Jenő
3 °C
8 °C

Költségvetésnek nyoma sincs, mindenki az adósokat mentené

Ez történt a gazdaságban az év 37. hetén

2010.09.18. 10:54
A jövő évi költségvetés kapcsán egyelőre csak bizonytalanságok vannak, ezért továbbra is a fejünk fölött lebeg az ország adósságállományának leminősítése. Ez most kevésbé foglalkoztatja a gazdaságpolitikát, az önkormányzati választások előtt inkább az a fontos, hogyan menthetőek meg a hitelesek. Ez történt a héten.

Bár a kormány elkötelezte magát a három százalék alatti 2011-es hiánycél mellett, az ehhez szükséges lépések részletezésével továbbra is adós, így a téma egész héten napirenden volt. Londoni elemzők bíztatónak nevezték a költségvetéssel kapcsolatos fordulatot, és azt is jelezték, hogy nem várják konkrét intézkedések bejelentését az októberi helyhatósági választások előtt. A héten a Merrill Lynch londoni elemzője is pozitívan nyilatkozott Magyarországról, ennek ellenére a Standard and Poor's elemzője kijelentette, hogy a hiánylefaragás melletti elköteleződés nem oszlatta el a veszélyét a magyar adósságok leminősítésének.

A kormányzati tervek összességében kedvező fogadtatása mellett azért még sok a megválaszolatlan kérdés. A nyugdíjreform elszámolásának ügyében ellentmondásosan nyilatkozott Orbán Viktor és a Matolcsy György. Arra az esetre, ha sikertelenül végződne a kilenc ország lobbija, a kormányfő belengette a nyugdíjkasszák államosítását, míg a nemzetgazdasági tárca szerint ettől függetlenül is tartható a deficitcél.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Varga Mihály ezzel kapcsolatban jelezte, hogy ezermilliárdos nagyságrendű átcsoportosításra van szükség a 2011-es költségvetésben ahhoz, hogy a magyar gazdaság stabil pályán maradjon. Azt is megtudtuk, hogy az euró bevezetésének feltételei 2014-15-re biztosan megvalósulnak, a pénzváltásról azonban továbbra sem vázolt föl ütemtervvel kiegészített programot a kormány.

A vállalt hiánycél teljesítése egyébként nem lesz akkora bűvészmutatvány, mint amekkorának látszik. Elég lehet csupán befagyasztani azokat a kiadásokat, amelyekre a kabinetnek érdemi ráhatása van. Vagy egy kicsit alultervezni az inflációt, esetleg elnyújtani az adócsökkentést, ahogy erről többször is beszéltek a kormánytisztviselők. Vagy a bankok után más szektorra is extraadót kivetni.

Egyelőre a kormányzati apparátus is csak találgathat, hozzánk hasonlóan. A kormány az önkormányzati választásokig ugyanis el sem indítja a 2011. évi költségvetés tervezését, az érdemi munka csak másnap, október 4-én indul, emiatt soha olyan rövid idő alatt nem kellett összerakni a költségvetést, mint idén ősszel. 

A mesterséges késleltetésből még nem lett baj, a költségvetés zárszámadása azonban már kisebb zavart okozott. Az országgyűlés gazdasági bizottságának múlt heti ülésén derült ki, hogy az előző kormány azt tette, amit tennie kellett, az IMF-hitelre szükségünk volt, és az "Út a munkához" program is egészen sikeres volt. A helyzetértékelést Matolcsy György aláírásával is hitelesítette.

Az önkormányzati választásokig történő titkolózás miatt szokatlan módon a költségvetési törvénytervezet megjelenése előtt publikálták a következő évi államadósság finanszírozási tervét, melyből kiderült, hogy jövőre az Államadósság Kezelő Központ az államháztartás finanszírozására összesen 828 milliárd forint nettó finanszírozást tervez.

A BUX és a vezetõ részvények árfolyamának állása
  37. heti záró  
BUX 23 196 
 
OTP 4926 
 
Mol 21 700 
 
Richter 48 750 
 
Magyar Telekom 690 
 

Meddig tart?

Az állami pénzpumpák az országok adósságának olyan növekedéséhez vezettek, hogy a hiteleket szinte nem lehet visszafizetni, ráadásul a világgazdasági recessziót valójában nem a kormányok és a jegybankok, hanem a dinamikusan növekvő ázsiai országok enyhítették – írtuk a világgazdasági válság kezdetét jelző Lehman bankház csődjének kétéves évfordulóján.

Az Equilor elemzői W-alakú recesszióra, tehát egy mostanában érkező újabb brutális visszaesésre nem számítanak, de egy 15 százalékos tőzsdei esés és újra 300 forint közeli euró ár benne van az idei őszben.

Az újabb bankcsődöket és az ezzel járó reálgazdasági recessziós hullámot hivatott megakadályozni a bankszektor új, nemzetközi szabályozása, ami biztonságosabbá és stabilabbá teszi a pénzintézetek működését. A leglényegesebb elem, hogy a bankoknak a korábbihoz képest nagyobb tőketartalékot kell képezniük a kockázatos ügyleteik után.

Mentsünk meg mindenkit!

A kormány a választási kampány hajrájában újabb és újabb javaslatokat fogalmazott meg a hitelesek megmentésére. Kósa Lajost és Rogán Antalt azzal bízta meg pártjuk, hogy dolgozzák ki az adósok megmentésének forgatókönyvét. A beharangozott nyolc pontos javaslatcsomagot a banki ügyfelek civil képviselőivel és a Bankszövetséggel is megtárgyalták. A civileknek saját elképzeléseik is voltak. A fideszes ügygazdák azt is bejelentették, hogy még az idén törvény lesz a javaslatból, mielőtt lejár a kilakoltatási moratórium.

A kormány a nyolcpontos csomag mellett más eszközzel is az adóssok védelmére sietne, Matolcsy György bejelentette: október 15-ig kell kidolgozni a nemzeti eszközkezelő koncepcióját, ami néhány tízezer bajba jutott devizahitelesen segíthet.

Válságálló gazdaság

Nem csak a lakosságot, több ezer vállalkozás jövőjét is fenyegeti a forinthoz képest erősödő svájci frank. Ez nem csak nálunk okoz problémát. A svájci szakszervezeti szövetség (SGB) felszólította szerdán a nemzeti bankot, hogy minden lehetséges eszközzel lépjen fel a frank "túlzott erősödése" ellen, ezt egyébként az Európai Központi Bank is sürgette.

Csütörtökön a svájci jegybank kamatdöntése és középtávú előrejelzése után gyengült is a svájci pénz, aminek a frankadósok is örülhettek. A gyengülés azonban félő, hogy csak átmeneti, az alpesi gazdaság alapjai ugyanis nagyon erősek.