Hogyan születtek a nagy techcégek nevei?
Mindenki ismeri ezeket a cégeket, de csak nagyon kevésről tudjuk, mit jelent a nevük. Pedig ez az egyik legfontosabb ismérve egy cégnek. A név gyakran kifejezi a cég hitvallását is, mint a Nike esetében. A Nike eredetileg Blue Ribbon Sports néven futott, később nevezték csak el a győzelem görög istennőjéről. A Nike csak jobban hangzik, mint a Blue Ribbon Sports, nem?
Ezek után nézzük, mit rejtenek a legnagyobb tech cégek nevei.
A sétáló pálmafa legendája
Tényleg léteznek olyan fák, amelyek képesek változtatni a helyüket? Évek, sőt évtizedek óta ezt mesélik a dél-amerikai idegenvezetők a Sucamo nemzeti parkba látogatóknak a Sétáló pálmának nevezett fáról. Komoly irodalma is van a témának, a fák különleges gyökerei pedig tényleg úgy néznek ki, mint az Entek lábai Tolkien Gyűrűk ura regényeiből.
A japán vasútnál egy cica is lehet állomásfőnök
A japán Wakayama Vasúttársaságot súlyos veszteség érte 2015 júniusában: meghalt a világhírű állomásfőnökük, Tama, akire a kisi állomás igazgatását bízták. Tama nagy tiszteletnek örvendett, a cég munkatársai alelnökükként tisztelték.
A gyászidőszak letelte után megválasztották Tama utódját, Nitamát, aki korábban az Idasiko állomáson teljesített szolgálatot. A vasút roboghat tovább: az állomás jó kezekbe került.
Igen, Japánban az is előfordulhat, hogy egy macskát tesznek meg állomásfőnöknek. Vagy éppen kettőt. De hogy történhetett ez?
Hajótörött svéd lett a kannibálok királya
Egy svéd tengerész 1904-ben hajótörést szenvedett Pápua-Új-Guineában, Tabar szigetén. A szigeten akkoriban kannibálok éltek, így fennállt az esélye annak, hogy Carl Pettersson egy nagy kondérban végzi életét. Nem így történt, a folytatás annyira meseszerű, hogy tényleg beleírták egy mesébe.
Rabszolgából lett Lady fedezte fel a Nílus egyik forrását
Florence Barbara Maria von Sass, később Lady Florence Baker magyar nemesi családba született, később rabszolga lett, majd egy angol Lord vette feleségül. Közben végigjárta Afrikát és felfedezte a Nílus egyik forrását. Később kiderült, hogy mégsem ott ered a Nílus, de az expedíció értékéből ez semmit nem vont le.
Előfordul, hogy egy csecsemő terhesen születik
A terhesség korai szakaszában olyan dolgok is történhetnek, aminek az okait az orvostudomány még ma sem érti pontosan. Ilyen volt annak a Hong Kong-i csecsemőnek az esete is, aki már a születése pillanatában terhes volt – méghozzá a saját ikertestvéreivel. Az orvostudomány előtt az efféle állapot nem ismeretlen – körülbelül 200 feljegyzett esetről tudunk –, de igen ritkának számít. Minden ötszázezredik terhességre jut egy fetus in fetu (magzat a magzatban), de az orvosok nem tudják, hogy mi válthatja ki.
Fejbe lőtték, 58 év múlva kiköpte a golyót
Willis Meadows 78 éves volt, amikor csillapíthatatlan köhögőrohamot kapott; a torkához kapott, és fuldokolni kezdett. Már-már azt hitte, hogy itt a vég, amikor valami kirepült a szájából, nagyot koppant a konyhaasztalon, majd tovább gurult a padlóra.
A konföderáció oldalán harcoló veterán 19 éves volt, amikor fejlövést kapott; az incidensben a fél szemét is elvesztette. Eltartott egy darabig, amíg a lövedék kacskaringós úton, de végül kikerült a szervezetéből.
