Vučić: Szkeptikus vagyok a népvándorlás megállításában
Élő
A Tanjung hírügynökség a vasútvonalról és arról kérdezi Vučićot, tényleg 35 magyar cég jelentkezett-e a szerbiai privatizációra. Vučić szerint valóban ennyi cégről van szó, aki érdeklődik a privatizációs folyamatban, és szerinte fontos, hogy ezek a cégek tőkeinjekcióval, Szerbia likviditásának segítésével megjelennek náluk.
A Budapest–Belgrád-vasútvonalról azt mondja, július 16-a az az időpont, amikor a szerbek a kínai féllel összedolgozzák a megvalósíthatósági tanulmányokat. A szerbek készek lesznek rá, hogy az év vége előtt hozzáfogjanak az építkezéshez, sőt ők talán még egy kicsit hamarabb is be tudnák fejezni az építkezést, mint a magyarok, mivel van egy jó kis uniós hitelük az egyik szakaszra.
Kétszer rövidebb idő alatt lehet majd Budapestről Belgrádba érni – mondja el a végén Vučić, hogy miért fontos ez a vasúti fejlesztés.
Orbán szerint az osztrák-magyar-szerb belügyi megállapodás csak részleges megoldás, ami nem tudja feltartóztatnia népvándorlást. De bizalmi alapra helyezi az együttműködést, és ez fontos.
A mostani találkozó legfontosabb üzenete, hogy a két ország, nép sorsa össze van kötve. Egyrészt az uniós tagság (Szerbia tagjelölt) miatt, valamint Oroszország világpolitikai helyzetének változása, a népvándorlás és az USA térségi szerepvállalása miatt. Ezekre közös megoldásokat kell találnunk.
A harmadik kérdés a Napi Gazdaságé, a keddi, az osztrák, szerb és magyar belügyminiszter megállapodásáról, és arról kérdezi Orbánt és Vučićot, ez hogyan hat majd az illegális bevándorlásra.
Vučić szerint „mi már a terepen együttműködünk”, és csak tegnap 650 illegális bevándorló belépését akadályozták meg Macedóniából. Szerinte nehéz megállítani az Orbán által említett népvándorlást, mindenesetre Szerbia elkezdte nyilvántartásba venni a nyugatra tartó embereket, és szerinte meg kell állapítani, hogy ezek az emberek már átlépték egy uniós ország határát, plusz Macedóniát, még sincsenek dokumentumaik és senki nem vette őket nyilvántartásba.
Szerinte Szerbián még nagyobb lesz majd a nyomás, és mindenkinek köszöni, aki megpróbál segíteni nekik a migrációs nyomás csökkentésében. Vučić szkeptikus abban, hogy meg lehet állítani ezt a tömeges menekülthullámot, de közös uniós megoldást kell találni. Szerbia ugyanis nagy problémában van most két uniós ország közé szorulva.
A szerb köztévé azt kérdezte Orbántól, hogy mikor kezdődik a kerítés építése, számít-e brüsszeli szankciókra, mi Orbán véleménye a Helsinki Bizottság kritikájáról, és arról hogy kerítéssel nem lehet megoldani a menekültproblémát.
Orbán szerint a kerítés nem emberi jogi, külügyi vagy kétoldalú kérdés, hanem egyszerű határőrizeti probléma. Minden országnak meg kell védenie a határait az illegális határátlépők ellen.
Illúziónak tartja, hogy ha sikerül pacifikálni a jelenlegi válságövezeteket, leáll a népvándorlás. Mindenki jobban szeretne élni, ha hagyjuk, tíz-, százmilliók jöhetnek.
