BKV-botrány: 12 gyanúsított, hatan előzetesben

Sziebert György, a BKV jogi igazgatója

Őrizetbe vétel időpontja: 2009. december 4.
Gyanúsítás: bűnszövetségben elkövetett vesztegetés, csalás és hűtlen kezelés, december 7. óta előzetes letartóztatásban van

Sziebert György  a BKV jogi igazgatója tavaly novemberben még arról nyilatkozott a Népszavának, hogy a társaság 100 millió forint körüli összeget követel vissza a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések és kifizetések miatt. Sziebert Györgyöt december 4-én egy óbudai mélygarázsban érték tetten a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság nyomozói, amint 11,8 millió forintot vett át egy informatikai cég megbízottjától. A rendőrök szerint vesztegetési pénzről volt szó. Sajtóhírek szerint a korábban a Budapest Airport-nál dolgozó Sziebert György a BKV-nál megbízást adott a korábbi cégénél már bevált iktatórendszer beszerzésére. A nyomozók feltételezése szerint az iktatórendszert gyártó cég ezért a megrendelésért fizette ki neki a kenőpénzt. A gyanú szerint Sziebert fiktív megbízásokat is adott ügyvédeknek, ami után ő is kapott pénzt. Sziebert György ügyvédje azt mondta: védence nem kenőpénzt vett át, hanem kölcsönbe kapta az összeget.

Rényi-Vámos Krisztina, a Budapest Airport Zrt. jogi vezetője

Őrizetbe vétel időpontja: 2009. december 4.
Gyanúsítás: bűnszövetségben elkövetett vesztegetés, csalás és hűtlen kezelés - december 7. óta előzetes letartóztatásban van

Sziebert György tettenérése után vették őrizetbe a Budapest Airport Zrt. (BA) jogi vezetőjét, Rényi-Vámos Krisztinát. Rényi-Vámos és Sziebert korábban kollégák voltak a BA Zrt.-nél. Rényi-Vámost azzal gyanúsítják, hogy Szieberttel összejátszva pénzért belső információkat szivárogtatott ki, hogy egyes cégek a BA-tól megrendelésekhez jussanak. A nyomozók szerint ezek a cégek túlszámlázták az elvégzett munkát, ezt Rényi-Vámos elfogadta, a többletet pedig zsebre vágta. Rényi-Vámos kihallgatásakor kifejtette a rendőröknek, nem is érti az érintettségét, hiszen a szerződéskötéseknél ő nem volt döntési pozícióban.

Fuzik Zsolt, a BKV informatikai igazgatója

Gyanúsítás: vesztegetés - elrendelték előzetes letartóztatását
Őrizetbe vétel időpontja: február 5.

Fuzik Zsoltot azután akarta kihallgatni a rendőrség, hogy 2009. december 4-én házkutatást tartott a BKV Akácfa utcai székházában. A nyomozók itt azt a szerződést is keresték, amely miatt valószínűleg Sziebert György kenőpénzt vett át. A rendőrség szerint a BKV-nak megrendelt iktatóprogram után kapott 10 milliós kenőpénzből Fuzik Zsolt is részesedett volna. A rendőrök szerették volna meghallgatni az ügyben az informatikai igazgatót is, de Fuzik ekkor megüzente, hogy ő előbb Ausztriában síelt, majd beteg volt, de a rendőrségen nem jelentkezett. Ezután országos, majd európai elfogató parancsot adtak ki ellene. Fuzikot február 5-én fogták el Szegeden. Külsejét megváltoztatta, haját befestette, körszakállt növesztett és egy német rendszámú terepjáróval közlekedett.

Fuzik korábban az Indexnek írt levelében azzal védekezett, hogy a Sziebert által igényelt iktatóprogramra ajánlatot kértek több cégtől is, hogy valós verseny legyen. A levél szerint majdnem kétmillió forintot le is alkudtak a végső nyertes Quartit Kft. árából. Mint írta: soha nem találkozott, nem beszélt a Quartit cég vezetőivel vagy alkalmazottjaival. A levélben Fuzik kijelenti, hogy miután körözést adtak ki ellen, betegen feküdt otthon, senki nem kereste, nem menekült semmi elől.

Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV volt humánpolitikai igazgatója

Őrizetbe vétel időpontja: január 7.
Gyanúsítás: különösen nagy kért okozó csalás, előzetes letartóztatásban van

Az 1972 óta a BKV-nál dolgozó Szalainé Sziágyi Elelonóra a rendőrség szerint 2008-ban úgy vett fel 86 millió forintos végkielégítést és 10 millió forintnyi egyébb juttatást a BKV-tól, hogy valójában maradt a cégnél. Az igazgatót 2008 márciusi felmondása után néhány hónappal újra foglalkoztatták 1,2 millió forintos havi fizetéssel és 120 százalékos prémiummal, azaz havonta átlagosan 2,5 millió forintot keresett. A rendőrség szerint a végkielégítés kifizetése több pénzügyi, illetve munkajogi szabályba ütközött. Szalainé vezetői engedély nélkül, egyszemélyes intézkedésként utalta ki magának az összeget. A volt személyzeti igazgató ráadásul nem is volt jogosult a végkielégítésre, mert a kiutalásakor már hónapok óta több mint havi 200 ezer forint nyugdíjat vett fel.  Szalainé 2009. júliusában távozott a BKV-tól. Január 7-én házkutatást tartottak a lakásán, számítógépet, iratokat foglaltak le. Őrizetbe vették, majd elrendelték előzetes letartóztatását. A rendőrség 54,1 millió forintot zárolt Szalainé bankszámláján. A volt BKV-s igazgató részletes, kilenc oldalas vallomást tett.

