Miért női neveket kapnak a legppusztítóbb hurrikánok?
Napra pontosan ugyanakkor csapott le New Orleans térségében az Ida hurrikán, mint hírhedt elődje, a Katrina, 2005 augusztus 29-én. Ida 4-es erősséggel, minden idők ötödik legerősebb trópusi ciklonjaként szállt partra, tölcsére szélein 230 kilométer/órás széllel rombolta a partokat, emberáldozatokat szedve és tetemes anyagi károkat okozva. Több százezren maradtak áram nélkül. Akkora erővel őrjöngött, hogy megfordította a Mississippi folyó folyását is.
16 éve a Katrina még ennél is erősebben, 280 kilométer/órás széllökésekkel (a Saffir-Simpson-féle skálán a maximális, ötös erősséggel) tombolt, 1255 ember megölve és 125 milliárd dolláros veszteséget hagyva maga mögött.
Katrina, Sandy, Ida, Irma, Wilma, Elsa és a többiek. Feltűnő, hogy az erősebb trópusi viharok általában női neveket kapnak. De vajon miért?
Miért élnek olyan sokáig a teknősök?
Korábban már írt róla az Index, hogy lenyűgöző hosszú távú memóriája van az óriásteknősöknek. Szükségük is van rá, hogy emlékezzenek a dolgaikra, hiszen ezek az állatok rendkívül sokáig képesek élni, nemrég például 160 éves korában pusztult el egy klagenfurti állatkertben élő példány.
A csúcstartó állat a Guinness Világrekordok szerint egy jelenleg 189 éves óriásteknős, Jonathan, aki Szent Ilona szigetén él. De a hosszú élettartam nem kizárólag az óriásteknősökre jellemző, a tengeri teknősök is képesek elérni az 50-100 éves kort és a mocsáriteknős-félék családjába tartozó terrapenék között is gyakoriak az évszázados példányok – mondta a LiveScience-nek Jordan Donini, a Florida SouthWestern State College teknősökre specializálódott biológia és ökológia professzora. Hozzátette, sok teknősfaj esetén nem tudnak felső határt megállapítani az életkort illetően a tudósok, mivel egészen egyszerűen meghal a megfigyelést végző ember, mielőtt végigkövethetné a páncélos állat teljes életciklusát.
Miért más az íze a dobozos kólának, mint az üvegesnek?
És a sörnek? Merthogy szentül meg vagyunk győződve arról, hogy különböznek. Ezért sokan esküsznek vagy az egyikre, vagy a másikra.
Az, hogy a csapolt sör más ízű, mint az üveges vagy dobozos, nem egy Michelin-csillagos megállapítás. Ennek okai triviálisak: a csapoltat kissé másként hőkezelik, pasztőrözik, mint a többit. Ez okozhatja az ízek apró eltérését. A hordós sörök nem is maradnak el olyan sokáig, mint üveges és dobozos társaik, amelyek jóval több időt eltölthetnek a boltok polcain. Ezért a csapoltak többnyire frissek, ami szintén eredményezhet eltérő zamatot.
Ám hogy az üvegből jobban csúszik, mint alumíniumdobozból, vagy fordítva, már nem ennyire nyilvánvaló.
Vegyük azt az esetet, amikor az üveges sör vagy kóla nem sütkérezik a napon, hanem fénytől védve várakozik a raktárban. Napfény hatására ugyanis lebomlanak a sörben lévő alfasavak (amelyeket egyébként ránctalanító szerekhez használ a kozmetikai ipar, a sörbe a komló révén kerül bele), és kellemetlen aromájú anyagok keletkeznek. A napszúrást próbálják minimalizálni a sötét (barna vagy zöld) sörösüvegekkel. A nem megfelelő tárolás miatt ezért előfordulhat ízbeli különbség,
MÉGHOZZÁ JOBBÁRA A DOBOZOS SÖR JAVÁRA.
De lehetséges finom eltérés, ha alumíniumdobozból, műanyag palackból vagy üvegpalackból iszunk?
A válasz az, hogy
ELMÉLETILEG IGEN.
A palackokból kioldódhatnak kis mennyiségben kémiai anyagok. Például az aludoboz belsejéből különféle polimerek, a PET-palackból pedig acetaldehid.
Ki írta az amerikai függetlenségi nyilatkozatot?
A címben feltett kérdésre az amerikai történelem ismerői azt felelnék: Thomas Jefferson virginiai ültetvényes írta, aki később az Egyesült Államok első külügyminisztere, második alelnöke és harmadik elnöke lett. Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk a történteket, a válasz kissé bonyolultabbá válik.