Késésben vannak, csak pár kérdést tehetnek fel az újságírók. Orbánt a köztévétől arról kérdezik, hogyan segíti a Szerbiában élő magyarokat a ma aláírt négy egyezmény. Orbán szerint nagyvonalú, az európai sztenderdeket felülmúló elbánásban volt része az ottani magyaroknak, ami egyáltalán nem bevett itt a Kárpát-medencében szerinte. Az, hogy a magyar kormánydelegáció tagja lehet a szerb szószóló, a szerbé pedig Pásztor István, jól mutatja a baráti viszonyt. Vučićék olyan gesztusokat tettek, ami kinyilvánította a tiszteletet az ottani magyarok és Magyarország iránt, mondja Orbán.
És köszöni a magyar kormány és Orbán Viktor támogatását.
Közösen fogunk fellépni a szerb-macedón határon, nem akarjuk elrontani a magyar-szerb viszonyt, amikbe sok energiát fektettünk. A nehéz időkben még fontosabb megőrizni a jó viszonyt. Hálás vagyok Orbán Viktornak az informális kapcsolatok fejlesztéséért. Vučić egy félmondatban megemlítette, hogy a határvédelmi együttműködés keretében már meg is kapták az első hőkamerákat.
Vučić szerint Szerbia óriási problémákkal küzd a menekültügyben. Szerbiának nem kellemes a kerítés, de tudjuk, hogy ennek nem Szerbia az oka.
Vučić kiemeli, hogy a szerb delegációban Pásztor István magyarul, és a magyar delegációban is valaki szerbül beszélt, és ez mennyire jó.
Borzasztóan hálásak a szerb kormány tagjai Orbánnak a vendéglátásért. Megállapították, hogy az újkori történelemben a két országnak soha nem voltak ilyen jó kapcsolatai. Szerinte egy stabil Magyarország előfeltétele egy ugyanilyen Szerbiának. „A múltat mögöttünk hagytuk, és a jövőben sokkal kisebb érzelmek és szenvedélyekkel fordulunk a múlt felé, inkább a jövő felé fordulunk” – mondja.
Bejelentette, hogy a következő közös kormányülés Szerbiában lesz. Most Vučić szerb miniszterelnök következik.
Több száz szerb–magyar vegyesvállalat működik sikeresen, az Eximbank hamarosan irodát nyit Szerbiában, Szabadkán magyar kereskedőház nyílik, a gazdasági együttműködés gyümölcsözik. A Belgrád-Budapest vasút felújítása a legjobb úton halad, új tehervasút-pálya épül. Magyarország jelenleg 50 szerb diáknak ad ösztöndíjat, és Magyarország hozzájárul a szabadkai zsinagóga felújításához.
Ezt hangsúlyozta a kerítésről Orbán Vučićnak. Elmondása szerint biztosította a szerb kormányfőt, hogy határátkelőhelyeket nem zárnak le, sőt újabbakat nyitnak, csupán az illegális átkelést akadályozza meg Magyarország. Kérte Vučićot, higgye el a szavát, hogy ez tényleg nem Szerbia és népe ellen irányul, sőt a határőrizetben segítünk is nekik.
Kényszerlépésnek nevezi a történteket Orbán, szerinte Magyarország harapófogóba került. Nem menekültkérdés vagy gazdasági bevándorlási kérdése ez, hanem újkori népvándorlásról van szó, ami hosszú ideig jön majd velünk. Orbán szerint kétfelől, délről és nyugatról is nyomás alatt vagyunk, mert nyugatról visszaküldik ide a bevándorlókat.
Erről is beszélt Orbán, mivel addigra nem jön orosz gáz Ukrajnából. Nagy európai energetikai cégek furcsa lépéseket kötnek, de nekünk meg kell találnunk az új útvonalakat.
Orbán: boldogok vagyunk, hogy stabil, kiszámítható Szerbia a szomszédunk. Ha nem stabil a két ország és a kapcsolatuk, akkor Nyugat-Balkán krízistérséggé válik. Nem így van, ez mindkét ország érdeme. Ennek fontos része volt a mostani, sikeres közös kormányülés.
