A zeppelin elődje magyar találmány volt
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
A Zeppelin-léghajó világhírű találmány. A merev vázas léghajótípust tervezőjéről és gyártójáról, a német Ferdinand von Zeppelin grófról nevezték el. A név később megragadt a köztudatban, és olyan sikerrel köznevesült, hogy később már az összes merev szerkezetű léghajót zeppelinnek nevezték el.
Kevésen múlt, hogy nem nevezték őket Schwarz-léghajónak, ugyanis az első, hasonló konstrukció szerint épült repülő járművet nem Zeppelin építette, hanem az 1885-ben, Keszthelyen született Schwarz Dávid. Bár Zágrábban fakereskedelemmel foglalkozott, már ekkor is megmutatkozott a műszaki érdeklődése: a fakitermeléshez használható gépeket gyártott.
A repülés iránti szerelme valamivel később, az 1880-as években kezdődött. Léghajókat már korábban is építettek, de a sajátját az impregnált ballonszövetnél tartósabb anyagból akarta elkészíteni. Az alumínium akkoriban még új anyagnak számított, így keveseknek volt tapasztalata a megmunkálásával. Ez nem riasztotta el Schwarzot a gondolattól. Megkereste az Osztrák-Magyar Monarchia hadügyminiszterét, aki visszautasította a fiatal mérnököt. Ezután Szentpéterváron próbálkozott, de két év alatt nem sikerült eredményt elérnie.
Berlinbe ment, ahol rátalált Carl Bergre. Berg egy alumíniumfeldolgozó üzemet vezetett, így tudta, hogy kell megmunkálni az anyagot. 1895-től együtt dolgoztak Schwarz-cal a saját tervezésű, alumíniumszerkezetes léghajón.
A léghajó rövidesen elkészült. 38 méter hosszú és 12 méter átmérőjű volt. Az egyik végén kúp alakú, hengeres test leginkább egy óriási, vaskos ceruzára hasonlított. A rácsszerkezetű vázat 0,2 milliméter vastag alumíniumlapokkal fedték le. A járművet 4 darab, egyenként 2 méter átmérőjű légcsavar hajtotta; a féltonnás, négyhengeres Daimler-motorok egyenként 16 lóerőt préseltek ki magukból. A 3560 kilogramm tömegű jármű egy embert és 130 kilogramm hasznos terhet tudott szállítani. A világ első héjszerkezetes repülő járműve repülésre készen állt.
1896 októberében Schwarz léghajója végrehajtotta az első próbarepülését. A kísérlet kudarccal végződött, mivel a hidrogént szállító cég csak gyenge minőségű gázt tudott szerezni, így a felhajtóereje nem tudta a levegőben tartani a járművet. A tesztek azonban így is meggyőzőnek bizonyultak: a hajó működőképes és kormányozható volt.
Út a feledésbe
A következő próbarepülést 1897. január 15-re ütemezték. Schwarz január 12-én hagyta el Zágrábot. Út közben azt mondta a feleségének és a gyerekének: „Nem hisznek bennem, de a halálom után majd fognak.” Fogalma sem lehetett róla, hogy a próféta szólt belőle.
Az első éjszakát Bécsben töltötte. Január 13-án táviratot küldött a feleségének, amelyben ez állt: „Jól vagyok. Holnap érkezem Berlinbe. A repülést holnapután tartják.” Berlinbe is sürgönyözött: „Holnap érkezem. Töltsék föl a hajót hidrogénnel.”
Schwarz Bécsben találkozott néhány barátjával, akikkel együtt ebédeltek a híres Zur Linde étteremben. Néhány kanál leves után hányinger és émelygés fogta el. Betegnek érezte magát. A barátai azt tanácsolták, hogy menjen ki a friss levegőre. Az étterem halljába érkezve Schwarz nekitámaszkodott a falnak. Egy perc múlva összeesett és meghalt. A 45 éves mérnököt a bécsi és berlini egyetemek saját halottjuknak tekintették, és emlékművet állítottak neki a bécsi temetőben.
Schwarz már soha nem láthatta, ahogy a léghajója a levegőbe emelkedik. Felesége, Melanie azonban okos és gyakorlatias asszony volt. A férje temetése után Berlinbe utazott, hogy folytassa a férje munkáját. Megpróbálta megszervezni a próbarepülést, de számos ellenállásba ütközött. A német hadsereg önérzetét sértette, hogy a léghajó nem az ő találmányuk volt.
A próbarepülést ennek ellenére megtartották a Tempelhof-mezőn. Schwarz léghajója ezúttal 460 méter magasba emelkedett, és bár az egyik légcsavar megsérült, és a leszállásnál a jármű komolyan megsérült, a német hadsereg meglátta a potenciált a járműben.
A próbarepülés után Zeppelin gróf tizenötezer német márkát fizetett Melanie Schwarznak a találmány jogaiért, felhasználva a magyar származású feltaláló ötleteit. Zeppelin Carl Berggel közösen készítették el az első Zeppelin-léghajót, ami 1900. júliusában szállt fel a svájci Boden-tóról. Az első próbarepülés ezúttal sem volt zökkenőmentes, de a későbbiek már igen. Így ismerte meg a világ Zeppelin-léghajók nevét, és felejtette el Schwarz Dávidét.
Rovataink a Facebookon