Az eset 1921-ben történt; a felköhögött lövedék története már akkor is nagy port kavart. A sztori bekerült Ripley Hihetetlen történetei közé, így a világ 42 országában, 17 különböző nyelven jelent meg. Azt viszont szinte sehol sem jegyezték meg, hogy
Miért ébred fel korán az ember, ha másnapos?
Fejfájás, fáradtságérzet, émelygés - a másnaposság jellemző tünetei, mindenki ismeri őket. Ezekhez kapcsolódik még egy jellemző, amit azonban nem nagyon szoktak az alkoholfogyasztáshoz kötni, ez pedig a korai ébredés. Persze a korán relatív fogalom, ha a dorbézolás hajnalig tartott, tulajdonképpen délben is lehet korán ébredni. Akárhogy is, általánosan megfigyelt jelenség, hogy komolyabb alkoholfogyasztás után az ember a szokásosnál jóval kevesebb alvás után ébred fel, teljesen magától, persze a legkevésbé sem kipihenten és jókedvűen. Mintha csak büntetni akarná a gazdáját a szervezet: ahogy kialussza a részegséget, és átveszi a helyét a másnaposság, rögtön ébresztőt fúj. De vajon miért történik ez?
A szovjeteknek nem jött be az ötnapos hét
Egy magára valamit is adó forradalomnak illik saját magától kezdve új időszámítást is bevezetnie. Ennek köszönhetjük a francia Burmaire-t és Thermidort, vagy a Kedves Vezető évét, ahonnan Észak-Korea kezdi az időszámítást. Igaz, azt kissé bátortalanul csak 1997-ben vezeték be Kim Ir Szen 1912-es születésnapjától számítva és párhuzamosan a Gergely-naptárat is használják a hivatalos dokumentumokon.
Nem volt kivétel a szokás alól Nagy Októberi Szocialista Forradalom sem, sőt, a bolsevikok kétszer is nekifutottak a naptári modernizációnak.
Afganisztánban csupán egy disznó él
A téli disznóölések idején számunkra furcsának tűnhet, hogy Afganisztánban mindössze egy malac él, de ha belegondolunk, hogy az iszlám vallás tiltja a disznóhúsfogyasztást, már érthető, hogy abból az egy példányból sem szárazkolbászt csinálnak, hanem látványosságot.
A Kínából importált disznónak még neve sincs; ugyan minek kéne, hogy legyen, ha egyszer ő az egyetlen az országban? Bár az állatra Khanzir (arabul: خنزير) néven hivatkoznak, ez nem név, a khanzir ugyanis malacot jelent. Khanzirt nem egy sertéshizlaldában, hanem a kabuli állatkertben tartják, hogy a látogatók megcsodálhassák, pontosan milyen is az a tisztátalan állat, amit csak a hitetlenek vesznek a szájukba.
Kiállításon mutogatták a csecsemőket, hogy túléljenek
Egy évszázaddal ezelőtt a New York melletti Coney Island furcsa kiállításnak adott otthont: élő csecsemőket lehetett megnézni. A koraszülötteket inkubátorokban tartották életben, az egész kiállítást pedig a gyógymódban úttörő Martin Arthur Couney (1870–1950) doktor rendezte. Ahogy Semmelweis kézmosásos ötletét is elutasították kortársai, úgy Couney inkubátorainak sem volt helyük a kórházakban.
Ezért az orvos negyven éven át a kiállítás 25 centes belépőiből finanszírozta az inkubátorokat, amikért viszont a szülőknek nem kellett fizetniük. Ezzel a megoldással rengeteg, kórházakban egyébként kis súlyuk miatt elutasított gyerek élt túl, akik máskülönben meghaltak volna.
Medencébe pisilés + uszodai víz = gyulladt, vörös szem
Sok embernek bevörösödik a szeme úszás után, Ön is közéjük tartozik? Azt hitte a klórtól van? Van egy rossz hírünk: valójában önmagában a kémiai összetevő nem okozna ilyen erős reakciót, a vörösödéshez hozzájárul az úszók által behordott mindenféle szemét és a vizelet.