Amikor 1775 tavaszán kirobbant az amerikai függetlenségi háború, az amerikaiak többsége még nem törekedett az elszakadásra Nagy-Britanniától. Abban reménykedtek, hogy a brit parlament és a király előbb-utóbb orvosolja sérelmeiket, s visszavonja a sértő rendeleteket. III. György brit uralkodó szemében azonban a fegyvert fogó amerikai alattvalók máris árulókká és lázadókká váltak, s az év végén megszüntetett velük minden kereskedelmet.
Út a függetlenséghez
A tizenhárom észak-amerikai gyarmat brit kormányzói kemény megtorlást ígértek a lázadóknak, majd egymás után elhagyták székhelyüket, és brit hadihajókra menekültek. 1776 januárjában a felkelők főparancsnokának, George Washingtonnak a tisztjei még a király egészségére ürítették poharukat, de egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez a paradox helyzet nem tartható fenn sokáig. Az év elején Thomas Paine közzétette Józan ész című röpiratát, amelyben azt hangsúlyozta, hogy az illúziók ideje lejárt, a kiegyezés lehetetlenné vált, s az amerikaiaknak
hatalmukban áll újjáépíteni a világot. Noé napjaitól máig nem alakult ki a jelenlegihez hasonló helyzet.
Vagyis hozzá kell látniuk egy független, demokratikus köztársaság létrehozásához, amely minden kapcsolatot megszakít a romlott és zsarnoki Nagy-Britanniával.
Az üveg valójában folyadék?
Nem az, de ha felfoghatatlanul sok időnk van rá, akkor talán mégis.
Legközelebb, ha poharat vesz a kezébe, netán koccint is, érdemes felidézni, hogy az üveg valójában nem szilárd anyag, hanem a szilárd és folyadék közötti átmenet. Amorf anyagnak nevezik, mivel a benne található atomok rendezettebbek, mint egy folyadékban, de nem olyan szigorúan rendezettek, mint a valóban szilárd kristályokban, ahol minden atom a nekik megszabott helyen rögzül szabályos rácsokban.
Miért használnak a filmekben még mindig kinyitható telefonokat?
A flip forma a piacon ma is létezik, csak a gyakorlatban a 2010-es évek elejére az érintőképernyős mobiltelefonok teljesen kiszorították, miközben a filmeket nézve ma is az a benyomása támadhat az embernek, hogy elterjedtek és népszerűek az ilyen mobilok.
A majmok is köszönnek
Egy friss kutatás szerint a csimpánzok és a bonobó majmok is ismerik az üdvözlést és az elköszönést, ráadásul a viselkedésformát új egyedekkel való találkozás során alkalmazzák is. Korábban soha nem dokumentálták, hogy az emberen kívül bármely más emlősfaj ezt csinálta volna.
Az iScience oldalán publikált tanulmányból kiderült, hogy az emberi DNS-hez nagyon hasonlóval rendelkező két majomfaj ugyanolyan eljárásokat és szokásokat alkalmaz a közös interakciók előtt és után, mint az emberek.
Fura lényeket detektáltak a Tisza-tóban
Egyre több az óriás mohaállat a Tisza-tóban – adta hírül a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. A furcsa kinézetű lények a hazai vizekben viszonylag újak, először a Ráckevei-Duna-ágban tűntek fel a 2010-es évek elején.
Az elsőként 1851-ben Észak-Amerikában felfedezett mohaállatok nagyon öreg fajnak számítanak. A különös lények már bőven a dinoszauruszok előtt, az ordovíciumban megjelentek a földön, a fennmaradt leletek alapján már ekkor a zátonyok részét alkották. Életmódjuk nem sokat változott az évmilliók során, jelenleg is telepeket alkotva, egymásba és a víz alatt valamibe (például kövek, növények, csigaházak) kapaszkodva léteznek. Európában először 1880-ban Németországban fedezték fel, ezt követően elterjedt Nyugat- és Közép-Európában is.
Tűzijáték-történelem: szellemek és zöld emberek
A kétezer éves látványosság történetében az alkimisták, a tatárok és az olasz ipar is szerepet játszott.
A népünnepélyek alapját képező pirotechnikai látványosság közismerten Kínából ered, ahol i. e. 200 körül kezdtek bambusztöveket dobálni a tűzre. A bambusz üreges szára felhevülve hangos durranásokkal dezintegrálódott, amit a korabeliek a gonosz szellemeket elűző jelenségnek tekintettek.
