Keddtől újra az UD-ügyről tárgyalnak

Január 15-én másodfokon folytatódik Szilvásy György volt titokminiszter és az ügyészség megfogalmazásában „társai” pere. A társak a parlament nemzetbiztonsági bizottságának korabeli alelnöke, Tóth Károly, illetve az egykori MDF korabeli elnöke és frakcióvezetője, Dávid Ibolya és Herényi Károly. Mindannyiukat Kövér László, Demeter Ervin és Almássy Kornél személyiségi jogainak megsértésével vádolják. Az erősen átpolitizált ügy  az elmúlt évtized egyik legnagyobb, mindenféle következmény, vagy akár csak a történtek felderítése nélkül zárult botrányának egészen jelentéktelen mellékzöngéje, egyben a 2011-es év legabszurdabb, legmulatságosabb bírósági tárgyalása, aminek a folytatása is felhőtlen szórakozást ígér az erre fogékony publikumnak.

Az ügy

A Nemzetbiztonsági Hivatal 2008. január 8-án titkos adatgyűjtést kezdett az UD Zrt. magánbiztonsági cég ellen, melynek eredményeként 2008. szeptember 10-én rendőrségi feljelentést tettek. Hogy miért, annak igen kevés köze van az immár másodfokon tárgyalt ügyhöz. Az ugyanis a parlament nemzetbiztonsági bizottságának 2008. szeptember 23-i üléséről és szeptember 25-i találkozójáról szól.

Az ügyészségi nyomozás során feltárt tényállás szerint Szilvássy György szeptember 12-én tájékoztatta a rendőrségi feljelentésről a nemzetbiztonsági kabinetet, Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista alelnöke pedig erről értesülve kezdeményezte a bizottság összehívását, amit az erre egyedüliként jogosult bizottsági elnök, a kereszténydemokrata Simicskó István szeptember 23-ra össze is hívott. Ezen az ülésen Szilvássy tájékoztatója után a bizottság egyhangú szavazással bekérte az UD elleni feljelentést megalapozó bizonyítékokat, a bizottság kétötöde pedig szeptember 25-re új bizottsági ülés összehívását kezdeményezte. A parlamenti szabályok szerint ezt ugyan kötelessége lett volna összehívni, Simicskó mégis megtagadta, így 25-én végül nem hivatalos tanácskozásra gyűltek csak össze a bizottság kormánypárti tagjai.

Szilvásy ezen a megjelent tagoknak lejátszotta, a távollévő ellenzéki képviselőknek pedig a bizottság titkáránál adatrögzítőn letétbe helyezte a bizonyítékokat. Az UD Zrt. lehallgatásakor rögzített hangfelvételek, melyek közül hármon Kövér László, haton pedig Demeter Ervin korábbi fideszes titokminiszterek beszélgetései voltak, Répássy Róbert és Szijjártó Péter fideszes képviselők hozták nyilvánosságra.

A vád

A nyomozás során feltárt tényállás ismeretében meglepő lehet, de az ügyészség ezek alapján Szilvásy Györgyöt vádolta Kövér és Demeter személyiségi jogainak megsértésével, Tóth Károlyt pedig azzal, hogy ő bújtotta fel Szilvásyt a bűncselekményre.

A vádirat emellett Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt, az egykori MDF korabeli elnökét és frakcióvezetőjét is társtettességgel vádolta, bár nekik a nemzetbiztonsági bizottságban történtekhez legfeljebb annyi közük volt, hogy volt szerepük a vádiratban csak „alapügyként" említett, és még felszínesen sem tárgyalt UD-botrány kirobbantásában.

Szeptember 10-én, az UD elleni rendőrségi feljelentés napján Dávid jelöletlen boritékban egy cd-t kapott. A cd-n egy hangfelvétel volt, amin Tóth János, az UD Zrt. egyik vezetője egy bizonyos „elnök urat" tájékoztatott arról, hogy Tombor András, Orbán Viktor egykori főtanácsadója megbízta őket azzal, hogy gyűjtsenek „terhelőket" Dávid Ibolyáról, így segítve a pártelnökségért folyó harcban Dávid riválisát, Almássy Kornélt. Dávid és Herényi ezután visszalépésre szólították Almássyt, majd sajtótájékoztatón bemutatták a hangfelvételt. Az ügyészség szerint ezzel mindketten megsértették Almássy Kornél személyiségi jogait, sőt, Dávid még a kényszerítés bűncselekményét is elkövette.

