Elemér
0 °C
10 °C

Önkormányzatok a kód csapdájában

2008.12.10. 16:00
A közpénzből kifejlesztett szoftverek nem köztulajdonban vannak, és meglehetősen drága a fenntartásuk. A nyílt forráskód megoldás lehet, de még nem túl nagy a támogatottsága.

Mostanában csak úgy röpködnek a milliárdok, ha állami szoftverbeszerzésről van szó. Híres eset a Microsofté, amelyben Steve Ballmer tojásokat, a közalkalmazottak meg drága szoftvereket kapnak, de legalább ilyen érdekes történet a Welt 2000 és az Idom 2000 nevű magyar cégeké. Ezek a szoftverfejlesztő vállalatok az utóbbi hónapban kerültek a rivaldafénybe azzal, hogy több milliárdos megrendelés kapnak a sajtóértesülések szerint mindenféle verseny nélkül. A három vállalatnál egy közös pont van: termékeik kódja zárt.

Kirekeszt a zárt ajtó

Nagyon úgy tűnik, hogy az állami megrendeléseknél a zárt forráskód minden jónak az elrontója. Lehet, hogy egy tenderen a legolcsóbb és legjobb minőségű ajánlattal nyer egy cég, de amikor a megrendelő nem kéri el a teljes forráskódot, az egyenértékű az adu ász átpasszolásával. Akinek a kezében van a kód, az árat úgy variálhatja, ahogy kedve tartja. Ebben az esetben állam ugyan kifizeti a fejlesztés teljes költségét, mégsem a valódi terméket, a kódot kapja meg, hanem csak a kód használatának a jogát. Működtetheti az önkormányzati rendszert, gyűjtheti az adóbevallásokat. Ha viszont tovább kell fejleszteni valamit, márpedig erre néhány évente sor kerül, akkor az állam csak ahhoz a céghez fordulhat, akinél a kódok vannak. Ilyen esetben a fejlesztő már annyi pénzt kérhet, amennyit nem szégyell, és nem kell elképesztően magas minőséget előállítania, hiszen semmiben sem versenyez másokkal.

A szituáció nem csak pénzügyileg aggályos. Hogyan lehet az állampolgárok adójából kifejlesztett termék, a forráskód egy magánvállalkozás tulajdona? Amikor az állam egészségügyi rendszert, úthálózatot vagy csatornákat fejleszt, akkor bemehetek az orvosi rendelőbe a közúton, és szabadon lehúzhatom a vécémet. Van, ami pénzbe kerül, de a hozzáférés garantált. Ezzel szemben az adókból kifejlesztett szoftvereket nem lehet megszerezni. Sem állampolgárként, sem rivális vállalatként, aki esetleg versenyezne a jelenlegi beszállítókkal.

A fejlesztő sokszor arra hivatkozik, hogy a megoldása olyan elemeket tartalmaz, amiket a saját költségére fejlesztett ki, írja Maróy Ákos informatikai szakértő a weben közzétett elemzésében. Ez jó taktikának tűnik, de csak addig, amíg a versenyhatóság nem kezd el keményen büntetni. A Microsoft már megkapta a magát az Európai Uniótól, rekord méretű büntetéssel ért véget a pere, és arra kötelezték, hogy minden műszaki adatot tegyen közzé, ami az egyenlő versenyfeltételek biztosításához szükséges.

Benéznek a nyitott ablakon

A nyílt forráskód egyelőre nem túl felkapott az állami szférában, noha a használatával szinte mindenki jól járna. Az állampolgárok ellenőrizni tudják, hogy mire költötték el a pénzüket, és az informatikai szektorban működik a verseny, mert minden szükséges adat elérhető. Kizárt, hogy egy cég jogosulatlan előnyt szerezzen. A verseny hatékonyságot, jobb informatikai megoldásokat eredményez, amik - ha minden jól alakul - akár a nemzetközi piacon is versenyképesek lehetnek.

Vannak működő nyílt forráskódú projektek, de egyelőre kisebb léptékűek, mint amilyenekre szükség lenne. A törökbálinti önkormányzat például évekkel ezelőtt leselejtezett gépeken futtat levelezőszervert, gazdasági szoftvert, és a művelődési háznak maguk rakták össze a telefonközpontot. A központilag előírt programokat – például ami a béreket és a kiadásokat kezeli - emulátoron vagy Windowson kell futtatniuk, mert a kliensprogramok DOS-ra vagy Windowsra vannak megírva.

Kochis Pál, a törökbálinti polgármesteri hivatal informatikusa szerint a jövőben nehezebben tudnak majd nyílt forráskódú programokat használni, mert sok új fejlesztés tartalmaz olyan komponenseket, amelyek a Windowshoz kötik az előírt szoftvereket. A szakértő szerint az lenne a jó megoldás, ha az üzleti folyamatokat kezelő szoftver teljesen platformfüggetlen lenne, és az interfész bármilyen operációs rendszerre elkészíthető.

A probléma alapja, hogy az állami szervek nem egy dokumentumszabványhoz vagy egy formátumhoz ragaszkodnak, hanem a szoftverek használatához, fejtette ki Kochis Pál. Ha csak azt adnák meg, hogy milyen formátumban kell létrehozni a központba küldendő adatokat, például xml-ben (erre épülnek a modern dokumentumok), akkor ahhoz el lehetne készíteni többféle kliensprogramot, bármilyen rendszerre.

A nyílt forráskódnak van még egy előnye: a pénz helyben marad. Amíg a Windows árát egy külföldi óriáscég kapja meg, addig a nyílt forráskód esetén a teljes árat a rendszer karbantartójának kell kifizetni.

Akit érdekel még a nyílt és a zárt forráskód viszonya, december 11-én többet megtudhat az Open Source Farm rendezvényen, ahol többek között a Microsoft, a Novell és a Sun hazai képviselői ülnek le egy kerekasztal beszélgetésre.