A maga feje, uram, hosszúkás, nem pedig intelligens
Az útlevél, különösen a fényképes útlevél sokáig nem volt evidens elvárás a külföldi utazásoknál. Amikor aztán a századforduló körül egyre több országban bevezették, komoly felzúdulást váltott ki az úri közönségben: nyilvántartásba vesznek, mint valami bűnözőt? Úgy írják le az ábrázatomat, mint egy vásári baromét? Egy mitugrász hivatalnok fogja megmondani, hogy én én vagyok-e? Önazonosság és az utazók államosítása: száz éve sincs, hogy a modern bürokrácia legyőzte az úri becsületet.
Egy film miatt hozott létre részleget a KGB
1975-ben Sydney Pollack rendező Robert Redforddal leforgatta A Keselyű három napja (Three Days of the Condor) című klasszikus, összeesküvés-témájú thrillerét James Grady A Keselyű hat napja című regényéből. Eddig még semmi szokatlan nincs a dologban, viszont a film megmozgatta a szovjet titkosszolgálatokat is.
Az űrből is látszanak a karácsonyi fények
A NASA és a Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal közösen üzemeltetett meteorológiai műholdja, a Suomi NPP tavaly végigszkennelte az Egyesült Államokat, azt vizsgálva, hogyan változnak meg a földi fényviszonyok a nagyobb ünnepek, elsősorban karácsony és újév környékén.
A karácsonyi fényáradat első sugarait általában október végén láthatjuk meg, amikor a napi átlaghőmérséklet 15 Celsius-fok alá süllyed, és a túlbuzgó marketingesek elborítanak minden bevásárlóközpontot ledekkel, izzókkal és diszkontáras szaloncukorral. A fényszennyezés karácsony napján tetőzik, mert akkorra mindenki kivilágítja a lakó- és munkahelyét.
Hogy van-e különbség az ünnepek és a hétköznapok között a fénymennyiség szempontjából? Hogyne! Akkora, hogy az még az űrből is látható. A Suomi NPP adatai szerint az amerikai nagyvárosok karácsony és újév között 20-50 százalékkal fényesebbek, mint az év többi napján.
A Három Királyok nem hárman voltak és nem királyok
A Biblia legismertebb jelenete, amikor a három király, Gáspár, Menyhért és Boldizsár meglátogatja a jászolban Máriát és az újszülött Jézust – ha máshonnan nem, hát a karácsonykor szokásos betlehemekről, versekből és gyerekdalokból tudjuk ezt. Ezzel csak az a probléma, hogy a Biblia valójában nem említi,
- hogy Gáspárék királyok lettek volna,
- hogy hárman lettek volna,
- a neveiket meg végképp nem,
- sőt valójában azt sem, hogy a jászolnál találkoztak volna a kis Jézussal.
Ezeket a részleteket mind-mind úgy adta hozzá a néphagyomány a történethez a következő századokban.
A tízmillió pozitív drogteszt országa vagyunk
Bő tíz évvel ezelőtt, Magyarország EU-csatlakozása előtt terjedt el a pletyka, hogy ha belépünk az Unióba, be fogják tiltani a mákot, mert az Európában drognak minősül, elvégre a mákgubóból lesz az ópium, abból meg a heroin. Erről persze hamar kiderült, hogy teljesen alaptalan rémhír, egy másik, mákkal-droggal kapcsolatos városi legenda azonban azóta is tartja magát: eszerint ha az ember mákos süteményt fogyaszt, és utána két napon belül drogtesztet végeznek vele, a mák miatt a teszt pozitív eredményt fog adni ópiátokra. Nos, az a helyzet, hogy
A mákszemek alapjáraton nem tartalmaznak ópiumot , az magában a gubóban van, illetve abban a tejszerű nedvben, amit a még zöld mákgubóból lehet kinyerni. Ebből az anyagból kerül aztán a legkörültekintőbb szüretelés és feldolgozás mellett is valamennyi a mákszemekre, amit azok magukba szívnak, és így bekerül a mákkal készített ételekbe is. Bár ez annyira kevés, hogy az ember semmit nem érez a hatásából, a mai tesztek nagyon érzékenyek (ennek az a célja, hogy a drogfogyasztás után minél több ideig ki tudják mutatni a hatóanyagokat, akkor is, ha azoknak a nagy része már kiürült), és még ezt a minimális mennyiséget is észreveszik a vizeletben, akár 48 órával a mák elfogyasztása után is.
