részvényenkénti ár 2006 januárjára 86,4 dollárra emelkedett. Persze ebben szerepet játszott az új, 2004 augusztusában bemutatott, még laposabb képernyőjű iMac, és talán kicsit a Mac mini, minden idők legmegfizethetőbb Macintosha is. Közben a társaság meghatározta a fő csapásirányt: a digitális életet, melyet az iLife programcsaláddal népszerűsít az Apple.

A Macintoshok egyre sikeresebbek, 2005-ben az Apple lett a negyedik legnagyobb számítógépgyártó az Egyesült Államokban, az utolsó negyedévben 1,25 millió konfigurációt értékesítettek, ami húszszázalékos növekedést jelent egy év alatt.

Áttérés

A társaság igazi erőssége azonban már a zene: az utolsó három hónapban 14 millió iPodot sikerült eladni, háromszor annyit, mint egy évvel korábban, az eddig értékesített 42 millió lejátszóból 32 milliót 2005-ben adtak el. Ehhez kapcsolódik az iTunes sikere, az online zeneáruházból már több mint egymilliárd dalt töltöttek le az elmúlt évek alatt. Az Apple még soha nem volt ennyire nyereséges, a negyedéves profit félmilliárd dollár volt. Az iPod már az ötödik generációnál tart, a kezdeti, 5 gigabájtos, fekete-fehér képernyős, csak Macekkel használható verzióból 4 év (és generáció) alatt az univerzális, színes kijelzős, videolejátszós, 60 gigabájtos változat lett, miközben ára végig 399 dollár maradt.

A tavalyi más szempontból is fontos év volt: Steve Jobs bejelentette, hogy az Apple áttér az Intel processzoraira. 2006 elején jelent meg a Macintoshok új generációja, a kétmagos Core Duókkal szerelt MacBook Pro , valamint az új iMac. Kősöbb aztán megérkezett az inteles Mac mini, ahogy a MacBook is, majd a sort 2006 augusztusában a Power Mac utódja, a Mac Pro, valamint az Xserve család zárta. Ezekbe már az Intel újgenerációs csipjei, a Core Woodcrest-ek kerültek, így elődeikhez képest kétszer gyorsabbak lettek az újdonságok. Ezzel lezárult az átállás, azóta mindegyik gépben az Intel processzorai dolgoznak.

Ellenség a véremből

#alt#
Intel iMac
A huszonegyedik század első évtizedének közepére újra erős céggé vált a társaság. A Brandchannel kutatása szerint 2004-ben az Apple volt a legerősebb márkanév a világon, 2005-ben már csak a második helyet tudták megcsípni a Google mögött. Az Intel processzoraival mindenképpen jól járt a társaság, hiszen gyorsabbak, teljesítményükhöz mérten olcsóbbak, és kevesebbet fogyasztanak, mint IBM-es elődeik.

A nagy kérdés az, hogy meddig tart ki az iPodok lendülete. Tény, hogy a társaság elsősorban az mp3-lejátszónak köszönheti a sikereit - még ha bevételeinek hetven százaléka a számítógép-eladásokból érkezik is -, hiszen a Macintoshok is részben az iPodok miatt fogynak. A formatervezett, egyszerűen használható lejátszó sok pc-s felhasználót csábított át az Apple-höz, abba azonban bele sem mernek gondolni a részvényesek, hogy mi történik, ha elcsitul az iPodok körüli izgalom. Pletykák szerint rövidesen megjelenik a harmadik pillér, az a készülék, ami az iPodok és a számítógépek mellett biztosítja az Apple nyereséges működését. Hogy ez mi lesz, azt még senki sem tudja, de a legtöbben egy saját mobiltelefonra gyanakodnak.

A következő nagy dobás a szoftverek háborúja lehet: most már közös a platform, a Windows és a Mac OS X közvetlen ellenfelekké váltak, bár azt senki nem merné megjósolni, hogy ez milyen hatással lesz az Apple eredményeire. Egy biztos: a pc és a Mac harca újrakezdődött, és talán keményebb lesz, mint valaha, miközben már több bennük a közös, mint korábban bármikor.



  • Hírek
  • Hírek