Horváth Éva, Hagyó Miklós volt szóvivője

Előállítás és első kihallgatás: 2010. január 8.

Gyanúsítás: felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés - szabadlábon védekezik

Horváth Éva 2007 elején került a 4-es metró projekt keretében a közlekedési vállalathoz. Néhány hónapig a BKV Zrt. DBR igazgatósághoz rendelt szóvivője volt, ám a 2008 elejétől már az MSZP főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós szóvivőjeként tűnt fel. Horváth Évát otthonából vitték el a nyomozók január 8-án. Horváth Éva a rendőrség gyanúja szerint 2008. február 1. és  2009. szeptember 18. között úgy vett fel a BKV-tól összesen 24 millió forint munkabért, prémiumot és jutalmat, hogy azért ténylegesen nem végzett munkát. A nyomozás adatai szerint Horváth Éva szándékosan rábírta a BKV vezetőit, hogy szükségtelen és indokolatlan szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéseket kössenek. Horváth Éva tevékenységével 12 cég vonatkozásában mintegy 81 millió forint vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.

Regőczi Miklós, a BKV egykori értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettese

Őrizetbe vétel időpontja: 2010. február 3.
Gyanúsítás: hűtlen kezelés - házi őrizetbe helyezték

A vezetőt eredetileg Horváth Éva foglalkoztatása miatt gyanúsították meg. A rendőrség gyanúja szerint a volt szóvivő 2008. február 1. és  2009. szeptember 18. között úgy vett fel a BKV-tól összesen 24 millió forint munkabért, prémiumot és jutalmat, hogy azért ténylegesen nem végzett munkát. A rendőrség szerint a társaság veszteséges működése ellenére Regőczi a BKV nevében szükségtelen és indokolatlan kommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó vállalkozói és megbízási szerződéseket kötött, illetve igazolt különböző teljesítéseket. A BRFK szerint Regőczi Miklós 12 céggel kötött szerződéssel mintegy 81 millió forint vagyoni hátrányt okozott a társaságnak. Regőczit február harmadikán vették őrizetbe. Az ügyészség kezdeményezte az előzetes latartóztatását, de 5-én a bíróság csak házi őrizetbe helyezte, ami ellen az ügyészség fellebbezett.

Bolla Tibor, a BKV gazdasági vezérigazgató-helyettese

Gyanúsítás időpontja: január 11.
Gyanúsítás: hűtlen kezelés - szabadlábon védekezik

Bolla Tibort is a Horváth Évának kifizetett juttatások miatt hallgatták ki. A szabadlábon védekező gyanúsított nem tett vallomást és a gyanúsítás ellen panasszal élt. A BKV ugyanakkor azt közölte: Bolla Tibor gazdasági vezérigazgató-helyettes 2008 júliusában került a BKV-hoz, Horváth Éva munkaszerződését pedig 2007 év elején írta alá Regőczi Miklós akkori értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettes. Bolla Tibor tehát még nem is dolgozott a BKV-nál, mikor a társaság szerződést kötött Horváth Évával. Horváth Éva nem tartozott Bolla közvetlen beosztottai közé. Horváth Éva közvetlen vezetője felelős a foglalkoztatásáért, ez a főosztályvezető viszont már rendkívüli felmondással távozott a cégtől, ahogy Regőczi Miklóstól is megvált a vezérigazgató. Kocsis István vezérigazgató bizalma töretlen a gazdasági vezérigazgató-helyettes iránt és az iratok áttekintése után nem tartja felelősnek Horváth Éva alkalmazásának kérdésében” - olvasható a BKV korábbi közleményében.

Antal Attila, a BKV egykori vezérigazgatója

Őrizetbe vétel időpontja: január 26.
Gyanúsítás: hűtlen kezelés - házi őrizetben van

A BKV volt vezetőjét, a Vértes Volán Zrt. jelenlegi vezérigazgatóját a Szalainé Szilágyi Eleonóra - volt humánpolitikai igazgató - és társai ellen folyó bűnüggyel kapcsolatban hallgatták ki majd vették őrizetbe január 26-án. A Fővárosi Főügyészség indítványozta a házi őrizet elrendelését a bíróságon. A rendőrség szerint Antal Attila, aki a közlekedési vállalatot 2007. január 1. és 2008. április 17. között vezette, súlyosan megszegte vagyonkezelési kötelezettségét, amikor szükségtelen és indokolatlan vállalkozói és megbízási szerződéseket kötött, illetve indokolatlanul magas végkielégítéseket engedélyezett.

