Visszadátumozná a MÁV a milliárdos autószerződést
Meglepő választ kaptunk a MÁV-tól azután, hogy megjelent a cég több mint 1100 személy- és teherautóra kiterjedő flottaszerződésének lejártáról és különös utóéletéről szóló cikkünk. A vasúttársaság írásba adta, hogy szóban állapodtak meg a szerződés meghosszabbításáról, és visszamenőleges hatállyal írnák alá annak módosítását. Mindkettővel csúnya jogsértéseket követ el a MÁV, ha tényleg így történik. A Közbeszerzési Döntőbizottság is vizsgálatot indíthat az ügyben.
Újabb cikkünk ebben a témában:
MÁV-flottaszerződés: hárít a minisztérium - 2010.01.22.
A miniszter fél éve tud a MÁV törvénysértéséről - 2010.02.04.
MÁV-autók: milliárdos kifizetés papír nélkül - 2010.02.10.
Miután kedden megjelent cikkünk arról, hogy a MÁV egy tavaly április óta érvénytelen flottaszerződés alapján használ több mint 1100 személy- és teherautót, a vasúttársaság írásban válaszolt az ezzel kapcsolatban hétfőn feltett kérdéseinkre. A birtokunkban lévő információk és dokumentumok alapján megírtuk: a LeasePlan Hungária Zrt.-vel 2004. december 27-én, közbeszerzési eljárás nyomán megkötött szerződés lejárta, 2009. április 1-je óta semmilyen megállapodás nincs a két fél között.
Bár a vasút igazgatósága augusztusban – a szerződés lejártához képest négy hónapos késéssel – tárgyalt egy, az addigi 1,659 milliárd forintos éves díjat 1,138 milliárd forintra csökkentő utólagos módosításról, arról végül nem döntött, írtuk meg. Cikkünkből az következett, hogy a vasút megsértette a közbeszerzési törvényt, hiszen szolgáltatást csak a határozott idejű szerződés időtartama alatt vehette volna igénybe, és azért csak a szerződés tartalma alatt fizethetett volna.
Szóban, visszamenőleg
Nos, a törvénysértés tényét maga a vasúttársaság erősítette meg, miután a cikkünk megjelenése után írásban válaszolt az üggyel kapcsolatban korábban elküldött kérdéseinkre. A MÁV azt közölte: „A szerződésben foglalt 4 éves határidő lejárta előtt megkezdődtek a tárgyalások a szerződés meghosszabbításáról (...) A szerződés meghosszabbításáról a két fél szóban megállapodott (...) A szerződésmódosítás írásba foglalása és aláírása visszamenőleges hatállyal – 2009. április 1. napjára – a MÁV Zrt. részéről megtörtént” (kiemelések tőlünk). Azt a vasúttársaság nem közölte, hogy „szerződésmódosítás írásba foglalása és aláírása” pontosan mikor is történt meg.
A MÁV leveléről kikértük egy közbeszerzési szakértő véleményét. Krill Erzsébet megdöbbent a hallottakon. Mint mondta, a visszamenőleges hatályú szerződésmódosítást még a szerződésmódosítás lehetőségeit a közbeszerzési jognál egyébként enyhébb feltételekkel szabályozó polgári törvénykönyv sem ismeri. „Visszamenőleges hatállyal csak jogszabályok léphetnek életbe, és azok is csak akkor, ha jogosultságokat állapítanak meg” – mondta a szakértő.
A közbeszerzési eljárás után megkötött szerződések módosításáról a közbeszerzési törvénynek egyetlen paragrafusa, a 303-as rendelkezik. Ez szigorú feltételekhez köti a szerződésmódosítás lehetőségét: a szerződés tartalmi – az ajánlati felhívást, a dokumentáció feltételeit, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részt érintő – elemei csak akkor módosíthatók, ha „a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti”.
Érdemes-e másra mutogatni?
Tehát kizárólag előre nem látható okokra hivatkozva lehet egy tender elepján már megkötött szerződést átírni. Azonban közbeszerzési jogi szakértők szerint nem lehet komolyan érvelni amellett, hogy egy határozott idejű szerződés lejárta olyan előre nem látható ok, ami annak módosítását megindokolná. Feltehetően ezt a problémát küszöbölte volna ki az a vezérigazgatói előterjesztés, amely azt javasolta, hogy a szerződésmódosítást indokolják azzal, hogy az állami tulajdonost képviselő közlekedési tárca nem engedte a MÁV-nak időben kiírni az újabb flottabeszerzési tendert.
Ez persze nehezen védhető álláspont, a MÁV ugyanis azt valószínűsítette, hogy októberre zárul le az újabb tender. Ez – miután a felhívás a közösségi közbeszerzési portálon, a TED-en március 31-én jelent meg – azt jelenti, hogy hét hónapot szántak rá (más kérdés, hogy a közbeszerzési eljárás még mindig folyik).