Cigiszünet mentette meg a biztos haláltól a főmérnököt
1960. október 24. kitörölhetetlen emlékeket hagyott az orosz űrkutatásban: a Nyegyelin-katasztrófában a bajkonuri kilövőállomáson felrobbant a szovjet R–16 ICBM rakéta prototípusa. A rakétát éppen a tesztrepüléshez készítették elő, és felrobbant a kilövőálláson, amikor idő előtt beindult a második fokozat. A balesetben rengeteg magas rangú katona, mérnök és technikus meghalt. Az áldozatok között volt Mitrofan Nyegyelin marsall, az R–16 fejlesztési programjának parancsnoka. A hivatalos szovjet jelentések kilencven halottról szóltak, de a valós szám akár a kétszázat is elérheti. A mai hivatalos álláspont szerint 120-an haltak meg a balesetben. 84 katona és mérnök közös sírban nyugszik Lenyinszkben.
A katasztrófa súlyossága ellenére a szovjet kormány az elhallgatást választotta, és a közvélemény csak a rendszerváltás után ismerhette meg a történteket, addig azt kérték az áldozatok hozzátartozóit, hogy hazudjanak repülőbalesetet.
Egy indiai templom alatt van a világ egyik legnagyobb aranykészlete
A világ egyik legnagyobb aranykészlete egy indiai templom alatt várja, hogy bíróság döntse el: a töméntelen mennyiségű kincs az embereket vagy Visnu istenséget illeti, és papok, trónfosztott maharadzsák, vagy korrupt állami intézmények rendelkezzenek felette. A szentélyek szentélyében konzervatív becslések szerint minimum 22 milliárd dollárnyi nemesfém van, és akkor még nem tudjuk, mi van Sri Padmanabhaswamy templomának fel nem tárt föld alatti kamráiban.
Ennyi érték komoly tényező lenne India gazdaságában, ha csak a legenda szerint az aranyat őrző kobrák bosszúja el nem éri azokat, akik hozzányúlnak a mesés vagyonhoz. Tiszta Indiana Jones, ugye? Hát igen, csak ez még igaz is.
Hiába nyert lakást, nem kért belőle
Az érdeklődés tárgya
Magyarországon az első ötöslottó-sorsolást 1957 márciusában tartották. A heti pénznyeremények mellett viszont már a kezdetektől kisorsoltak tárgyi nyereményeket is, általában havonta, de alkalmanként gyakrabban is. Az első tárgynyeremény-sorsolást 1957. április 5.-én tartották, mert mindig az előző hónap szelvényei vehetettek részt rajta.
Amerikai szárazföldön is volt náci hadművelet, csak nem vették észre
Van egy kevésbé ismert, mégis eléggé meglepő német katonai akció a második világháborúból: egy tengeralattjáró legénységének sikerül észak-amerikai parton akciót végrehajtania. Tengeralattjárójuk viszont nem fegyvereket szállított: az egészet az időjárás miatt csinálták. A német katonaságnak akkoriban problémái voltak az előrejelzésekkel, valamit tenni kellett.
A mérsékelt éghajlati övben az időjárási rendszerek általában nyugatról keletre mozognak, ezért a Szövetséges Hatalmak helyzeti előnyben voltak: az USA-ban telepített meteorológiai állomások pontosabb időjárási adatokat adtak a felek kezébe. A német vezetés sem tétlenkedett sokáig: eldöntötték, hogy megépítik saját, titkos időjárás-előrejelző rendszerüket.