Antalt két konkrét ügyben gyanúsítják. Az egyik az úgynevezett luxusmetró-tanulmány ügye, amit az Index hozott nyilvánosságra tavaly. A BKV tízmillió forintot fizetett a Soda Reklám Kft-nek egy olyan, alapvetően szükségtelen, és szakmailag nem nagy értékű munkáért, ami a kisföldalatti luxusmetróvá pozicionálásáról szólt. A másik ügy aktája szerint bruttó 19,2 millió forintot költött el 2007-ben a BKV a saját fénymásoló-állományának teljes felmérésére. A tanulmányt készítő céget a cégbíróság idén tavasszal törölte a nyilvántartásából. A BKV belső vizsgálata szerint a szerződés szükségtelen volt. (Antall Attila mellett a nyomozók begyűjtötték a BKV korábbi vezérigazgató-helyettese, Balogh Zsolt által aláírt szerződéseket is. Tanúként ki is hallgatták. Éppen az arról szóló, hivatalosan meg nem erősített hír buktatta meg Hagyó Miklóst, hogy hajlandó lenne terhelő vallomást tenni a volt főpolgármester-helyettesre. Balogh ügyvédje megerősítette, hogy ügyfele és az ügyészség között vádalkutárgyalások vannak folyamatban. A vádalkuról szóló hírek Antalról is elterjedtek, amire ráerősített, hogy őrizetbe vétele után nem előzetesbe helyezték, hanem házi őrizetbe került.)

Zelenák Tibor, a BKV egykori főosztályvezetője

Őrizetbe vétel ideje: 2010. február 3.

Gyanúsítás: bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés - előzetes letartóztatásba helyezték február 5-én

Eredetileg őt is Horváth Éva foglalkoztatása miatt gyanúsították meg. A BRFK szerint a társaság veszteséges működése ellenére a BKV nevében szükségtelen és indokolatlan kommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó vállalkozói és megbízási szerződéseket kötött illetve igazoltak különböző teljesítéseket. Zelenák Tibor 6 céggel kötött szerződéssel hozták kapcsolatba, amelyek több mint 30 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a közlekedési társaságnak. Zelenákot Regőczivel és Mesterházy Ernővel egyidőben, február 3-án vették őrizetbe. 5-én a bíró elrendelte az előzetes letartóztatását, ami ellen ügyvédje fellebezett.

Mesterházy Ernő, Demszky Gábor főtanácsadója

Őrizetbe vétel ideje: február 3.
Gyanúsítás: felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés - előzetes letartóztatásba helyezték

Mesterházy Ernő Demszky Gábor politikai tanácsadója volt, és a kiemelt fejlesztésekkel, a metróval, a kormányzattal folytatott egyeztetésekkel is foglalkozott, és az SZDSZ-ben is meghatározó háttérembernek számított. Mesterházy Ernőt február 3-án hallgatták ki, őrizetbe vették, majd elrendelték előzetes letartóztatását. A BRFK hivatalos közlése szerint Mesterházy szándékosan rábírta a BKV vezetőit, hogy vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve, indokolatlan és szükségtelen szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződések megkötésével kötelezettségüket megszegjék. Mesterházynál és Zelenáknál a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélyére hivatkozva kezdeményezte az előzetes letartóztatást az ügyészség, a bíróság március 5-éig el is rendelte azt.

Tóthfalusi György, a BKV igazgatóságának egykori elnöke

Meggyanúsítás ideje: február 3.
Gyanúsítás: felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés - szabadlábon védekezik

Tóthfalusi György korábban SZDSZ-es fővárosi képviselő volt, majd  2007 nyarától 2009 őszéig ő volt a BKV igazgatóságának SZDSZ által delegált elnöke. Tóthfalusit azzal gyanúsítják, hogy az igazgatóság elnökeként aláírta azt a végkielégítési szerződést, amely alapján Futó Sándor volt igazgatósági elnöki főtanácsadó 30 millió forinttal távozhatott a BKV-tól. Tóthfalusi és a BKV is azt állította, hogy az igazgatóság elnöke és tagjai nem írtak alá sem tanácsadói, sem végkielégítési szerződéseket. Tóthfalusit február 3-án hallgatták ki a nyomozók, és a városházán lévő irodájában házkutatást hajtottak végre.

M. László egy kommunikációs betéti társaság vezetője

Gyanúsítás időpontja: február 3.
Gyanúsítás: bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés - szabadlábon védekezik

M. László Horváth Éva élettársa és egy kommunikációs betéti társaság vezetője. A rendőrség róla annyit közölt, hogy szándékosan segítséget nyújtott a BKV vezetőinek vagyonkezelési kötelezettségük megszegésében, ezzel mintegy 27 millió forint vagyoni hátrányt okozott a közlekedési társaságnak.