Az örök élet elixírjét kereső kínai alkimisták salétrom, szén és kén keverésével az V. században felfedezték a feketelőport. A Szung-dinasztia idején, a IX. században készítették az első pirotechnikus tűzijátékokat. Ezeket eredetileg, ahogy korábban a bambuszt, a tűzbe dobálva petárdaként használták, hanghatást keltettek, és továbbra is szelleműző célt szolgáltak.
A XII. században a hadseregek is elkezdik hasznosítani a lőport, a század végére már komplett bambuszrakétákat építenek, amivel többé-kevésbé célzott csapást tudnak mérni az ellenségre. A tűzijáték ekkor emelkedik fel a talajról, és kezdik nyílvesszőkön fellőni.
Már az ókori Kínában is tűzijátékoztak az ünnepeken
Kínában már az első ezredforduló előtt, de Magyarországon is bő hatszáz évvel ezelőtt fellőtték az első tűzijátékokat. Bár az elmúlt ezer év alatt a népszerű látványosság változott, ugyanazon a kémiai elven gyártják ma is a tűzijátékokat, mint a Szung-dinasztia idején Kínában.
A pirotechnika kínai felfedezése, amelynek része a tűzijáték, mint a művészi szintű polgári szórakoztatás ága még bőven a Szung-dinasztia ideje (920–1279) elé nyúlik vissza. Állítólag a kínaiak már időszámításunk előtt használtak a kínai nagy fal építésekor kálium-nitrátot ahhoz, hogy táplálják a jelzőtüzeiket. Ez vezetett az időszámításunk szerinti 800-as években a feketelőpor feltalálásához, amelyre a tűzijáték-technika is épül.
A magyar történelem legfontosabb négy évtizede
1083. augusztus 20-án avatták szentté Magyarország első keresztény uralkodóját, az államalapító István királyt (ur. 1000-1038), aki egymaga vitte sikerre az államegyesítés, egyházszervezés és törvényhozás hatalmas munkáját. István a kereszténységben is különleges pozíciót foglal el, hiszen ő az egyetlen, akit a katolikus és – 2000 óta – az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel.
Kossuth Lajos a szabadságharc leverése után valóságos sztár lett Amerikában
1849 augusztusában, amikor az orosz–osztrák túlerő ellen küzdő honvédseregek helyzete reménytelenné vált, Kossuth Lajos emigrációba vonult, hogy külső támogatókat keressen a magyar függetlenség kivívásához. A kormányzó-elnök kíséretével az Oszmán Birodalomban kapott menedéket, a bebocsátásnak azonban ára volt. A szultán a nemzetközi bonyodalmak elkerülése érdekében Magyarországtól távolra, Kis-Ázsiába internálta az emigránsokat. Viszonylag kevéssé ismert, hogy ebből a „puha őrizetből” Kossuth amerikai támogatással szabadult ki. A magyar politikus akkora népszerűségnek örvendett az Egyesült Államokban, hogy egy szenátor már 1850 februárjában megpróbált közbenjárni az érdekében, másfél évvel később pedig a USS Mississippi el is szállította őt török földről. Kossuth később hat hónapot töltött a tengerentúlon. Bár sikertelenül próbálta rávenni Fillmore amerikai elnököt a magyar ügy támogatására, látogatása kulcsfontosságúnak bizonyult a későbbi diplomáciai és kulturális kapcsolatok szempontjából.
Kossuth-láz Amerikában
Biztosan állítható, hogy a történelem során egyetlen magyar államférfi sem részesült olyan díszes fogadtatásban az Egyesült Államokban, mint Kossuth Lajos, aki 1851. december 5-én a Humboldt nevű gőzös fedélzetén érkezett meg az Újvilágba. A kormányzó-elnököt (a 31 amerikai tagállam nevében) 31 ágyúlövéssel üdvözölték New York kikötőjében, és tízezrek köszöntötték őt a partra szállás után. A szabadság eszménye iránt lelkesedő amerikai közvélemény rajongással fordult a magyar politikus felé, aki a vérbe fojtott szabadságharc vezéreként tökéletes alanya volt az ilyen jellegű kultuszteremtésnek. Így aztán Kossuthot (főleg körutazása első, új-angliai állomásain, New Yorkban, Baltimore-ban és Philadelphiában) rendszerint virágeső, zászlóerdő és hatalmas ünneplő tömeg fogadta. A plakátokon és a híradásokban úgy jelent meg, mint a szabadság után áhítozó európai nemzetek követe, a Habsburgok és az orosz Romanovok által megtestesített zsarnokság engesztelhetetlen ellenfele. Számos lap – például az akkor induló The New York Times – tovább erősítette a kormányzó-elnök nimbuszát.
