Önök szörnyekre és ufókra kattintanak
További Tudomány cikkek
- Megváltozik az agy az olvasással
- Úttörő long-Covid-tanulmány készült a Szegedi Tudományegyetemen
- Megtalálták az antibiotikum-rezisztens baktériumok „Achilles-sarkát”
- Már nem jelent előnyt a pályán a magyar válogatott szerelése
- Kemofóbok, szevasztok! Az alkimisták már a konyhában vannak, és rotyogtatnak
Tavalyi hasonló válogatásunkban azt írtuk, önöket csak a világvége izgatja fel, mert 2010 legolvasottabb tudományos cikkei között volt szó a Földre veszélyes aszteroidákról, és a listavezető is egy Magyarország felett felrobbant meteor lett. Idén is volt egy meteorunk, de ez már nem tudott beférni az első tízbe, kiszorították a vicces és/vagy meghökkentő tudományos bulvárhírek. A lenti számok az egyes cikkeknél mért egyedi júzerszámot (tehát nem az oldalletöltést) tükrözik.
10. Mutasd a desktopod, megmondom, ki vagy! – 92 092 olvasó
A toplista aljára egy aranyos gyűjtemény fért be: a Hunch.com több százezer felhasználóját megkérdezve megpróbált összefüggéseket találni a júzerek desktopjai és demográfiai adatai között. Így derült ki, hogy a férfiak és a kertvárosban élők nagyobb rendet tartanak virtuális munkaasztalukon, és hogy a rendetlen desktoppal rendelkező felhasználók általában tanultabbak és jók matekból. A Brit tudósok alrovatban méltó helyet kapott felméréshez természetesen hozzáadott értékként csatoltunk egy galériát az Index desktopjairól.
9. Tényleg rosszabb a magyar Coca-Cola? – 95 287 olvasó
A nyári uborkaszezonban egy szlovák felmérésen felbuzdulva laborvizsgálatokkal próbáltuk kideríteni, hogy egyes élelmiszeripari világmárkák rosszabb minőségű termékeket terítenek-e a kelet-európai piacon, mint a nyugat-európain. Mint kiderült, drasztikus különbségek nincsenek, bár a Coca-Cola tényleg kicsit más nálunk, mint Ausztriában. Az üdítőital említése és a címben feltett kérdés megtette a hatását.
8. Így tud ölni a tömeg – 97 789 olvasó
Az év egyik legszomorúbb eseménye volt a West Balkánban történt tragédia: a zsúfolt szórakozóhelyen három fiatal halt meg a tömegben. Az eset után felmerült, miként fordulhat elő, hogy egy szórakozni vágyó emberekből álló tömeg egy bizonyos sűrűség felett veszélyessé válik – erről írtunk háttéranyagot. A túlságosan zsúfolt tömegben olyan erőhatások alakulhatnak ki, amelyek még az acélkorlátot is meggörbíthetik, ha pedig a nyájként mozgó tömegben pánik tör ki, az súlyosbíthatja a következményeket. A tömegkutatásnak egyébként nemzetközileg is elismert magyar szakértői is vannak, velük a fesztiválszezonban készítettünk interjút.
7. Kína elhárítja a világvégét – 100 454 olvasó
Azért a világvége felkerült az idei toplistára is a jó öreg Apophis kisbolygó révén, amiről több cikket is írtunk már, és ami 2036-ban kerül veszélyesen közel a Földhöz. Kínai kutatók egy apró űrhajót terveztek, amivel az Apophist egy picit eltéríthetik a pályájáról, éppen csak annyira, hogy az biztosan elkerülje a bolygónkat. Ez augusztus 22-én egy napi hír volt a sok közül, a fene sem gondolta volna, hogy több mint százezer olvasót érdekel majd. Hogy a kínaiak megvalósítják-e a tervet, még nem tudni, de az űrprogramjuk hasítását nézve nem kizárt.