Orbán elsőként a tavaly őszi csúcstalálkozóra emlékeztet: a szerb gazdaság stabilitási programjának hallatán csak vakarta a fejét: nagyon bátor és kockázatos tervnek tűnt. Nem volt benne biztos, hogy a legközelebbi csúcstalálkozón is ők ketten vesznek részt: de most gratulált a sikerhez Szerbiának és Vučić miniszterelnöknek.
Először Balog Zoltán írt alá egy együttműködési megállapodást oktatási, tudományos, kulturális témában szerb kollégájával. Majd egy a szerb és magyar külügyminisztérium közötti, Szerbia uniós csatlakozását támogató nyilatkozat következik, amit Szijjártó Péter és a szerb EU-integrációs miniszter ír alá. Aztán megint Szijjártó jön egy külgazdasági szerződéssel, ezúttal a szerb külügyminiszter a másik aláíró.
Közben Orbán és Vučić a háttérben jókedélyűen cseverésznek és viccelődnek, végül ők írják alá a negyedik megállapodást, egy szándéknyilatkozat az infrastrukturális fejlesztésről.
Vučić és Orbán most mindenféle dolgokat aláírnak, négy egyezményt, és utána jön a sajtótájékoztató.
Összlétszámát tekintve az Eurostat EU-s adatai szerint 2014-ben Magyarországon adták be az ötödik legtöbb menedékkérelmet Németország (203 ezer), Svédország (81 ezer), Olaszország (65 ezer) és Franciaország (64 ezer) után. A hazai szakhatóság 43 ezer menedékkérelmet regisztrált, ez a 2013-as adat több mint kétszerese. Ehhez képest 2015-ben május végéig több mint 50 ezren érkeztek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai szerint. Június végén Szijjártó már azt mondta, idén 65934 illegális határátlépőt regisztráltak.
Ha a menedékkérők számát a népességarányhoz viszonyítjuk, akkor az Eurostat 2014-es számai szerint másodikok vagyunk a rangsorban: Magyarországon egymillió lakosra 4330, míg Svédországban 8415 menedékkérő jut. Azonban Magyarországról a legtöbb menedékkérő továbbáll, mielőtt a kérelmét elbírálnák.
A paradox helyzet a következő:
A Frontex térképe szerint 2015 januárja és májusa között at EU külső határai közül Magyarországon történt a legtöbb illegális határátlépés,
Magyarország 2014-ben a 9. lett a beadott menedékkérelmek világrangsorában,
és ennek ellenére tavaly év végén összesen kevesebb, mint 3000 elismert menekült vagy oltalmazott személy élt itt.
A részleteket összefoglaló cikkünkben olvashatja.
A Déli Nagy Kerítés szerdai bejelentése után lementünk a déli határ túloldalára, Magyarkanizsára, hogy megnézzük, hogyan fogadták odaát a fizikai határzár ötletét. Kiderült, sokakat nagyon érzékenyen érintett: olyanokat is, akiknek magyar útlevéllel egy ilyen kerítés felállítása után sem okozna semmilyen gondot átjönni Magyarországra. A gesztus mégis bántó, ráadásul többen attól tartanak, a feltartott menekültek náluk okoznak majd nagyobb problémát, mint amekkorát most átutazóban okoznak Szerbiának és Magyarországnak. Adta magát, hogy megkérdezzük a határ innenső oldalán található településeken – Kelebia, Ásotthalom, Mórahalom, Röszke – élőket, ők hogyan fogadták a kerítés ötletét, erre jutottunk.
Az MTI a bejelentés után adta közre nemzetközi sajtószemléjét:
A plakátkampányt, sőt a bevándorlók által terjesztett terrorizmusra is rákérdező nemzeti konzultációt a BBC híre megemlítette, kiemelve, hogy az ENSZ-nek reakcióként saját ellenkampányt kellett indítania, melyben a magyar társadalomba sikerrel integrálódott menekülteket mutatnak be. A BBC ugyanakkor megjegyezte: mindeközben Magyarországot is elhagyja több tízezer magyar, utalva ezzel a többek közt Nagy-Britanniába irányuló tömeges kivándorlásra.