Kossuth érkezése olyan hangulatot idézett elő az Egyesült Államok keleti partján, amit a lapok egyszerűen csak „őrületként” aposztrofáltak. Az emigráns politikus az öltözékével is divatot teremtett:
NÉPSZERŰVÉ VÁLT A MAGYAROS MENTE,
és amerikai férfiak tízezrei vásároltak maguknak „Kossuth-kalapot”, amelyet egyébként a partra szállás előtt egy élelmes vállalkozó ajándékozott a kormányzó-elnöknek. (Mondanunk sem kell, hogy az illető jelentős hasznot húzott ebből a reklámfogásból.) Sokan még a ruházat utánzásánál is messzebb mentek. 1851 decemberétől megugrott azoknak a száma, akik úgy tisztelegtek a magyar politikus előtt, hogy gyermekeiknek a Kossuth középső nevet adták.
Így készül a Meki hamburgereinek húspogácsája
„75 hamburger per másodperc.” Ilyen sebességgel értékesíti ikonikus termékét saját elmondása szerint a McDonald’s. De hogyan készül a húspogácsa a hamburgerbe, melyből 1968-ban repülővel szállítottak át az óceánon, hogy a franciaországi téli olimpián honvágyat érző amerikai atléták kedvében járjanak, és mely miatt beperelte a céget egy ortodox nő, mert a reklám miatt annyira megkívánta a sajtburgert, hogy megtörte miatta a böjtjét?
Minden a marhával kezdődik. A McDonald’s által kínált burgerek pogácsái száz százalékig darált marhahúsból készülnek. A városi legenda, miszerint a sok tartósítószer miatt volt képes több mint tizennégy évig megmaradni gomba vagy penész nélkül egy burger, melyet a Utah állambeli David Wipple vásárolt 1999-ben, egyszerűen nem igaz. Az a burger szó szerint mumifikálódott, hisz olyan elzárt környezetben tartotta Whipple, melyben nem volt víz, nem változott a hőmérséklet, és nem volt tápanyag, amin kifejlődhettek volna a mikrobák. Az a hambi egyszerűen kiszáradt, mielőtt megpenészedhetett volna. A Meki egyáltalán nem tesz tartósítószert a húspogácsákba, az ízesítésre szolgáló só és bors keverékét is csak kisütés után szórják rá a dolgozók már az éttermekben.
Mekkora hőséget bírunk ki?
Ezen a nyáron, akárcsak az elmúlt években is, egymás után fújnak hőségriadókat. Világszerte erdőtüzek tombolnak, a melegrekordok pedig mindennaposak. A szicíliai Szirakúza közelében például 48,8 fokot mértek nemrég.
Felfoghatatlan forróság. A kérdés csak az: ki lehet-e bírni ekkora hőséget? És egyáltalán:
milyen meleget vagyunk képesek túlélni?
Könnyű kérdésnek tűnik: az egészséges ember testhőmérséklete 36 Celsius-fok körüli. Ha tehát a levegő ennél melegebb, akkor túlhevülünk, és belehalunk a forróságba. Csakhogy tömegesen élnek emberek a világ számos részén olyan helyeken is, ahol rendszeresen melegebb a levegő. A Közel-Keleten, Észak-Afrikában, az arab országokban vagy Ausztráliában nem különösebben lepődnek meg a 40 fokos kánikulán.
Mi történne, ha hirtelen megállna a Föld forgása?
Bolygónk 23 óra 56 perc 4,09053 másodperc alatt végez egy teljes fordulatot a tengelye körül. Az Egyenlítő hossza 40 070 kilométer, ahol leggyorsabban, óránként körülbelül 1670 kilométeres sebességgel pörög a Föld. De mi történne, ha hirtelen abbamaradna ez a forgás? Nem lenne jó napunk, utána pedig nem is lenne több napunk.
Szögezzük le az elején, hogy mai tudományos ismereteink szerint nincs olyan természeti erő, amely hirtelen megállásra tudná kényszeríteni a Föld forgását; felejtsük el az 1951-es, Aznap, amikor a Föld megáll című filmet és az űrlényeket. A bolygónk kialakulása óta folyamatosan forog változó sebességgel, többek között a földi, oxigéndús atmoszféra is ennek a lassuló forgásnak köszönhetően alakulhatott ki.
Elértük már az emberi teljesítőképesség határait?
„Gyorsabban, magasabbra, erősebben”, szól az újkori olimpiák mottója, és a Tokiói olimpián is legalább két tucat világrekord született.
De hol a határa a sportteljesítményeknek?