1943. október 22-én megérkezett Kanada egyik védett öbléhez (Labrador's Martin) a 537-es számú, IXC/40 típusú tengeralattjáró, hogy felállítsák a Kurt kódnevű időjárás-előrejelző állomást. A legénységben a katonák mellett ott volt két meteorológus is (köztük Dr. Kurt Sommermeyer), akik 400 méterre a szárazföld belsejében állították fel a Siemens által gyártott, Wetter-Funkgerät (WFL) 26-os számú műszert. A legénység másnap még megvizsgálta, hogy minden rendben van-e, aztán október 23-án hazaindultak. A járőrözésből végül eseménytelenül kötött ki az U-537 december nyolcadikán, Lorientben, Franciaországban.
Miért sír a krokodil evés közben?
Biztos hallotta már a "krokodilkönnyeket hullat" kifejezést; a hamis, színlelt sírást szokták így nevezni, néha meg simán csak a hatalmas könnycseppeket. De mi lehet a kifejezés eredete, miért pont krokodil? Szokott sírni a krokodil egyáltalán? Bizony, hogy szokott, méghozzá evés közben, és a krokodilkönnyekkel az elejtett zsákmányt siratja - legalábbis évszázadokon át így tartották.
Nyálas zenével lehet a legjobban túszt szabadítani
Túszejtéseknél a legnehezebb úgy kapcsolatba lépni a foglyokkal, hogy a terroristák ne vegyenek észre semmit – főleg, ha a körülmények nem ideálisak a klasszikus pizzásdobozos megoldásokhoz. A kolumbiai őserdő pont ilyen hely: a FARC gerilláinak bázisait már megközelíteni sem egyszerű a dzsungel mélyén, ráadásul a fegyveres kormányerők feltűnésére náluk rutineljárás az elrabolt rendőrök, katonák, politikusok, egyszerű emberek azonnali kivégzése a biztonság kedvéért. Mivel a túszok élete arrafelé egyébként sem csak játék és mese (volt, aki 12 évet volt fogságban, és olyan is, akit a kínzói vadállatokkal kötöttek össze), a kolumbiai különítményeseknek néha egy kicsit kreatívabbnak kellett lenniük egy két agyféltekés rendőrnél is.
Az USA nukleáris arzenáljához még flopikat használnak
Hogy milyen távoli fenyegetést jelent már a hidegháború (ami igen könnyen tűzforró nukleáris háborúba torkollhatott volna; hogy mégsem így történt, abban nagy szerepe volt a kölcsönös elrettentés doktrínájának), azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az amerikai nukleáris fegyverarzenál egyre elavultabbá válik, és a karbantartására sincs elég pénz. Nagyjából ez az oka, hogy egy modern rakétairányító központ nem sokban különbözik egy számítástechnikai múzeumtól.
Dinamittal takarítottak műtrágyát, vérfürdő lett a vége
A BASF oppaui gyárában történt baleset egyike a történelem legsúlyosabb vegyi katasztrófáinak. 1921. szeptember 21-én az egyik tároló, amiben ammónium-nitrátot és ammónium-szulfátot tároltak, felrobbant. A robbanásban legalább 560 ember halt meg, a sebesültek száma a kétezret is meghaladta. Még ma sem tudjuk, mi történt pontosan.
Miért nem csiklandozhatjuk meg magunkat?
Valahol hálásak lehetünk az evolúciónak, hogy saját magunkat nem tudjuk megcsiklandozni – ha másért nem, hát higiéniai szempontokból. Ha a saját érintésünk csiklandós lenne, minden alaposabb tisztálkodásnál összepisilnénk magunkat a nevetéstől.
Így intézik az Igazi Férfiak a peres ügyeiket
1990-ben a legnagyobb amerikai fapados légitársaság, a Southwest Airlines új szlogennel kezdte el hirdetni az olcsó repülőútjait: "Just Plane Smart", ami egy elég nehezen lefordítható szójáték, mert a just smart annyit jelent, hogy csak okosan, a plane viszont egyrészt repülőgépet, másrészt rímel arra, hogy plain (vagyis egyszerűen), és arra, is hogy plan (vagyis tervezni). A váltás elég éles volt, mert a cég addig leginkább a rövidnadrágba és hosszú csizmába öltöztetett szexi stewardesseivel reklámozott.