Hogy pontosan mi lett volna az eredeti menetrend, azt nem tudjuk, de azt igen, hogy a vasúttársaság csak 2008. október 2-án készítette el az első ezzel kapcsolatos előterjesztést a minisztériumnak. Tehát ha a szaktárca egy nap alatt rábólint, és újabb egy nap múlva, tehát október 4-én meg is jelenik az ajánlati felhívás, március 31-ig, a LeasePlanes szerződés lejártáig akkor sem zárult volna le a közbeszerzés.
Megkésett magyarázkodás
Augusztusban már egyébként is kár lett volna a közlekedési minisztériumra vagy bármilyen egyéb külső tényezőre mutogatni, hívja fel a figyelmet Krill Erzsébet. A szerződést csak addig lehetett volna módosítani, amíg hatályban van, ha egyszer már lejárt, akkor utólag, ahogyan a MÁV fogalmazott, visszamenőleges hatállyal, nem lehet hozzányúlni, átírni, meghosszabbítani. Vagyis a tavaly nyári igazgatósági előterjesztés már eleve megkésett volt.
Ez ellen lehetne magyarázat a szóbeli megállapodás, hiszen a MÁV érvelése szerint még abban az időben állapodtak meg szóban a szerződés meghosszabbításáról, amikor az érvényben volt. A polgárjog szerint azonban az a mértékadó szabály, hogy ha valami írásban köttetett meg, akkor azt írásban kell módosítani is (bár a Ptk.-ban benne van az elvi lehetőség a szóbeli szerződésre). Ráadásul a közbeszerzési jog egyáltalán nem ismeri a szóbeli szerződést, mindent írásban kell rögzíteni, és a megállapodástól, illetve a módosítástól számított öt napon belül egy hirdetményben közzé kell tenni.
Hihető válasz?
A vasúttársaság tehát a lapunknak adott válaszával lényegében beismerte a közbeszerzési törvény megsértését. Ezek után már csak kisebb jelentősége van annak – de a MÁV védekezésének komolyságát még inkább aláássa –, hogy a vasúttársaság belső szabályzata is tilt mindenféle szóbeli megállapodást. A szerződéskötések rendjéről szóló, még 2007-ben kiadott vezérigazgatói utasítás (pdf-ben itt olvasható, lényeg a dokumentum 9. oldalán) 3.4-es pontja szerint „a MÁV ZRt.-nél minden szerződést írásban kell megkötni, a személyszállítási szerződések kivételével”.
(A MÁV-nál egyébként a legegyszerűbb ügyeket is írásban, hatalmas papírmunkával kezelik. Egy terjedelmes dokumentum, a Döntési és Hatásköri Lista hatalmas táblázatai írják elő, hogy adott témájú döntésekbe melyik részleg milyen vezetőjének milyen előkészítési, véleményezési, döntési joga van, a keletkező ügyiratokat egy borítóba teszik, amelyen részletesen dokumentálják is az így szabályozott döntési folyamatot – tehát elképzelhetetlen a szóbeliség.)
Rontja a MÁV válaszának hitelességét az az érvelés is, hogy az állítólagos szóbeli megállapodás segítette a költségeik csökkentését. A vasúttársaság szerint ez tette lehetővé, hogy több mint kétszázhúsz járművet kivonjanak a forgalomból, így az éves díjat „1,66 milliárd forintról 1,36 milliárd forintra" csökkentsék. Azonban a már többször idézett augusztusi – tehát legalább öt hónappal az állítólagos szóbeli megállapodás megkötése után készült – igazgatósági előterjesztésben az áll: „A MÁV-csoportot érintő járműbérleti és üzemeltetési rendszer éves értéke megközelítőleg 1,659 Mrd Ft/év”.
Döntőbizottsági eljárás indulhat
Miután szakértők megerősítették, hogy a MÁV vélhetően megsértette a közbeszerzési törvényt, felmerül a kérdés, hogy milyen retorzióval járhat ez. A Közbeszerzések Tanácsa jogi főosztályának vezetője, Kothencz Éva elmondta, hogy ha a Közbeszerzések Tanácsának elnöke olyan bejelentést kap, amelynek alapján valószínűsíthető a törvény megsértése, kezdeményezheti, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárást indítson az ügyben.
Ha az elnök a hozzá érkezett bejelentés és az esetleg csatolt dokumentumok alapján nem biztos benne, hogy jogsértés történt, az érintett közbeszerzési szereplőket – a mi esetünkben ez az ajánlatkérő MÁV – felszólíthatja, hogy tizenöt napon belül nyújtsanak be dokumentumokat a helyzet tisztázására; ezután még mindig dönthet úgy, hogy a döntőbizottsághoz utalja az ügyet. Hamarosan tehát KDB-eljárás is vizsgálhatja, szabályos-e a MÁV flottaszerződése, vagy sem.
Cikkünket itt kommentálhatja >>