Már a teljesítmény fogalma sem teljesen egyértelmű. Ahogyan az ókori görögöknél, úgy az eredeti coubertin-i olimpiai eszmében is szerepeltek szellemi versenyek.
Irodalom, zene, festészet, szobrászat, építészet, metszet és rézkarc ágban is rajthoz álltak olimpikonok, de minden igyekezet ellenére az ítélkezés erősen szubjektív volt. Ezért 1948 után végleg kivonultak a múzsák az ötkarikás versenyekről.
Az idő- és ponteredmények azonban mindenki számára érthetőek. Habár azon is el lehet gondolkodni, mi értelme van pár tized másodperccel gyorsabbnak lenni mindenki másnál, és e köré miért vonunk akkora glóriát, az biztos, hogy az emberiség többsége megtapsolja a legjobbakat.
Miért nincs a zsiráfoknak magas vérnyomása?
A kutatások során kiderült, hogy a zsiráfok szervezete megoldott egy olyan problémát, amely évente emberek millióinak életét követeli, ez pedig a magas vérnyomás. A tudósok által eddig csak részben megértett megoldásuk nyomástartó szerveket, megváltozott szívritmust, vértárolást, és a támasztóharisnyák biológiai megfelelőjét foglal magában.
A zsiráfok vérnyomása az égig érő fejük miatt magas. A felnőtt állatok feje mintegy 6 méter magasban van és ez bizony hosszú út a szív számára, hogy a gravitáció ellenében felfelé pumpálja a vért. hogy a zsiráfok vérnyomása az agyban átlagosan 110/70 legyen, ahhoz az állatok szívében körülbelül 220/180-as vérnyomásra van szükségük.
Amikor Barbara Natterson-Horowitz, a Harvard Egyetem és a UCLA kardiológusa és evolúcióbiológusa megvizsgálta a zsiráfok szívét, tanítványaival azt találták, hogy a bal kamrák megvastagodtak, de az embereknél előforduló merevség, vagy fibrózis nélkül. A kutatók azt is megállapították, hogy a zsiráfok öt, a fibrózissal kapcsolatos génmutációval rendelkeznek. Emellett más kutatók több zsiráf-specifikus génváltozatot is találtak, amelyek a szív- és érrendszeri fejlődéssel, valamint a vérnyomás és a keringés fenntartásával kapcsolatosak.
Ezenfelül a zsiráfok szívritmusa eltér a többi emlősétől. A zsiráfoknál a szívverés kamratöltődési fázisa meghosszabbodik. Ez lehetővé teszi, hogy a szív minden egyes ütésnél több vért pumpáljon, ezért van az, hogy a zsiráf vastagabb szívizomzata ellenére is gyorsan tud futni.
A zsiráfoknak a térdük közelében vastag falú artériái is vannak, amelyek áramlásszűkítőként működhetnek. Ez csökkentheti a vérnyomást az alsó lábszárban, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy kerti tömlőben lévő szűkítéskor a víznyomás a a szűkítőgyűrűn túl csökken. Az azonban továbbra sem világos, hogy a zsiráfok szükség szerint miként nyitják és zárják ezeket az artériákat, hogy szabályozzák az alsó lábszárban a nyomást.
A kutatások során felmerült egy érdekes kérdés a zsiráfok vérnyomásával kapcsolatban: amikor egy zsiráf felemeli a fejét, miután lehajolt inni, az agyába jutó vérnyomásnak hirtelen le kellene esnie - ez annak a szédülésnek a súlyosabb változata, amelyet sok ember tapasztal, amikor hirtelen feláll.
Miért nem ájulnak el a zsiráfok?
Úgy tűnik a válasz abban rejlik, hogy a zsiráfok képesek pufferelni ezeket a hirtelen vérnyomás-változásokat. Christian Aalkjær, szív- és érrendszeri problémákkal foglalkozó szakember mindezt, altatott zsiráfoknál próbálta ki. Az elbódított állatok fejét kötelekkel és csigákkal lehetett felemelni és leengedni, és a kísérletek alatt Aalkjær azt tapasztalta, hogy a fej leengedésekor a nyak nagy vénáiban összegyűlik a vér. Itt több mint egy liter vért raktározódik el, ami átmenetileg csökkenti a szívbe visszatérő vér mennyiségét. Mivel kevesebb vér áll rendelkezésre, a szív minden egyes dobbanásnál kisebb nyomással "dolgozik", amíg a fej le van hajtva. Amikor a fejét ismét felemeli az állat, a tárolt vér hirtelen visszaszökik a szívbe, amely erre egy erőteljes, nagy nyomású lökéssel válaszol, amely segít felfelé pumpálni a vért az agyba.