Az új szlogennel csak egy gond volt, de az annyira apró, hogy két éven át senki nem vette észre: egy repülőalkatrészeket gyártó kis dél-karolinai cégnek, a Stevens Aviationnek ugyanez volt a szlogenje, és ahogy kell, be is jegyeztették azt maguknak. A cég ügyvédei először perelni akartak, de a cég vezetőjének, Kurt Herwaldnak jobb ötlete támadt: hivatalos levelet írt a Southwestnek, amiben felajánlotta, hogy a szlogen használati jogáról döntsön egy szkandermeccs a két vezérigazgató között. A levél a következő utóirattal zárult:
Cégünk vezérigazgatója egyébként 38 éves, volt súlyemelő, és King Air típusú repülőgépeket használ fekvenyomáshoz.
A költő, aki feltalálta a fasizmust
Hallotta már az olasz költő, Gabriele d'Annunzio nevét? Száz éve a dekadens művészeti irányzat és a szimbolizmus jelentős alakja volt, de nem emiatt fontos (és jórészt elfeledett) alakja a történelemnek. Hanem azért, mert ő találta ki a fasizmust, őt másolta később Mussolini, és egy csomó dologban Hitler is. És máig nem tiszta, hogy az egészet komolyan gondolta-e, vagy csak egy nagyon modern művészi performance-nak szánta.
D'Annunzio magánéletileg nihilista volt, művészileg futurista, drogügyben pedig komoly mértékben kokainista. Műveiben az intellektus felsőbbrendűségét, az abszolút szabadság hajszolását, az élvezeteknek való behódolást hirdette, az ehhez vezető útnak az erőszakot tartotta, ami az ő világképében egy kívánatos, érzékeny és gyönyörű dolog volt. Tucatnyi szeretőt tartott, köztük a kor híres olasz színésznőit. Művészkörökben legendák keringtek az orgiáiról, széles körben elterjedt pletyka járta arról, hogy kivetette két bordáját hogy, nos, úgyis kitalálják miért, száz évvel később Marylin Mansonról pletykálták ugyanezt.
A szovjet tengeralattjáró, amiről eltűntek az atomrakéták
A szovjet K-219-es tengeralattjáró balesete az egész hidegháború egyik legrejtélyesebb és legvitatottabb eseménye. A világ óriási szerencséje, hogy már az enyhülés korában, 1986-ban történt, mert egy hasonló incidens 25 évvel korábban egészen beláthatatlan következményekkel járt volna. A 34 darab, szőrén-szálán eltűnt nukleáris robbanófej története úgy is egészen hajmeresztő, hogy a végén nem lett belőle harmadik világháború.
A K-219 egy Yankee-osztályú, atommeghajtású, ballisztikus rakéták indítására alkalmas harci tengeralattjáró volt, 132 méter hosszú, félelmetes fegyverzettel és manőverezőképességgel. Összesen 34 ilyenje volt a szovjet flottának, ebből 33-at a kilencvenes években az atomsorompó-egyezmények aláírása után leszereltek. A 34. volt a K-219.
A náciknak is voltak kamikaze pilótáik
A hadsereg részeként működő öngyilkos pilótákról mindenki a híres japán kamikazékra asszociál - pedig a hadtörténelem rajtuk kívül még elég sok hasonló alakulatról tud. Az egyik kevéssé ismert öngyilkos repülőgépes kommandót Németország állította fel a második világháborúban. Az ötletet annyira durvának tartotta a náci vezetés, hogy még Hitler is tiltakozott ellene, mondván, az ilyen, előre eltervezett önfeláldozás ellenkezik az árja karakterrel. Ettől függetlenül hadrendbe állt a 70 önkéntesből álló szakasz, de akkor már túl késő volt megfordítani a háborút.
Rovataink a Facebookon