6. Először filmezték le a gyilkos jégcsapot – 116 447 olvasó
A BBC hipnotikus erejű filmelőzetese akár az év tudományos videója is lehetne: a víz alatti, gyorsított felvételen egy jeges nyúlvány kezd el nőni a tengert fedő jégpáncélról, majd amint a tengerfenékhez ér, megfagyasztja az ottani élővilágot. A ritka természeti jelenség magyarázata a tengervíz fagyás közbeni sajátos viselkedése. A felvétellel a BBC a David Attenborough által narrált, Frozen Planet című dokumentumfilm-sorozatát reklámozta. A videót bemutató és a jelenséget elmagyarázó cikkünket majdnem 6700 olvasó osztotta meg Facebookon.
5. Elmozdult a Föld forgástengelye – 123 625 olvasó
A Japánt márciusban sújtó, a Richter-skála szerinti 8,9-9,0 erejű földrengés a Föld forgástengelyét is elmozdította kicsit, olasz geofizikusok szerint 25 centiméterrel. Az erről szóló cikket önök szaknyelven szólva szanaszét kattintották. Talán azért is, mert az a 25 centi soknak tűnik, de a Föld méretéhez képest szinte semmi, a földrengés egymilliomod másodperccel rövidítette csak meg a napok hosszát – a változás miatt tehát több évszázad alatt veszítünk csak egy másodpercet.
4. Matematikusok fosztottak ki egy amerikai lottót – 125 544 olvasó
A tutinak nevezett lottószisztémák árulása a hiszékenyeket átverők egyik kedvenc módszere volt a kilencvenes években. Amerikai programozók és matematikusok azonban tényleg találtak egy biztos nyerő rendszert, illetve egy ezt lehetővé tevő kiskaput Massachusetts állam egyik lottójátékában. Félmillió dolláros befektetéssel legalább a dupláját nyerték, az erről szóló cikkünknek pedig 125 ezer olvasót és 4300 lájkot hoztak.
3. Fukusima környéke lakhatatlanná válhat – 136 691 olvasó
Ma már nehezen vitatható, hogy a japán földrengést követő fukusimai atomkrízis az emberiség egyik legnagyobb ipari katasztrófája. Néhány nappal a földrengés után azonban még csak jósolgatni lehetett, hogy mi lesz a Fukusima Dai Icsi erőmű sérüléseinek következménye. Szakértőket megkérdezve megtettük ezt, és levontuk a baleset szakmai tanulságait. A katasztrófa súlyosabbnak bizonyult az előzetes becsléseknél: márciusban a japán üzemeltető még azt várta, hogy szeptemberig sikerül stabilizálni a reaktorokat, de végül ez csak decemberben sikerült.
2. Újabb bizonyíték az ufók létezésére – 138 261 olvasó
Az FBI áprilisban (és nem elsején) nyilvánosságra hozta ötvenes évekbeli ufóaktáit, amelyből kiderült, hogy Roswellben tényleg találtak valamit – már ha igazat állít a vonatkozó jelentés. A Roswell-legenda körül ugyan nem tisztult sokat a köd, a hírt megírtuk a fenti, ironikusnak szánt címmel. Az év második legolvasottabb tudományos cikkébe így sikeresen beirányítottuk az ufóhívőket: a cikkbe beágyazott szavazáson 19 ezren vallották, hogy vannak ufók, és csak 8 ezren, hogy nincsenek.
1. Bizarr halszörnyet fogtak a Dunából – 148 745 olvasó
A show-t egy eltévedt lapátorrú tok lopta el 2011-ben a komolyabb tudományos hírek elől: a viharvert, csontorrán sérült állatot a Dunából fogta ki Szily Laci egy ismerősének egy ismerőse, az eset pedig azért bizarr, mert az állat a Mississippi környékén őshonos. Mivel a hal planktonnal táplálkozik, horgászbottal nem lehet kifogni, a Dunán is egy halász kerítőhálójába akadt bele. A tokot a környező országokban halastavakban tenyésztik, valószínűleg ezekből került az állat a Dunába, onnan pedig az Index címlapjára.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.