Egyelőre nem világos, hogy ugyanez történik-e az éber, szabadon mozgó állatok esetében is, bár Aalkjær csapata nemrégiben a szabadon mozgó zsiráfokba ültetett érzékelőkkel rögzítette a vérnyomást és a véráramlást, és remélik, hogy hamarosan választ kaphat a kérdésre.
A kutatók szerint még ha a mostani felfedezések némelyike nem is feltétlenül releváns a magas emberi vérnyomás szempontjából, de segíthetnek az orvosoknak másképpen gondolkodni a problémáról, és új megközelítéseket találni erre a gyakori népbetegségre.
Világjárvány idején is lehet fesztiválozni?
1969. augusztus 15. Négynapos zenei fesztivál kezdődik New York állam egy amúgy jelentéktelen tejfarmján. Harminckét fellépő és közel félmilliós közönség gyűlik össze. A belépés ingyenes, a szabadtéri koncertek hamar legendássá lesznek.
A Woodstock fesztivál a hippikorszak emblematikus pillanata volt, olyan fellépőkkel, mint Joe Cocker, Janis Joplin és Jimi Hendrix. Az esemény zenetörténeti jelentősége réges-rég közhely, járványügyi vonatkozásai viszont csak mostanában kerültek a figyelem középpontjába.
Nem a rossz minőségű víz helyett ittak alkoholt a középkorban
Valószínűleg mindenki hallotta már, hogy a középkori Európában azért ittak sört és bort, mert rossz minőségű, fertőzött vízzel volt tele a kontinens. Ez azonban ebben a formában nem egészen igaz.
Az tény, hogy a középkorban a társadalom szinte minden rétege alkoholizált, a szegényebb rétegektől az uralkodókig. Azt, hogy ki mit ivott, meghatározta a társadalmi ranglétrán való helye. Az alacsonyabb rétegbe tartozók inkább a gyenge söröket, a felsőbb osztály tagjai pedig inkább a bort fogyasztották.
Ez azonban nem a miatt a közhiedelemben elterjedt tévhit miatt volt, mert a kutak és egyéb vizek fertőzöttek, ihatatlanok vagy bármi más szempontból nem megfelelők lettek volna.
5,5 kilométer per órás sebességgel gázoltak halálra egy nőt
1869-ben egy gőzhajtású motorral szerelt autó okozta az első halálos közúti balesetet. A kor mechanikai megoldásai, illetve az Egyesült Királyság közúti szabályozásai sem tették lehetővé, hogy nagy sebességgel közlekedjenek az akkori járművek, a balesetben életét vesztő Mary Wardnak is szerencsétlen esése okozta vesztét.
A 42 éves nő 1869 augusztusának utolsó napján Írország Parsonstown (ma Birr) városában férjével, két fiával és azok tanítójával együtt utazott a nő unokatestvére által épített gőzautón. Ezeknek a járműveknek beindítása (felfűtése) minimum egy órát vett igénybe, a maximális sebességük pedig nagyjából egy gyorsabban gyalogló emberével vetekedett, öt-hat kilométer per órával közlekedtek.
Rézkarcban nyert érmet minden idők legidősebb olimpikonja
Nagy kópé volt a francia Pierre de Coubertin báró, a modern kori olimpiák megálmodója és elindítója. Családja a középkori római de Fredis családig vezethető vissza, és nem más, mint az ük-ükapja találta meg Nero császár ókori palotájának romjaihoz közel, a szőlőjében az egyik leghíresebb antik görög szobrot, a Laokoón-csoportot.
Nem csoda, ha képzeletét egész életében benépesítette a poliszok világa, innen már csak egy apró ugrás kellett neki, hogy az 1500 évre felfüggesztett ókori görög olimpiákat is újraálmodja.
Múzsák és atléták, egyesüljetek!
Egyetlen dologhoz ragaszkodott csak makacsul: a világjátékok pont olyanok legyenek, mint egykoron, ahol rettenthetetlen amatőrök vetélkednek heroikusan, ám sportszerűen a dicsőségért. Futnak, úsznak, birkóznak, úsznak, mások festenek, verseket költenek, zeneműveket komponálnak, hogy a test-lélek-szellem egységében példát mutassanak az emberiségnek.
Tényleg a klímaberendezések melegítik a Földet?