A bíró észrevételei

Az első fokú eljárás egyik kiemelkedő szereplője az eljáró bíró, Vasvári Csaba volt, aki már az ügyészségi iratismertetéskor felhívta az eljáró ügyész figyelmét, hogy a vádiratban nem sikerült vádat megfogalmazniuk Dávid Ibolya ellen, ezért adott neki két nap gondolkodási időt erre. Ugyanő a lehetőségeihez mérten igyekezett feltárni a szemérmesen csak alapügynek nevezett botránynak a tárgyalás szempontjából releváns részleteit is. Rákérdezett például a hangfelvételek tartalmára is, például arra, hogy Demeter miért az UD Zrt-t vezető kémfőnök, a Fidesz hatalomra kerülése után a katonai hírszerzés igazgatóhelyettesének kinevezett Horváth Józsefnél érdeklődött az akkori NBH igazgató Laborc Sándor külföldi utazásairól.

Ő döntött úgy, hogy a vádirat megfogalmazása ellenére Dávidot és Herényit nem tekinti társtettesnek, és az ügyet ketté bontva tárgyalja.

A tanúk

A sajátosan abszurd ügy tán legszórakoztatóbb része a vád szerinti sértettek meghallgatása volt. Kövér László például már kezdésként kijelentette, hogy „igenis haragban van" a vádlottakkal, bár ez szerinte nem akadályozza a tények ismertetésében. És bár állítása szerint „nem sokat" tudott az UD tevékenységéről, mégis azonnal provokációra gyanakodott, amikor az UD Zrt-nél tartott házkutatás napján az azóta az Országos Katasztrófavédelem főigazgatójává kinevezett Bakondi György, a cég ügyvédje telefonon tájékoztatta a történtekről. A Fidesz már a nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatás napján Szilvásy kreálmányának nevezte az UD-ügyet.

Demeter pedig akkor jöhetett zavarba, amikor a Laborccal kapcsolatos érdeklődését kellett megmagyaráznia. A bíró kérdéseire válaszolva azt állította, hogy a volt NBH-soknak van egy „nyugdíjasklubja", ahol sörözgetés közben akár az is szóba kerül, hogy éppen hol jár az NBH aktuális főigazgatója - ez amúgy nemzetbiztonsági okokból bizalmas információnak számít.

Érdekes fordulat volt az is, hogy a védelem kérdésére Demeter azt állította, hogy ő maga járult hozzá ahhoz, hogy Répássy és Szijjártó sajtótájékoztatójukon lejátszák azokat a hangfelvételeket, melyek lejátszásával az ügyészség szerint személyhez fűződő jogai sérültek. Arról, hogy egyáltalán érintett lehet, Demeter saját maga tájékoztatta a sajtót még szeptember 11-én, vagyis egy nappal azelőtt, hogy Szilvásy bárkit is tájékoztatott a rendőrségi feljelentésről. Ezt szeptember 23-i sajtótájékoztatóján is megismételte. Ő és Simicskó István azt is megerősítették, hogy Szilvásynak nemzetbiztonsági miniszterként nem csak joga, de kötelessége is volt a bizonyítékok bemutatása a nemzetbiztonsági bizottságban.

A fideszes tanúkkal szemben az ügyben meghallgatott MDF-es Boross Péter, illetve az akkor már a koalícióból kilépett, de a kormányt a parlamentben támogató SZDSZ-t képviselő Gulyás József találtak kivetnivalót a miniszter eljárásában. Szerintük „szokatlan, sőt, példa nélküli" volt, hogy operatív információkat, ráadásul egy folyamatban lévő büntetőügyben bizonyítékként használt adatokat adathordozón adjanak át a bizottság tagjainak. A felvételeket akkor meg sem hallgatták, Gulyás azért, hogy egyáltalán fel se merülhessen vele szemben a szivárogtatás gyanúja, Boross pedig azért, mert „roppant egyszerűen, DVD-t én nem tudok kezelni”.

Az ítélet

Vasvári Csaba 13 hónappal az első tárgyalási nap után meghozott ítéletében bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat. Indoklásában élesen bírálta az ügyészséget a hiányos, pontatlan és egyoldalú vádiratot. Értékelése szerint Szilvásy és Tóth nemzetbiztonsági veszélyek elhárítása érdekében, az alkotmány szellemében törvényesen cselekedtek, míg Dávid és Herényi a pártok szabad működésének alkotmányos értékét védelmezve próbálták elhárítani az MDF életébe történő beavatkozási kísérletet.

A sértetteket és a vád tanúit viszont, akik meglátása szerint a vádlottak politikai riválisai, szavahihetetlennek nevezte. Az ügyészség fellebbezett az ítélet ellen, mely így január 15-én, kedden másodfokon folytatódhat.

Az ügy további részleteiről korábbi beszámolóinkban olvashat:

Szilvásy: Nem hoztam nyilvánosságra titkos anyagokat
Munkavégzéssel vádolja az ügyészség Szilvásyt
Egymást cáfolták az UD-ügy fideszes tanúi
A haverkodó, pajtáskodó stílus, az engem zavar
Nem lett erősebb a Szilvásyék elleni vád
Felmentették Szilvásyt az UD-ügyben