A Telegraph konzervatív brit lap azt emelte ki, hogy az Unió túl lassan reagál. A többi tudósításhoz hasonlóan ismertette a számokat, miszerint Magyarországon a bejelentésig már több mint 53 ezren kértek menedékjogot, miközben ez a szám tavaly összesen volt 43 ezer, 2012-ben pedig még csupán 2150 volt.
Hungary’s plan to build a fence to stop migrants is ill-advised. Focus should be on ensuring access to asylum, not impeding it
— Nils Muiznieks (@CommissionerHR) 2015. június 18.
Azaz: "Elhibázott ötlet, hogy Magyarország kerítést akar építeni, hogy megállítsák a bevándorlókat. A menedékkérés akadályozása helyett inkább a kérelem beadásának megkönnyítésén kéne dolgozni" - írta a Twitteren az Európa Tanács emberi jogi biztosa, a lett Nils Muižnieks június 18-án.
A bejelentést követően Kitty McKinsey, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság szóvivője azt mondta, hogy a menedékhez való jog elidegeníthetetlenül minden embert megillet, így az ENSZ-nél aggódnak amiatt, hogy a kerítés akadályozni fogja az erre rászorulókat a jogaik érvényesítésében.
A német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írta, hogy a magyar történelem miatt a kerítés létesítésének terve különösen érzékeny:
Egy olyan országban, amelyik negyedszázaddal ezelőtt a keleti tömb első államaként bontotta le a vasfüggönyt, az ilyen tervnek kiváltképp szimbolikus jelentősége van egész Európa számára.
Aleksandar Vučić szerb miniszterelnököt meglepte és sokkolta a hír, hogy Magyarország négy méter magas kerítéssel zárná le a magyar–szerb határ 175 kilométer hosszú szakaszát. A kormányfő kijelentette:
Szerbia nem követi a magyar példát, nem fog falakat emelni és nem fog Auschwitzban élni.
A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) június 17-ei, esti híradójában a szerb kormányfő azt mondta, szerinte nem az a megoldás, hogy falakat emelnek, számolt be az interjúról az MTI.
Ahhoz képest, hogy 12:15-re hirdették meg, csak egykor kezdődik a magyar és a szerb miniszterelnök sajtótájékoztatója. Ön szerint miért?
"Európa és az Egyesült Államok is elítélte a magyar miniszterelnök embertelen tervét" - ezzel a felcímmel jelent meg a Blic napilap címlapja június 19-én, a cím pedig:
Szerbia nem tábor
A címlapfotón Orbán Viktor látható, egy kerítés mögött.
A képaláírás is elég egyértelmű: Orbán, térj észhez, és ne építs drótkerítést a határra! A Blic a legolvasottabb szerb napilap. Hasonló a Blikkhez, de sokkal több benne a politikai és közéleti tartalom.
Az eredeti kiírás szerint 12:15-kor kezdődött volna a sajtótájékoztató, de most bejelentették, hogy elhúzódnak a tárgyalások, leghamarabb egykor lesz kezdés. A teremből nagy zúgolódás közepette kivonult az újságírók 90 százaléka, és tüntetőleg lementek ebédelni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A Parlament delegációs termében lényegesen több a szerb újságíró, mint a magyar. A Miniszterelnökség korábban többször utasította már el újságírók akkreditációját egy-egy eseménynél helyhiányra hivatkozva, a teremben most nincs annyi ülőhely, mint ahány újságíró.
Saroktól sarokig le van zárva a Kossuth tér, akad néhány szomorú turista, akik szeretnének közelebbről fotózni. Egy rendőr azt mondta egy itt lakónak, hogy két-három órára van lezárva a tér.