A legforróbb nyári hetekben, aki teheti, bekapcsolja egy gombnyomással a lakás vagy az autó klímaberendezését, és örül, hogy nem kell a háton végigfolyó izzadságot állandóan törölgetnie. Kevesen töprengenek ilyenkor azon, hogy ezeknek a hűtőknek az egyre növekvő száma milyen hatást is gyakorol a városok klimatikus viszonyaira. Tényleg igaz, hogy a működésük során a szabadba kibocsátott hő hozzájárul az általános felmelegedéshez?
Mielőtt ezt a kérdést tisztáznánk, érdemes a klímaberendezések működési elvét megismerni.
A mai modern klímák – függetlenül attól, hogy mobil vagy épp split klíma – a többi hűtőberendezéshez és fagyasztóhoz hasonlóan a hőszivattyú elvén alapulnak. A folyadék- és gázhalmazállapot változása közben rejtett hőfelszabadulás, illetve -elnyelés történik, gondoljunk arra, hogy a forró víz sem azonnal gőzölög el. Másrészt a gáztörvény szerint amikor egy gáz nyomását változtatjuk, akkor is jelentkezik a hőelvonás, illetve hőleadás jelensége. Ez a két mechanizmus működteti a hűtési rendszereket.
A Hosszú-rejtély nyomában
Még maga sem tudja, miért szerepelt várakozásokon alul Hosszú Katinka a tokiói olimpián. Legjobb versenyszámaiban ötödik és hetedik lett, vagy be sem jutott a döntőbe.
Fizikailag bizonyára felkészült volt, hiszen éppen arról híres, hogy egyfolytában tűrőképességének határait feszegeti. Évek óta mindennap 6-7 órákat edz, és mindent kihoz magából, amit emberileg lehetséges. Az előző olimpián, Rióban (2016) az egyik verseny végén alig tudott kimászni a medencéből, egy világkupadöntőben pedig annyira széthajtotta magát, hogy célba éréskor belehányt a vízbe. Többször beszélt arról is, hogy amióta csak sportol, állandó fájdalmakat érez a testében.
Valószínű, hogy a hosszú évek brutális hajtása, az extrém megterhelés fizikailag kifárasztotta az izmokat, és a test lelassult. Magától értetődő, hogy a szervezet kimerülhet, nem lehet a végtelenségig kizsigerelni, vágjuk rá magabiztosan. Nyilvánvalónak tűnő magyarázat.
AZONBAN MÉG NE NAGYON DŐLJÜNK HÁTRA.
Fertőzött gyermekek testében szállították a vakcinát, ami milliókat mentett meg
1803 végén huszonkét árva fiú indult el orvosok, két sebész és ápolók kíséretében Spanyolországból a Maria Píta fedélzetén az Újvilágba, ahol tombolt a feketehimlő-járvány. A majd két tucat gyermeket az út alatt tíznaponta párosával fertőzték meg, majd gyógyították, így aktívan tartva a vakcina ellenanyagát.
A spanyol katonai és udvari orvos, Francisco Javier Balmis vezette akció végül sikerrel járt, a nemrég feltárt dokumentumok alapján háromszázezer embert sikerült az akkori amerikai spanyol gyarmatokon beoltani.
Miért szexelnek a nők?
Ezt az elemi kérdést akár ebben a percben is sokan felteszik a világ bármely fertályán.
De nem volt ez mindig így.
A nyugati világban hosszú évszázadokig nem vettek tudomást arról, élvezik-e, vagy hogy mennyire élvezik a nők a szexet. Nem egyszer tabunak számított a téma, és többnyire lényegtelen, jelentőség nélküli szelete volt ez az életnek.
Aztán elérkezett a XX. század, a fogamzásgátló tabletták és a szexuális forradalom kora, amikor már nemcsak az utódlás, hanem az örömszerzés is nyomós indok lett. A nők számára is.
Nagy orr, nagy pénisz? Tudósok megnézték
Megmerevedett városi legendák szerint a nagyobb lábfej nagyobb péniszméretet sejtet. Ahogyan a nagyobb tenyér és ujjak is. De árulkodó jelnek tartják a hüvelyk és mutatóujjak közötti távolságot, és a testmagasságot is, méghozzá egyenes arányban.
Mosolyoghatunk ezeken a népi megfigyeléseken, japán kutatók azonban komolyan gondolták, hogy utána járnak a rejtélynek.
Persze elő kellett állniuk valamilyen komolynak hangzó tudományos indokkal, ezért az „azonosítatlan holttestek kormeghatározásának megkönnyítését” tűzték ki célul. Volt már egy nagyszabású, 15 ezer embert bevonó fallosz-kutatás korábban, amikor több tanulmányt szintetizáltak és arra jutottak, hogy a testmagasság és a péniszméret között igenis van összefüggés, igaz kisebb, legfeljebb közepes korrelációval.
