Megint bolygó lesz a Plútóból?
Egy vitaesten újra bolygóvá szavazták a 8 éve törpévé nyilvánított égitestet. A lényeg: egy vitaesten.
Egy vitaesten újra bolygóvá szavazták a 8 éve törpévé nyilvánított égitestet. A lényeg: egy vitaesten.
Hat év múlva indul újabb jármű a vörös bolygóra. Lézeres szuperkamera és talajradar is lesz rajta.
A Gliese 832c 16 fényévnyire van tőlünk, a Daru csillagképben. Lehet, hogy túl forró.
Az eddigieknél kétezerszer érzékenyebb műszert fejlesztettek ki, az exobolygókat vizsgálják vele.
A Holdon kicsi a gravitáció, a Jupiteren nem lehetne labdába rúgni, a Vénusz túl forró, az Európa túl jeges.
Nem jutnak dűlőre csillagászok a kérdésben, havonta változik az álláspontjuk.
Ez lehet az első kettős bolygórendszer, amit a COROT műhold talált.
A teljesen új típusú megaföld 17-szer nehezebb nálunk, de hatalmas tömege ellenére nem gáz.
Jóval több a szénalapú bolygó, mint azt gondolták. Az sem biztos, hogy a Föld tipikus kőzetbolygó.
Sok bolygóra jellemző tulajdonsága van a címétől megfosztott kisbolygónak.
Nagy felbontású felvétel az Index, az Időkép, a Messer és a MyActionCam.hu közös vállalkozásában feleresztett meteorológiai ballon fedélzetéről. A legnagyobb elért magasság 25 978 méter volt.
A napnál jóval kisebb csillag körül kering, alig van fény. Szerelmi fészeknek pont jó is lenne.
Itt a Super Planet Crash, a legújabb naprendszer-építgető szimulátor. Vigyázat, addiktív lehet.
Hat éve nem jött ilyen közel a Földhöz a bolygó, és 2016-ig nem is fog újra.
Az amúgy is apró bolygó átmérője évmilliárdok alatt 14 kilométerrel csökkent.
A túl nagy bolygók jóval több gázt fogadnak magukba ahhoz, hogy élet alakulhasson ki rajtuk.
Évekkel ezelőtt már látták a két holdat, de csak most tudták bizonyítani létezésüket.
Túl messze van a napjától a fiatal, 13 millió éves bolygó, aminek a léte megkérdőjelez egy sor csillagászai elméletet.
Az űrtávcső második életére készül, az első tesztek jól sikerültek.
A Naphoz hasonló csillagok ötöde körül kering ilyen bolygó a lakhatósági zónában.
Egy másik galaxisban lévő kisbolygót már összeroppantotta csillaga, csak a maradványai keringenek a fehér törpe körül.
Sikeres volt a pályára állító manőver, ami a Föld gravitációját használva gyorsította fel az űrszondát.
Nyolcvan fényévnyire van, magányosan repül az űrben és hatszor akkora, mint a Jupiter.
Kísérlet igazolta, hogy létezhet a panspermia, az élőlények túlélhetik a becsapódást és az űr hidegét.
A kettőscsillagot egy anyagkorong veszi körül, amit megcsavar a harmadik csillag gravitációja.
A Földnek is volt egy, a Jupiternek pedig több mint ötezer van. De mik is ezek valójában?
Kecskeméten, a körútról gurította haza két srác.
A tőlünk 700 fényévre lévő kicsiny Kepler-78b bolygó 8,5 óra kerüli meg központi csillagát.
Nyilvános lesz a bolygóelnevezés, lehet ötleteket adni, hogy ne legyen még egy CFBDSIR2149.
Mégsem lakható a Kepler-69c bolygó, amit életre alkalmasnak gondoltak eddig a csillagászok.
A bolygó háromszor akkorának látszik röntgenfelvételen, mint a látható fény hullámhosszán.
A fiatal bolygó csillagától mért távolsága megkérdőjelezi az eddigi bolygókeletkezési elméleteket.
Gyanúsan együtt mozgott a csillagokkal a Jupiter és a Vénusz, de azért figyelték őket fél éven át.
A kék színű, forró gázóriás 63 fényévre van, és nagyon közel kering napjához.
Egy új technikával fedezték fel a víz nyomait, élet biztos nincs, a felszín 1500 Celsius-fokos.
A NASA specialistái egy lendkereket próbálnak megjavítani, amivel pozícióba tudják navigálni a 600 millió dolláros űrtávcsövet.
A HAT-P-2b-n az időjárási helyzet is fokozódik, hatalmas forróság, süvöltő szelek és óriási viharok várhatóak.
Az új adatok cáfolják a korábbi hírt, év végéig el kell dőlnie a vitának, különben éveket várhatunk.
A két hatalmas, Jupiter méretű bolygó egy haldokló csillag körül kering, alig 375 fényévnyire.
A sztratoszférában található vízgőz az 1994-ben becsapódott üstököstől származik.
Az ALMA a világ legerősebb rádióteleszkópja, olyan fiatal csillagokat figyelhet meg, amelyeknél a hagyományos távcsövek csődöt mondanak.
A Kepler űrtávcső első négy éve alatt néhány igazán különleges bolygót is találtak a csillagászok.
Az online szavazáson Vulcan, illetve Cerberus névre keresztelték az égitesteket.
A Kepler űrtávcső friss adatai alapján a vörös törpék hat százalékának van Föld-szerű bolygója.
Akár a szomszédban is lehet élhető bolygó, mert a vörös törpék lakhatósági zónájában több bolygó kering, mint korábban hitték.
Szilárd magjukat hidrogénburok veszi körül, emiatt valószínűleg soha nem lesznek lakhatóak.
Egy fiatal csillag körül ötven, Jupiter méretű bolygó létrehozására elegendő anyag kering.
A módszer megvan, már csak távcsöveket kell építeni hozzá. Tíz éven belül megvalósítható.
Az újabb csillagászati számítások kitolták a zóna határát, a Föld a belső szélén van.
Ez az első lakhatósági zónában lévő, Föld-szerű bolygó, amely a napszerű csillag körül kering.
A Hubble és Spitzer felvételei szerint egy óriásbolygó felett olvadt vascseppekből álló felhők gomolyognak.
A NuStar röntgentávcső százszor részletesebb képet készít szupernóvákról, mint a korábbiak.
A Tejútrendszerben nagyjából 17 milliárd, a mi Földünkhöz hasonló bolygó létezhet.
Az ALMA megfigyelése szerint az óriásbolygók az áramlatok révén szívják magukba az anyagot.
Egy mérnök a NASA adatai és a Föld alapján elkészítette a fiatal Mars fantáziaképét.
A Tau Ceti csillag szabad szemmel látható, az egyik bolygója az élhető zónában kering a csillag körül.
A bolygó felső légköri kén-dioxid-koncenrációja vulkanikus tevékenységre utal.
Az ALMA antennarendszer olyan porszemcséket talált, amelyek fiatal csillagok körül jellemzőek.
Új elmélet ad magyarázatot a nagyobb bolygókra jellemző holdrendszerek kialakulására.
A légköri szelek 900 km/órás sebességet is elérnek, hatalmas felhőrendszerek is kialakulnak.