És ha a Hold csak fele ilyen messze lenne a Földtől?
Neil Armstrong az Apollo–11 misszió során elhelyezett egy lézersugarakat visszaverni képes eszközt a Hold felszínén, egy lézertükröt. Ezen kívül összesen öt került a Holdra az amerikai és szovjet missziók során, ma négy működik. Segítségükkel pontosan meghatározható a Föld–Hold-távolság, amely átlagosan 385 ezer kilométer.
De mi lenne, ha a Hold valamiért közelebb kerülne a Földhöz? Fényképeken, filmekben gyakran ábrázolják szívesen jóval nagyobbnak a Holdat, mint a valóság. Gondoljunk például Jim Carrey 2003-as vígjátékára, A minden6óra, amelyben lasszóval közelebb húzza a Földhöz a Holdat. Ha figyelünk A minden6ó hátterében látható híradásokra, észrevehetjük, hogy a filmben masszív árvizek és áradások törnek ki a Carrey játszotta Bruce Nolan lasszózása után.
És a film ebben nem is téved, lehetséges következményeket vázol fel.
Kitalálja, hogy a házi por fele micsoda?
Köztudott, hogy az emberek által használt helységekben felgyülemlő por 70-80 százalékban elhalt hámsejtekből áll. Ha mégsem tudott erről, az sem baj, ez ugyanis egy tévhit, áltudományos városi legenda. Az elhalt emberi hámsejtek túlnyomó része ugyanis a kád vagy tusoló lefolyóján keresztül elhagyja a környezetünket.
Miért éppen aranyat, ezüstöt és bronzot osztanak az olimpián?
Az olimpia eredetileg egy atlétikai és vallási ünnep volt, amelyet Zeusz főisten tiszteletére rendeztek Olimpiában, az ősi Elis város közelében egy völgyben. Legalábbis most úgy gondoljuk, hogy a hellén istenkirály állt a háttérben, de hogy pontosan mi lehetett az eredeti motiváció, az a múlt ködébe vész.
Időszámításunk előtt 776-tól időszámításunk szerint 393-ig összesen 292 olimpiát rendeztek, és ezek mindegyikén a győztesek zöld pálmaágat vittek el. A továbbjutók az utolsó napon babérkoszorút, a bajnok pedig olajfakoszorút kapott, amelyet egy kisfiú vágott le aranykéssel a szentnek tartott fáról.
Az ágak és koszorúk mellett azonban később megjelent az ezüstérme, amit a nyertes kezébe nyomtak, a második helyezettébe pedig bronzérmet.
De miért éppen ezüst és bronz? És hol volt az arany, az egyik legrégebb óta ismert ragyogó nemesfém?
Kik voltak a rózsakeresztesek?
A rózsakeresztes mozgalom három 17. századi könyvre épült, melyeket megjelenésük idején rengetegen olvastak és vitattak, majd kilencven évre megfeledkeztek róluk. Az első könyv címe a kor ízlésének megfelelően rendkívül hosszú és bonyolult volt:
Az egész nagyvilág általános és teljes megreformálása, amiképpen a Rózsakereszt Tiszteletre Méltó Testvériségének Fama Fraternitatisa Európa valamennyi tudósához és fejedelméhez szólván leírja, valamint ama Haselmeyer Úrnak rövid válasza, akit a Jezsuiták ez okból tömlöcbe vetettek majd gályapadhoz láncoltattak.
Az „alapművek”
Ez a kötet 1614-ben jelent meg, a német Kassel városban, s hosszú címét így rövidítették le: Fama Fraternatis Roseae Crucis (A rózsakeresztes testvériség híre). Egy bizonyos Christian Rosencreutz pályafutását ismertette, aki 1378-ban született, s 106 éves korában halt meg. Közel-keleti zarándoklatai során beavatták őt az arab és az ősi keresztény bölcsek titkaiba. 1407 körül (vagyis a könyv megjelenése előtt kétszáz évvel!) megalapította a rózsakeresztes testvériséget. Tagjai betegeket gyógyítottak, őrizték a titkot, évente egyszer találkoztak és új tagokat választottak soraikba. Rosencreutz halála után a testvériség harmadik nemzedékének tagjai megtalálták az alapító sírját.
A MESTER TESTE TÖKÉLETESEN ÉP VOLT,
sírkamrájában pedig ott voltak a titkos könyvek, s mindazon eszközök, amelyekre a tudományos tevékenység során szükségük lehet. Ezután a testvériség tagjai úgy határoztak, hogy a világ elé tárják mesterük tanításait.
Rovataink a Facebookon